Szatmárvármegye, 1913 (9. évfolyam, 1-50. szám)

1913-03-23 / 12. szám

A SZATMÁRVÁRMEGYEI 48-AS ÉS FÜGGETLENSÉGI PÁRT HIVATALOS LAPJA.

POLITIKAI ÉS TÁRSADALMI HETI LAP. Szerkesztőség:

hova a lap szellemi részét érintő közlemények küldendők Szatmár-Németi,

Rákóczy-utca 7. 1. emelet. Teleíon-sz.: 173 és 258. Kiadóhivatal:

Északkeleti Könyvnyomda Kazinczy-u. 18.Telefon 284.

MEGJELENIK MINDEN VASÁRNAP.

Felelős szerkesztő:

Da*. VERÉCZY ERNŐ.

Előfizetési árak:

Egész évre

........................8 korona.

Fé

lévre ...... 4 korona.

Negyedévre .................... 2 korona.

Eg

yes szám ára 20 fill. Nyilttér sora 40 fill. Hirdetések jutányos áron közöltéinek.

„Jönni fog egy jobb bor“..»

'Az erkölcstelen kufárok vad tömege keresztre feszítette Jézust, a szeretet és béke hirdetőjét. — A farizeusok vad kárörömmel nézték az Isten-ember kínszenvedését. A Megváltó átszűrt szivéből kicsordult a vér, tövis koronája pirosra festette fénylő homlokát és szeme lecsukódott.

A gyilkos erőszak győzni látszott. A Hitet tagadók azt hitték, megölték az Igazságot. *

Pilátus — a helytartó — akkor is mosta kezeit.

A magyar nemzet is megjárta a Kálváriát és alkotmánya, törvényes jogrendje Golgothára került.

Az erkölcstelen erőszak tomboló örömmel hirdeti a győzelmet a nemzet törvényes jogai felett. A piszkos u- ton összeharácsolt pénz erejével, a szuronyos fegyverek hatalmával egy t idlore bilincsekbe verték a nemzet törvényes jogait, összerombolták ősi alkotmányunkat.'

A modern farizeusok martalóc hada bevégezte gyilkos munkáját — és pihenni tért.

A Judás-sereg azt hiszi, hogy megölte a nemzet hitét, erejét és Igazságát!

De Isten fiának halála — a Hit győzelme volt. Megváltás született az Isten-ember vértanú halálából.

A' nemzet kínszenvedése is bevé- végeztetett. De a szenvedések Kálváriája után a megváltást, a nemzet újjá ébredésését hisszük, várjuk és reméljük ! * f

* * *

•Mint a feltartózhátlan lavina, úgy szakadt rá a Tisza—Lukács bűnszövetségre a kipattant gazságok és elkövetett erkölcstelenségek lesújtó tömege.

A1 zalatnai ház eladás ápró piszkossága után az egész ország előtt kétségtelenné vált, hogy Lukács László miniszterelnök hütlenül kezelte az állam- vagyont, mert a Magyar Bánk által az államkincstár részére fizetett 4 millió 800 efeer koronát el emelte és a választók megvesztegetése céljából a munkapárt választási kaszszájába utaltatta.

■Midőn ezt a förtelmes dolgot Dé- sy Zoltán a nagy nyilvánosság előtt Lukács és a kormány szemébe vágta, nem a »lopást« tette Lukács panama tárgyává, hanem ° 1 £pgy ő »Európa legnagyobb panamistája.«

Désynek nem engedték meg, hogy vádját bizonyítsa. De midőn a bizonyítást elutasító bírói végzés elhangzott — az egész ország közvéleménye egy érteimül eg kimondta hogy Désy lesújtó vádja való.

Lukács kisiklott, elbújt a vád bizonyítása elől. — Ekkor három államférfin: Andrássv, Apponyi és Zichy grófok, volt miniszterek, a király belső titkos tanácsosai adták ki az egész ország előtt nyilatkozataikat, hogy . meggyőződtek Désv Zoltán állításának valóságáról és igv magukévá teszik a vádat. És Lukács e lesújtó és megbecstelenítő vádra is hallgat, bujkál és hazudik. I

Cinizmusa odáig vitte, hogy a parlamentben letagadta ä milliók elemelését. Tagadhatott, mért az ellenzék távol volt és nem forraszthatta torkára a hazug szavakat.

Ámde a főrendiházban más volt a helyzet. Ott jelen voltak az ellenzéki főrendek is. Meginterpellálták az elemeit milliókról, szemébe vágták bűneit, szennyes dolgait és követelték tőle, hogy az ország becsülete és tisztessége érdekében nyilatkozzék a milliókról. '

És Magyarország miniszterelnöke, a tettenért örmény ravaszságának förtelmes cinizmusával csak annyit vallott, hogy (üem nyilatkozik, mert az ügy a bíróság elé tartozik.

Ezt mondja az az ember, aki ä bíróság előtt a Désy jbizonyitékaival szemben azzal védette magát, hogy a milliók eltulajdonításának a kérdése ; politikai ügy a mely nem a bíróság, fianem az országgyűlés elé tartozik.

) Reszkető tagokkal, halálsáppadtan,

a félémtől dadogva mondta el a főrendek előtt védekezését — de a milliók eltulajdonítását letagadni nem merte. Miért? Mert ha tagadni meri, nyomban felállt volna gróf Károlyi Imre a »Magyar Bank« elnöke és szemébe vágta volna, hogy hazudik, mert a só- ^szerződés megkötésekor a kincstárnak járó 4'millió 800 ezer koronát a Bank 'á pénzügyminisztériumnak kifizette, f de az összeg nincs az állam pénztárában, mert azt Lukács László a munka párt választási kasszájába csempészte át.

Lukács kínos vergődése közben a képviselőházi beszédjével ellenkező nyilatkozatára vágta szemébe a fő- , rendiház ülésén Hadik János gróf titkos tanácsos a lesújtó szót, hogy sí miniszterelnök: »hazudik!«

A' magyar miniszterelnök szennyes dolgát ma már tudja az egész müveit Világ Megbotránkozva irt erről a német, francia és angol sajtó is, ahöl nem tudják elképzelni, hogy miként lehet s24 óráig is egy ország miniszterelnöke, az uralkodó első bizalmasa az az ember, akiről kisült, hogy az ország pénzéből milliókat tulajdonított el arra a bűnös célra, hogy ebből a pénzből — egy parlamenti többséget vásároljon, hogy a maga és társai részére ä kormány. hatalmat biztosítsa.

A tisztes külföld ebben nemcsak a parlament meghamisítását, de a lovaglás ősz uralkodó bizalmának cudar kijátszását is látja. És a férfiú máig is a bitorolt hatalomban, a nemzet nyakán ül, sőt a törvénytelenségek 1 egész sorozatával igyekezett összes al- fkötmányos jogainkat összetörni.

De a megindult lavina újabb görgeteget is zúdított a ‘ Lukács kormány, és pártja nyakába. A választási piszkos pénzek újabb forrása is kipattant: a bárói ranggal való üzérkedés.

Alig három éve ül a nemzet nyakán ez a kormány és kiderült, hogy e három év alatt több b'árósiíás, udvari és királyi tanácsosság és nemesség ősz-