Szatmárvármegye, 1913 (9. évfolyam, 1-50. szám)
1913-03-02 / 9. szám
1 Szatmár-Nén etí, 1913. március 2. Vasárnap. IX. évfolyam 9. szám. 21TM1RH A SZATMÁRVÁRMEGYEI 48-AS ES FÜGGETLENSÉGI PÁRT HIVATALOS LAPJA. POLITIKAI ÉS TÁRSADALMI HETI LAP. Szerkesztőség: hova a lap szellemi részét érintő közlemények küldendők Szatmár-Németi, Rákéczy-utca 7. I. emelet. Telefon-sz.: 173 és 258. , Kiadóhivatal: Északkeleti Könyvnyomda Kazinczy-u. 18.Telefon 284. MEGJELENIK MINDEN VASÁRNAP. Felelős szerkesztő: D >. VEí.ÉCZT ERNŐ. Előfizetési arak: Egész évre .........................8 korona. Felévre . ..... 4 korona. Negyedévre ..................... 2 korona. Egyes szám ára 20 fill. Nyilttér sora 40 fill. Hirdetések jutányos áron közöltéinek. A nemzet lelkiismerete. Irta: Bodnár Gáspár. A politikai lelkiismeret sok mindent elbír. Talán, — nMtSjdjSk — ítines is. S ha van, nagyon tág.~Ruganyos', Eleptiküs. Képzeletet meghaladó, határokig feszíthető. E határokon belül Fi helet'enek a formac’ó1-7, e'Fe'ye7ke’é sek. A fogások és felfosrá^ok szörnyűségei. A gazember, a becstelen, a hazaáruló szavak is más jelentést, más fogalmat és felfogást nyerhetnek. És röpülhetnek, mint a dárda, mely csak levegőt rezget; de csontot nem tör. Elevenbe nem vág. És a politikai lelkiismeret. sőf fe>- Kábo o ’ás hír e en ^ece dese hetik Feledés, megbocsáj'ás, k!:magva"á'’ás a (magyar ősi Virtusa Nálunk |a! politikai bűn. a politikai tévedés hamar a ki- engesztelőd és és megótalmazás templomába vonulhat. Hanem a politikai világnak is van egv sebezhető helye. Ha a politikai lelkiismeret átlépi a Rubikonl. És megérintette a társar,a’mi nemzeti é- letnek és etika’ érzéknek, felfogásnak — r leggvöngédebb. már alig elemezhető húrját. A legelevenebb ideget, a melv őt még élettudatához és etikai értékéhez kapcsolja. I’t aztán más felfogások, következtessek. Ítéletek alakulnak Fent, köze pen és lent egv szorító gvürü képződik. És iái annak, a’ i1 benne talál. Kons1 afá1 ható hogy je’en poldikai életünkben ez a legérzékenyebb, ez a legfáióbban szóló húr rezeg. Ez a íeg- elevenehb ideg kaoott ütést. A nemzet lelkiismeretét látjuk hullámaiban és öntudatos morajában. Ez a hullámzás, e? a moraj; már nemcsak a 0010 ísaP pártok ‘tájékai felől. hőmrőlvgő, szenvedeimes áradataiból őzönlik. Olvan elemek, olyan személyek nagy, tiszteletre méltó Ítélete, hangja szisz- szén fel, a mely7 ítélet, hang eddig — nagy némaságba öltözött. A mely keni lie a pártlusákat és csak honfiúi mély aggodalmakkal és sokat eltűrő jre- ménységekkel vett részt a nemzeti életben Az fielet után azonban, a képződmények nyomában, mik most napról- napra job»ban dagadoznak, döbbenet szádja meg a nemzet lelkiismeretét1. Az Ítélet, mely a bíróság szobájában elhangzott, kibontotta a falakat. És kiszállott, hogy elfoglalja és megzaklassa a nemzet legbelsőbb fórumát, a lelkiismeretet. • A §-us ítéletet nem bántja senki sem. A külső fórumon rendben lehet a vád is, a bizonyítási eljárás, az ítélet is. r Hanem a másik fórumnak, a lelkiismer etüiek, a megnyugtatásnak fóruma még mindig ítéletet, világosságot és megnyugtatást keres. Keres. Mert a nemzet lelkiismerete még Honi ítélt. Pálcát nem tört senki felett. Senkit nem ítélt e\ fcsak érzi, hogy lelkén nagy, vastag, áthatlan, söExpressionismus vagy Favágók a keresztuton — Ismeretterjesztő tanulmány. — Irta • Dr. Vajthó Lajos. Színhely a képtár. A képtár az egy olyan tár, ahol képek vannak. Ezeket a képeket kiállít ák, mint a rossz gyerekeket az elemiben. A képtárban falak vannak. A falak arra szolgálnak, hogy képeket akasszanak rájok. A kép ugyanis olyan mint a halálra ítélt: felakasztják. — A képtárban közönség is van- A közönség arra szolgál, hogy a képeket nézze. A közönség nézi is a képeket, hiszen azért közönség. A képtárban művészek is v nnak. A művészek bámulnák. Azt bámulják, hogy a közönség az ő képüket bámulja. És ez bámulatra méltó is! De térjünk vissza a képtárra. A képtárnak a bal sarkában jobbra van egy kép. Hogy az a valami, ami a képtár bal sarka ban jobbra van, csakugyan kép, azt onnan tudom, mert rámázva van. Ami pedig rámázva van, az vagy tükör, vagy rámás csizma, vagy pedig kép. Mivel pedig a képtár bal sarkában jobbra levő valami se nem tükör, se pedig nem rámás csizma, világos, hogy nem lehet más, mint kép Miután ilyen nagyszerűen megállapítottam a képnek képi minőségét, mehetünk tovább. Ezen a képen van egy szám. Nem az én szám, hanqrn a képnek a saját száma. A képen tehát van egy szám, az én kezemben pedig van egy kalalóg. A katalóg nem azt jelenti, hogy bi- zonyoz Kata nevű személy lóg, hanem azt, hogy ha az ember egy képet meg akar fej teni, megnézi ezt a Kata nevű lógot s megtudja hogy tulajdonkép mit is jejent az a kép. Mert minden kép jelent va.amit. De vannak jelent ktelen képek is. Ezek nem jelentenek semmit. De térjünk vissza a bal sarokban levő kép saját számára. Fzt a saját számot meg nézem a saját katalógomban s ott a következőket találom „Eredeti festmény. Cine: Favágók a ke.esztuion. Ára 2000 korona“. Különben a képnek a reproductiója megjelent a Vasárnapi Újság február 16-iki szamában. Meglehet nézni. De nem érdemes megnézni, mert úgy is leirom, hogy hogy néz ki ez a kép. Mindenek előtt is a kép két felső sarkában van két fehér folt. Aztán Aztán jön két fekete folt. Aztán megint két fehér, aztán két fekete, két fehér... fehér.. fekete .. . fehér... fekete .. . Szóval hasonlít Horvátország címeréhez, de ezzel nem szabad összetéveszteni, mert ez a kép nem címer, hanem Favágók a keresztuton. Hát ennyi a kép. Azaz, hogy mégsem ennyi, mert ha jobban megnézi az ember, lát egy vonalat jobbra, egyet meg balra. Ez a kereszt uí- Szóval a keresztet már meg van, csak a favágók hiányzanak. Hol lehetnek a favágók? kérdem én. Keresem a favágókat jobbra, keresem a favágókat balra, de se jobbra, se balra nem találok egy akkora favágót sem, mint az öklöm. Szerencsére arra jött egy művész. Csak 10 éves volt még, de már teljesen kopasz. Kérdem tőle: „Ugyan kérem, mit ábrázol ez a kép ? Ő: Favágók a keresztuton. Én: Dehát hol vannak a favágók ? Ő: A favágók sztrájkolnak, mert kevés a napszám. Én: Dehát akkor mit jelent ez a kép ? Ő: Ez a kép azt jelenti, hogy a favágók a keresztuton dolgoznának, ha nagyobb Kukát fest vegyileg tisztit Ho.íÍqI Nagykároly, «Staíy-Btoza 1 ü J. €\ Ul 1 ti~r f. 1 ■ O w 1 a róm. kath. templom mellett, villanyerőre berendezett intézetében fílapittütoít 1902. Telsp Pstifi-Ut §S. rr
