Szatmárvármegye, 1913 (9. évfolyam, 1-50. szám)

1913-03-16 / 11. szám

Érthetetlen, furcsa és megfejthe­tetlen akár lenni? — Éljen másokkal szemben és a társaságban is őszintén 1 S ha hazudni kellene, vagy hazudni a- karua, akkor csukja össze ajkait, de lia egyszer már kinyitja száját, akkor legyen mindig őszinte. És akkor meglátja majd milyen furcsa, különös, bolond és érthetetlen ten lesz Ön a többiek szemében. — Kegyed és a többiek csak hazudnak, folyton csak hazudnak az életnek, — lefojtják igaz érzéseiket, — hazugok az «létük élésében, — hazudnak a töb­bieknek és legfőkép hazuüoznak a társas létben! Soha, sehol és semmi­ben sem őszinték. Ha különös, furcsa és feltűnő akar lenni tehát, legyen őszinte. Garantálom a sikert. Äz persze azonban megint egészen más, ha Ön velem együt taz igaz hite lés meggyőződése folytán, elsősorban ■es mindenkori főprincipiumként ő- "szinle, s csak ennek folytán lesz — talán nem is egészen kedvére — külö­nös, furcsa és érthetetlen. Ez azonban nem tartozik a kri­tikámhoz. Már csak azért sem, mert ez benne van a könyvben. — Minthogy benne van az is, miként vezet az ilyen «let a rendszerinti tragikum felé. — És ezekkel most már nemcsak kritikáját, de tartalmát is adtam a könyvnek. Egyben itt is őszintén és a tudásom mértékéig követve azon ér­zéseimben fekvő parancsot, hogy: a kritika is külön művészi műfaj, nem pedig másoktól tanult dadogás, ami­lyent az iskolákban tanítanák, és a má­sok hazudoznak. És amennyire nem tudja átérez­ni (gondolom) a szerző sem azt, mi­lyen jóravaló, igaz kritikát irtani, u- gy an nyíre megszerettem én a könv- vét és ajánlhatom minden önmagát kutatónak. Dr. Ratkovszky Vince. Egy család nyomora. Kérelem a jószivü emberekhez r A város legvégén, a Tiszaujlaki-ut 7. számú házában, egy kis lyukszerü Szobában lakik Rácz Sándor kőműves családjával. Négy apró gyereke van, kik közül a legkisebb 3 hónapos s a legnagyobb 8 esztendős. Nálunk la­kik az asszony anyja is, akivel hét tag­ból áll a család. Mióta beállottak az esős, hideg őszi inapok s így megszűnt a kőműves — munka is azóta Rácz nem keres; nem ltud munkához jutni. Az asszony — egy körülbelül 26 éves, csenevész asszony, akinek az arcáról is leri a nincsen, a legnagyobb nyomor, — tartja fenn a családot havi 13 (Tizenhárom) koroná­ból. Ennyit kap az istenadta a «Nép­szava» újság kihordásáért; ennyiből, tart fenn egy 7 tagból álló családot. Ha többet nem írnánk e család í 4-ik oldal. nyomoráról, csak ezt az éhenhaláshoz elég, de egy gyerek fenntartásához is kevés összeget: akkor is eleget monda­nánk. Akkor is elmondtuk azt az éh- haléit hozó nyomort, amely be a sze­rencsétlen Rácz család került. Sir a ke­zünkben a toll, amikor arra gondo­lunk, hogy egy hét tagból álló család­nak havi 13 koronából, kell élni, fűteni, ruházkodni stb. A reménynek egy biztató sugara röppent be a Ráczék hideg szobájába, a didergő, éhező, gyerekek közzé. Az ppjuk munkát kapott Jódi Károlynál, ahol a ház falát kellett javítani. Az asszony kisirt, szomorú szemébe egy kis öröm költözött mikor újságolta az előfizetőknek az örvendetes eseményt: — Az uram — hála Istennek — munkát kapott. Nem kell már annyit éheznünk, dideregnünk. A mostoha kegyetlen sors azonban csakhamar elkergette a kis öröm-su­garat. A házfala — melyet renováltak rádőlt Ráczra s összetörte a szeren­csétlen embert úgy, hogy súlyos sebei­vel a kórházba kellett szállítani. Nemes, jószivü emberek! Az éhe­ző, fázlódó négy gyermek kínjaiban fetrengő szerencsétlen apa, az utcákat zokogva járó, kétségbeesett asszony — könnyeivel írjuk hozzátok e sorokat! Állítsátok el a könnyárt, szüntessétek meg az éhségét, a didergését e szeren­csétlen, nyomorgó családnak. Ne hagy­játok éhen veszni azt a négy kis ártat­lan gyereket, aki forró, esdő, könyör­gését küldi hozzátok, a szerencsétlen asszonyt, aki azt mondta nekünk gör­csös fuldoklásba eső hangon: — Eddig szégvéltéin a nyilvános­ság elé menni nyomorunkkal, de most már., csak az emberek jószive segíthet rajtunk. Adományokat szerkesztőségünk is eljuttat a nyomorgó családhoz és a szives adakozók nevét s az adományok összegét nyugtázza. (S—a.) Színház. Az idei színpadi termékek egyik legliatásosabhjának ígérkezett Weber és Henneguin bohózata: «Az Elnökné» amely a budapesti vígszínházban is sokáig volt műsoron. De a darab nem felelt meg a hozzája fűzött várakozá­soknak s a színházat a piros szin- lap következtében zsúfolásig megtöltő közönség csalódottan távozott a szom­bat esti premierről. Ötletes, szellemes darabot várt mindenki, s kapott he­lyette sablonos «rajta kapási» jelenete­ket, sikamlós, de nem szellemes társal­gást levetkőzve szaladgáló színésznőt a feleséget, akiket a miniszter ösz- szetéveszt s ezen épül fel az egész da­rab. Csupa komikum, amely ma már derültséget is alig képes kelteni. A sze­replők közül dicséret illeti Sz. Garay Ilust, P. Torday Etelt és Szalókil, Sző­ke kissé túlozva játszott. Reméljük, hogy az «Elnöknél» nem egyhamar lát­juk viszont a színpadon. SZATMÁRVÁRMEGYE Szalmár-Némeli, 1913. Hétfőn, kedden, szerdán és csütör­tökön Kálmán Imre «Czigányprimás» az idei szezonnak a sláger darabja ke­rült színre. — Meséje ötletes és megka­pó, zenéje rendkívül bájos, könnyed és fülbemászó. Meséje az öreg prímásról, Rácz Paliról szól, aki vissza akarja va­rázsolni a régi, elmúlt dicsőséget s Parisba megy hangversenyezni. Kísér­lete nem sikerül s mindenki fiái Rácz Lacit ünnepli, aki végül a menyasz- szonyát is elhódítja tőle. Röviden ez a darab meséje, mely azonban szőve van kacagtató epizódokkal. A szereplők el­sőrendű alakítást nyújtottak. Kivétel 1 nélkül mind jól játszottak. Barics az ö- reg prímás szerepét természetimen ját­szotta meg. Valóságos «Rácz Pali» volt. Bállá Mariska temperamentumos ked­vességgel alakította a Sári szerepét. I- gen jó partnere volt Ross, s különö­sen a «Haccacáré» duettel értek el nagy sikert. Dénes Ella pompás ének­számaival, Szalóki klasszikus alakítá­sával Sümegi elegáns játékával járultak hozzá az est sikeréhez. Ha a történelem lapjait forgatjuk, alig-aiig van olyan fejezet, amelyik1 ben ne lenne szó az úgynevezett szerel­mi gi kos mg ól, A lörténe'em minden lapján Klopátrától Vili. Henrikig. Nagy Katalintól Bayer Grctétig a szerelmi bűnök végtelen láncolata vonul végig. S ugyanez történik napjainkban is! Nézzük csak a közcl-mullal! Máramaros hegyeiben egy ruüién asszony vadállat! kegyetlenséggel, sze­retője segítségével megölte férjét és a férj szerelőjét. Becsben Röder Lujza gyilkolta meg féltékenységből szerető­je A szerelmi gyilkosság lehál egy­formán szedi áldozatai!, úgy az úgyne­vezett kékvérüek között, mint a má- ramarosi havasok kulturátlan menyecs­kéi között. Miért? Merlaphsiliopathia seexualis sexális nem ismer korlátot. Ép úgy bestiává te­szi a magas műveltségű előkellö szár­mazású delnőt, mini az iskolázatlan, a máramarosi havasok közötl élő ruühén asszonyt. Miért? Meri ezek a szerencsétlen asszo­nyok nem ismerik az élei lilkát. Ezek a szerencsétlen asszonyok sohasem él­lek lelkileg, csak mindig testi szenve­délyüknek voltak rabjai, náluk a sze­relem csak hisztérikus roham s nem soha el nem múló lelki harmónia. Ezek a szerencsétlen leremtések első sorban sajnálatra érdemesek.!!! Uj államtitkár. A református egyház jogos kívánságának akar úgy látszik eleget tenni a kormány akkor, amidőn a vallás és közoktatásügyi tárcánál a politikai állam- titkári állást Domahidy Elemér Hajdú vár­megyei főispánnal óhajtja betölteni. Mint hírlik Domahidy személyét az ellenzék is rokonszenvvel fogadja.

Next

/
Oldalképek
Tartalom