Szatmárvármegye, 1913 (9. évfolyam, 1-50. szám)

1913-03-23 / 12. szám

Szatmár-Ncmeti, 1913. SZATMÁRVÁRMEGYE 7-ik oldal. közén és a kegyektől körülvett tarto­mányban. hogy a megbízott főembe­rek, elöljárók és hadnagyok nem tud­tán ak egymás között megegyezni. 6. Minekutána látá ä fejedelem az egyenetlenséget — miként Babi'on tor­nyának építőit, mely nevezteték Bábel­nek — hogy egymás beszédét nem ér­tik vala elszélesztette őket. 7. És monda nékiek: Men jetek (haza sátraitokba, kiki a maga hajlékába, pusztájába, mert nem használhatlak ti­teket. 8. Nem jó a jókat és oktalanokat, mig meg nem okosodnak, közös mun­kára serkenteni, mert nem értvén meg egymást, nem szolgálhatnak jól enge- met és birodalmamat. 9 Ezt mondta 'älä a fejede’em. 10. És a' filIszTeusokat parancsoló maga elé és őket bizá meg, ;akik értvén a nyájak elhajtásáboz, inkább tudták a parancsolatok teljesítését. 11. Jöjjetek ele barlangjaitokból, a Kova elrejtőztetek, a napfényre, — monda nekiek. Osszátok fel a tarto­mányokat és népeket, a városokat és falvakat. Tietek a hatalmam, miglen parancsaim jól végzitek. 12. És á fiiiszteusok előjövének, kiknek származása a következő vala: 13. A nemzetség atyja Khueu vala. Éle pedig Kimen hatvan esztendőket lés nemzé l ukácsot, elsőszülöttjét. 14. Kimennek testvére Elek Pál va­la, kinek magja megtermékenyité és megsokasitá a nemzetséget. 15. A hatvanegyedik esztendejében nemzé Kimen Tiszát. 16. Tisza nemzé Pavlikot, ki leveíaz ő erőssége. 17. Lukács nemzé Baloghyt. 18. Ralogby nemzé Kállayt és I.an­ger!. akikkel együtt megvédé atyjának tisztességét. 19. És sokasodok és elszaporodék la fiiiszteusok hada. Szaporodának, mi­ként :i tcngermelléki nyúl és őszszel a mezei patkányok, a főemberek, kik hivattak báróknak. 20. Re nem úgy szaporodtanak, ima­ként az emberek fiai szoktak, jővén a- nyáik utján, mint magzatok e világra. Hanem kifejlett korukban születtek azzá. 21. És vígan variának és boldogok, énekelvén az Énekek Énekét. A vadró­zsa, liliom, almafa virágiról. Az ágya­sok szeplős szerelméről. Az aranyról és hatalomról. 22. És erősítek magukat borral és illatos gyümölcsök gyönyrkődteték az ő ínyüket. f 23. Gonoszkodtak és tobzódtak ja, Pépeken és tartományokon. Nyomor- gatván őket. ’24. És járták hosszában és széles­ségében az országot. Elhajtották a bar mókát. Összeszedték a tizedeket. Ga­bonát. bort, bőröket, tömjéneket; drá­gaköveket. És sót. És megfoszták a né­peket csekély jogaiktól, kiforgatván ő- ket mindenükből. 25. Valamikor Rebeka megcsalá az ő urát. Izsákot, minekelőtte meghalt ’volna az ő ura. Mert már megvénhe­dett meghomályosodtak az ő szemei és készült a halálra. És készült megál­dani az ő elsőszülötl fiját Ézsaut. 26. Ellenben Rebeka az ő édes fi- játo a kissebbiket, Jákobot szeretvén őt akará megáldatni. 27. Ezért Jákobot öltözteté Ézsau drága ruháiba. És kecskegödöfyéknek bőrével béboritá Jákobnak kezeit és nyakának simaságát. Mert Ézsau sző­rös vala. 28. És Izsák megtapogatván, meg- ádá Jákobot és őt tévé nemzetségének urává. 29. 'Hasonlóképen cselekedének a fiiiszteusok is. Elménvén a fejedelem­hez, jelenték, hogy minden rendben [ van. A nép boldog, (megelégedett iésíihal- leluját zengedez. 30. És a fejedelem, kinek elhomá­lyosították az ő szemeit, szóla lioz- zájok: A szó Jákob szava, de a ke­zetek Ézsaué, Szőrös Kegyelmeiről biz tositalak. 31. És adá nekik továbbra is fegy­veres ijjait, tegzeit és dárdáit védel­mid. , 32. Mindezt ipedig látá (az ÍUr, a f>e- íregekn'ek líra, kit neveznek néha is­teni kegyelemnek is. 33. És mondá az Ur: I.eszállok a földre, hogy igazságot és Ítéletet c.se- lekedvek. Mert megsokasodott és meg­nehezedett az ő bűnök. 34. És leszállván a nagy folyó partján, sátora ajtajában ülve egv fér­fiút talált, ki kőtábláira jegvezgette ;az eseményeket. 35. A tudós férfiú, ki szomorúan jegyezhetett, Rerzeviczvnek nevezteték A fiiiszteusok cselekedeteit jegyzé fel, kik a mérsék túlsó oldalán levő fé, nyes hajlékokban tanváztanak. 36. Eljöttem igazságot cselekedni közöttetek. 37. És válaszola a tudós férfin: Avagy elveszted-e az igazat a gonosz- szál egybe? 38. És mondá az Ur: ha találandok tiz igazat közietek, megkegyelmezek nektek. 39. ismét válaszola a tudós: ta­lán találtatnak ott nyolcán. Felele az Ur: nem vesztem el nyolcért. 40. Mondta végezetre: Ne haragud­jék az én uram, ha szólok mégegyszer talán találtatnak ott négyen igazak. Fe­lele: nem vesztem el négyért. 47. És az Ur békéddé a tudós fér­fiút is a fiiiszteusok közzé. 42. És lett dél. És a napnak vége lön. És lett este. Csütörtök este, 43. A fiiiszteusok éppen tanácsot ültek, hogy minő újabb gonoszságo­kat kövessenek el a tartományokon népeken. És lakomához készülődtek. 44. Az Ur pedig, a Seregeknek Út­ra, miként Sodorna és Gomora váro­sokkal tévé, kimondá rájok a pusz­tulást. 45. Mert egy igaz sem találtatott közöttük. És mert a gonoszok meg- íakoltatása soha sem marad el, ha ké­sik is néha. A napokban az utcán két kereske­dő panaszkodott a lehetetlen pénz- í \ügyi viszonyok miatt s végre abban állapodtak meg, hogy bár már kiütne a háború, legalább bekövetkezne a — »moratorium.« Elmosolyodtam. — Hát most nincs Moratorium? '■ ; Ki fizet ma? Csák az, aki akár. Fizetésre ma senkit sem lehet kö­telezni ; S ha megpróbálják kötelezni, mit _ jémek vele? i 1 ! i U ;?» Semmit' t Jöhet a végrehajtás, árverés, de eredménytelenül. \" Foglalni nincs mit, Ka van', jón %% (igényper, s Ka nem jön igényper, te­hát ha van látszólag fedezet, hiába próbálkozunk az árveréssel, célt nem érünk, mert nincs árverelő. Mi ez? Hát nem moratorium? Sőt már vannak sokan, akik várvá- várják a háborút, nem a moratóriu­mot hanem azt remélik, hogy akár mi a háború eredménye, de a pénzviszo­nyoknak változni kell. Olvasóinknak kellemes, boldog ün­neplést kívánunk! Igazságügyi kinevezések. A király Szekeres Fcrencz debreceni ítélőtáblánál al­kalmazott bírósági jegyzőt a szinérváraljai kir. járásbírósághoz albínóvá, az igazságügy- miniszter Tatay Bertalan ideigl. nyugalma­zott ügyészségi írnok, szinérvaratjai lakost a szinérváraljai járásbírósághoz végrehajtóvá nevezte ki. Miniszteri elismerés. A vallás és közoktatásügyi miniszter gróf Teleki László Gyula kővárhosszufalusi nagy- birtokosnak aki a kővárhosszufalusi állami elemi iskolának szegénysors u; tanulóját látta el 400 K. értékű ruhával elismerését, és köszönetét nyilvánította. Március 15 Nagykárolyban, Nagy­károly város közönsége méltó lelkesedéssel ünnepelte meg március 15.-ét. A hazafias ünnepély d. u. 4 órakor a Kossuth szobor előtt folyt le. Az ünnepélyt a nagykárolyi dalegyesület éneke nyitotta meg és főpontja Rédei Károly nagykárolyi evang. lelkész nagyhatású, tartalmas beszéde volt. Este a polgári kaszinó éttermében társas vacsorára gyűlt egybe a város polgársága. Államsegély Nagykárolynak. A m. kir. belügyminiszter Nagykároly város részé­re 6000 korona államsegélyt utalványozott, mely a rendőrlegénység fizetésének rendezé­sére, létszámának szapositására és a rendőr­ségnek oktatás költségeire fog fordittatnia. Helyettes tés. Vármegyénk főispánja a Kállay Ödön szo'gabiró nyugdíjazásával megüresedett állásra dr. Domahidy Pált he- lyetesitette. Kinevezések a postánál. A m. kir. posta és távirda vezérigazgató Papp Péter segédellenőrt ellenőrré, Róth Dávid és Sző- Hősy Ákos segédtiszteket segédellenőrökké Nyiry Vilmát I. oszt. kezelővé, Papp Károlyt kezelővé nevezte ki.

Next

/
Oldalképek
Tartalom