Szatmárvármegye, 1913 (9. évfolyam, 1-50. szám)
1913-05-25 / 21. szám
1 Szatmár-Ném'eti, 1913. SZATMÁRVÁRMEGYE tóttá) a nagydobosa, Szabó Ilona a üagyecsedi, Erdei Róza a nagygéci, Husovszkiné Bőhm Lujza a nagykol- csi, Czier Mária a nagymajtényi, Pé- terné Horzsa Jozefa a nagyszokondi, iGróza Valéria a nántüi, DuhovicsBor bála a nyírcsászári, özv. *Henyei Gv.- né a nyirmegyesi, Király Jolán a nyirparasznyai, özv. Kasuné Bodó M. az olábgyürüsi, Dobránszki Anna az olcsvai, Nagy Mária az olcsvaapáti, Fekete Mária az ópályii, özv. ősz Mi- hályné az óvári, Bereczky Ida a pa- posi, özv. Les .Tánosné a pátyodi, özv. Kató Károlyné a penészleki, Borsósáé Glózer Cecil a porcsalniai, Mül- baner Ve rönk a a remetemezői, László Ilona a reszegei, Nagy Ida a rész- teleki, özv. Bugyi Endréné a sándor- bomoki, Szilvási Erzsébet a sárközi, Schill Sarolta a sárközujlaki, özvegy Kríszton Gyuláné a somkutpataki, — Szász Juliánná a sonkádi, Pikó Borbála a szakaszt, Kovács Julia a sza- mosangyalosi, Kocsár Erzsébet a sza- moskéri, özv. Szentpéteriné Darvai Bor bála a szamoskrassói, Kontrós Mária a szamossályi, Fekete Emma a szamosszegi, Bodorné Makrai Ilona a szatmárudvari, Petrilák Mária a szat- márzsadányi, Adamec Mária a színfalul, özv. Pápa Tivadarné á tisza- becsj, Bunyitai Erzsébet a tunyogi, Szeibel Erzsébet a vállaji, Románná Vajda Ágnes a vámfalui, László Eszter a vámosoroszi, Vadnai Ilona a vetési. Ferenczi Erzsébet a vezendi, Filep Rozália a vitkai, özv. Bene K.- né a zajtai nyári gyermekmenhelvv e- zetésével bízatott meg. A vasúti kuglizó megnyitása. A helybeli vasúti tisztikar a következő meghívót bocsátotta ki: MEGHÍVÓ. Az állomás diszkertjében levő újonnan átalakított, lécalapzattal és villanyvilágítással ellátott kuglizómknak f. hó 25-én délután 4 órakor tárandó megnyitásához T. Cimet és b. családját tisztelettel meghívjuk és örömmel várjuk. A megnjutást dijkuglizással kötjük össze, a legtöbbet dobók értékes háziállatot nyernek. Belépődíj személyenként, kugli- Zónk fentartási költségeinek részbeni fedezésére 20 fillér. Kedvező, finom kedv esetén a cigány rendelkezésre fog állani. Ételről és italról Gödör Gyula hírneves pályaudvari vendéglős gondoskodik. Nem várt égi áldás hullása esetén a megnyitást junius 1-re halasztjuk. Szatmár-Németi, 1913. május 15. Szívélyes üdvözlettel A vasúti tisztikar. Főszolgabirák a vármegye közgyűlésein. A belügyminiszter érdekes határozatot hozott, melyszerint a járási főszolgabirák a vármegye törvényhatósági közgyűlésein jelen lenni tartoznak. A hivatali állással egybekötött közjogi jogosítványok gyakorlása nemcsak joga a tisztviselőnek, hanem állásából kifolyó kötelessége is. A főszolgabirák tehát valamint a többi iilési és szavazati joggal felruházott tisztviselők is állásukból folyó erkölcsi kötelezettségükhöz képest a törvény- hatósági közgyűléseken részt venni tartoznak. Értesítés. A Szatmárhegy község elnöksége tudatja az érdekelt szőlőbirtokosokkal, hogy hivatalból bejelentette a jégkárt az egész hegy területére, ezért az egyes szőlősgazdáknak nem kell a pénzügyigazgatósághoz fordulni. Egyben tudatja az elnökség, hogy a földmivelési minisztertől ingyen oltásokat vagy vadvesz- szőket kért azok számára, akinek szőlőjében 75—100 százalék jégkár ál- lapittatik meg, miután ilyen helyeken a jégverés következtében a fiatal szőlőtőkék elpusztulása biztosra vehető. Hogy igy az adóleirás mellett a szenvedett nagy kár legalább ezzel is eny- hittessék. Ev. papi gyűlés. A tiszavidéki ev. egyházmegye papsága e hó 14-én tartotta szokásos lelkész egyesületi tavaszi gyűlését, ahol Paulik János nyíregyházi lelkész igen szép megnyitót tartott. Duszik Lajos szatmá- ; ri lelkész az evangélium lényegéről tartott ! gazdag, tartalmas, lelkeket elragadó felolva- i sást. Azután megbeszélték egyes, a lelkészi j hivatal körébe vágó kérdéseket, különösen a vallástanitást, amelynek előadója Materny Imre volt. Részt vett a gyűlésen Materny Lajos főesperes, dr. Meskó László ny. államtitkár, egyházmegyei felügyelő, Bállá Jenő dr. nyíregyházi felügyelő is, kik különösen a zsinati törvényekre vonatkozólag adtak elő gyökeres javaslatokat. Gyűlés után a tagok a főesperes vendégei voltak, aki a Dréher-csarnokban adott pompás ebédet. Perczel Dezső meghalt. A munkapárt hírhedt volt elnöke, Perczel Dezső, a bonyhádi kerület országgyűlés képviselője, aki az 1904. évi november 18-ik napján a hires zsebkendőjelre a szavazást vezette, meghalt. Hir az államosításról. A vármegyei tisztviselők mandátuma az egész országban a folyó év végével lejár s igy december havában általános restaurációt keil tartani. Olyanféle hirt korpoltálnak azonban —, amit mi csak fenntartással közlünk — hogy ez az utolsó tisztujitás elmaradna, mert az államosítás annyira előrehaladott, hogy a jövő év folyamán már az állam veszi át a tisztviselőket. Ha az idevágó törvény valóban létrejönne, akkor a belügyminiszter a tisztujitást rendeletileg elhalasztaná s aztán az állásokat az előléptetés sorrendjében már maga töltené be. Külföldi honosok birtokszerzése. Amig a mi szép hazánkban folyton hangzik a panasz az idegen kéz térfoglalás miatt, törvény azonban nem von korlátokat neki s nem szabályozza birtokpolitikánkat, addig a szabad Amerika törvényen dolgozik, mely kizárja a külföldieket a birtokszerzésből. Hasonlóképen tesz Oroszország is, hogy az óriási birodalmat orosz kézben megtartsa. Mert nemcsak üres szállóige az, hogy: „Akié a föld, azé az ország“, hiszen minden darabka földön, melyen idegen kéz az ur, hazánknak, nemzeti mivoltunknak egy-egy erős vára dől meg s apránként más gazdag nemzet5-ik oldal. nek gazdag fiai kisajátítják az országot. Azért nemcsak hangos panaszra van itt szükség, hanem arra, hogy kialakuljon az a közvélemény, amely a törvényhozást rábírja törvény alkotására az idegen birtokszerzés terjedése ellen. Község! biróválasztások. Mikola és Egri községek mo'st tartották meg a községi biróváiasztást dr. Galgóezy Árpád főszolgabíró vezetése alatt. Miko- lában Papp József birtokos, Egriben Horváth Károlyt választották meg egyhangúlag községi bíróvá. Tánc vigalmak a vidéken. A tűrnie sei ifjúság június 1-én a református egyház pénztára javára, az atyai ref. énekkar saját pénztára javára június 1-én, a fülpösdaróei ifjúság a ref. egyház javára junius 8-ikán zártkörű táncmulatságot rendeznek. Be-: léptidij mindhárom láncvigalomra személyenként 1 korona, családjegy (4 személyre) 3 korona. Körjegyző választás Csengersimá- foan, A Nagy Béla elhunytéval megüresedett csengersimai körjegyzői állást csütörtökön töltötték be. A jegyzői körhöz tartozó négy község választói egyhangúlag Göbl Gyula jegyzőt választotta meg körjegyzővé. A megválasztott dr. Göbl Alajos orvos testvér- öccse. — Akasztás után lakoma volt, még pedig olyan nagy, amely ritkítja párját. Körtvélyesi Margit urhölgv ottani birtokosnő vendégül látta a választó négy község intelligentiáját és a népet. A vendégek száma 500-ra tehető s közel 100 korona értékű pántlikás szivar és több hektoliter bor fogyott el, nem is számítva azt a rengeteg é- telnemüt, amelyet szintén jóétvágygyal fogyasztottak. Adja Isten kedves egészségükre ! Országos állatvásárok vármegyénkben. Május 26.-án Nagybányán ; junius 2.-án Nagykárolyban : 6.-án Kővárhosszufaluban; 16.-án Avasujvároson; 20.-án Csengeren; 24.-én Aranyosmegyesen. Szőlők jövedelmezősége. Miután vármegyénk egyes vidékein is a múltban igen sokszor, minden számítás nélkül, óriási befektetéssel neki fogtak az uj szőlők telepítésének, nem lesz érdektelen szőlőink jöve- delmezőtlenségét szám adatokkal igazolni, melyből mindenki meggyőződhetik, hogy bizony a szőlőre ekzisztenciát alapítani képtelenség. A szőlő, a mai költséges művelés mellett a legnagyobb fényűzés, amit a gazda megengedhet magának ; azoknak kik magok mivelik meg szőlőjüket, vagy a mely vidék (pl. a Hegyalja) értékesebb bort termel kedvező időjárás mellett jövedelmet is hozhat, de bizony a könnyű borok termelésénél — ha a kiadásokat jól összeadjuk — anyagi eredményt vagy egyáltalán nem, vagy ellenkezőleg csak veszteséget lehet kimutatni. Magyarország szőlőiben ugyanis a beruházások beszámításával hozzávetőlegesen számítva másfél milliárd korona fekszik. Ennek az összegnek hat százalékos kamatja 90 millió korona, harminc éves amortizációja pedig 50 millió korona. Szőlőinknek tehát az évi üzemköltségeken kívül 140 millió koronát kellene hozni, hogy ez a másfél milliárd korona kellőleg jövedelmezzen. Az üzemköltség a karópótiást, trágyázást stb.
