Szatmárvármegye, 1913 (9. évfolyam, 1-50. szám)
1913-01-26 / 4. szám
Nagykároly, 1913. Január 26. Vasárnap. IX. évfolyam 4. szám. SZAIHURVARKGTE Ä SZATMÁRYÁRMIGYEI 48-AS ÉS FÜGGETLENSÉGI FÁST HIYATALOS LAPJA. : POLITIKAI ÉS TÁRSADALMI HETI LAP. : Szerkesztősig : hová a lap szellem részét érintő közlemények küldendők : Köicsey-utca 11. sz. Telefon 114. = Kiaöóhiuatal: Kaszinó-utca 10. sz. Telefon 115. sz. = MEGJELENIK MINDEN VASARNAP. Felelős szerkesztő: 05: POSITS MIKLÓS. Előfizetési árak: Helyben : EGÉSZ ÉVKE . 6 korona. FÉLÉVKE ... 3 korona. NEGYEDÉVRE 1*50 korona. Vidéken : EGÉSZ ÉVRE . 8 korona. FÉLÉVKE ... 4 korona. NEGYEDÉVRE . 2 korona. Egyes szóm óra ZO fillér. — Dyilttér sora , 40 fillér. Hirdetések jutányos áron közöltéinek. _________ F@ r|ác;$@k. A munkapárt megfejelte magát. Khuen- Héderváryt megválasztották elnökké, kijelentette, hogy a párt vezérével, Lukács Lászlóval egyetértve fogja a pártot vezetni céljai felé, azt a pártot, mely más név alatt ugyan, de tulajdonképpen 38 év óta létezik s intézi az ország ügyeit. Végre tehát egy őszinte vallomás — még pedig a legilletékesebb ajakról — hogy a munkapárt egyszerű folytatása a liberális pártnak. Ugyanazt a politikát csinálja : egyszerűen pártdominiumnak nézi az országot, melyet azután aszerint kezel és kormányoz is. A Lukács-féle választójogi reformot is ez jellemzi: biztositani a párturalmat az idők végtelenségéig. Semmi komoly törekvés az országban a természetes, a szabadabb fejlődést biztositani, mely azután harmóniába hozza a demokratikus haladással minden osztály jogos érdekeit, hanem ha kell, csendőrökkel némitani el minden olyan törekvést, mely Magyarországon is megteremthetné az egészséges váltőrendszert a politikában, ami egyúttal a normális parlamenti élet biztositéka és záloga is volna. * Ál-Nerok és ál-honboldogitók ünnepelték egymást az újra megfejelt munkapárt bankett-asztalánál. Hogy künn az ország nyomorog — oda se neki. A gazdasági krizis nyomasztó terhe alatt roskad össze az egész ország, politikai agitáció fertőjébe van bele- kényszeritve a közélet, egy általános politikai munkássztrájk réme fenyeget, meg van rendülve a törvények uralma az egész vonalon, anyagi és erkölcsi züllés jelei mutatkoznak mindenfelé s ebben a fertőzött és halálos levegőben szabad lélekzet után liheg az egész társadalom. * Olvasva a munkapárti öndicsőitő banketten elhangzott beszédeket, azt kellene hinnünk, hogy megmentett és dicsőség fényébe borított hazánknak fiai ültek örömünnepet. Soha ennyi bizalmat és mellverdeső önérzetet! Pedig csak egy megriadt, fühöz- fához kapkodó, lelkiismeretét elaltató társaság volt ez csupán. Az eUzavalt önbizalom hátterében ott van a jövőtől való rettegés, az öndicsőités hátterében ott van a züllés réme, a fenyegetés ős megfélemlitős hátterében ott van a pusztulás előérzete. Ezek csak cinikus imitátorok, akik vacogó fogakkal, összeverődő térdekkel bátorítják önmagukat arra, hogy vakmerőek legyenek. Altatgatják a lelkiismeretüket s bekötik egymás szemét, hogy ne lássanak. ❖ Teleszky tehát marad, de az adó-csatát a kormány elvesztette már most is, bár a harc meg folytatódik, mert az adótörvények elhalasztása egy évre, a kívánalmakat még nem elégiti ki. A harc tehát folyik az adóreform kellő revisiója érdekében, kétszeres erővel. * A tömegsztrájkra is folynak az előkészületek, a kormány pedig kínos izgatottsággal lesi a fejleményeket. A kormány a szociálista sajtó ellenőrzésére — amint hírlik — vissza akarja állítani az éjjeli ügyész intézményét. A szociálisták pedig végkimerülésig tartó sztrájkot helyeznek kilátásba. — A gör. kath. püspökség ügye. A városunkban megindított akció örvendetesen halad előre. Ma már nemcsak reményünk, hanem teljes meggyőződésünk, hogy a felállítandó gör. kath. püspökség székhelye Nagykároly leend. Köztudomássá vált, hogy a gör. kath. egyházaknak Budapesten székelő Központi Tanácsa készségesen és örömmel hozzá járul ahhoz, hogy a székhely NagyLa traviaía. A legutóbi időkben sokan és igen sokat foglalkoznak a spiritizmussal. Elméletileg épp úgy, mint kísérletileg. Ennek üzése ma legalább is divatszerü, — mi ebben a mi hóbortossággal ős idegességgel átszűrt korunkban talán időszerű is. A spiritizmus, — lóvén a babonák aris- tokratája, — a rejtélyes fönség álarca alatt igen intelligens, honett emberek társaságágában s igy magasabb körökben is taburet- tet nyert. Meglehetős titokban tartják az előkelő uj vendég részére a soire-kat . . . Noha az emberek legnagyobb része szereti magát tudományosan műveltnek feltüntetni : mégis — nem szabadulhat egyrészt bizonyos előítéletektől, másrészt az előtte csodásnak tetsző dolgok benyomásaitól. Az első esetben bizonyítás után sem az utóbbinál a nélkül is ! ... így van a spiritizmussal. Hisznek benne, pedig okát adni nem képesek. A fizika tagadja a természetfelettiséget s kipróbált törvényeivel bizonyit. A filozófia pedig okoskodásaival pártolni látszik. (?) Közönségesen azt tartják, hogy a szellem (az ész) uralkodik az anyag felett. Ezt a tant aztán átviszik az illető tudományokra, B s ebből levonják a szentenciát: A fizikus érvei ellenében a filozőf logikája az — igaz! (Már amennyiben okadatolása és következtetése helyes) (?) — Mert: — vagy van lőlek (tehát szellem): vagy nincs ! . . . Ha azt állítjuk, hogy lőlek, mint olyan, — külön önmagában -1— nem létezhet, (mert elenyész a testtel) — vagy egyáltalában nincs is, — úgy a vallásokkal jövünk ellenkezésbe. Már pedig azoknak egyik sarkalatos alaptétele a lélek (szellem) külön hallhatatlansága, létezése a testi halál után is. A vallásokat pedig ebben megtámadni s az ellenkezőt bizonyítani nem szabad és nem lehet. Ha tehát van lélek (szellem) — külön a testtől is függetlenül létező, — úgy feltételezhető az is, hogy ezeknek a lény nélküli asztrál-lényeknek is lehet épp úgy társadalmi élete, működése, mint a szerves testtel birőknak. Ez esetben tehát az erre vonatkozó minden eddigi látszólagos s kőpzeletileg is lótetlen — létezhet. így a spiritisták szelleme is. Nem létezik természetfeletti. (Egyedül az Isteni gondviselés. De ezt felfogni is alig bírjuk.) így minden, ami van és létezik — az természetes (causalitas). (Mert oka van.) Természetfölötti tehát, azaz ami ok nőikül lenne — nincs ! . . . Talán bizonyos idők múltán az emberiség oda fejlődik műveltségben, hogy értelme eléri ama hihetetlennek látszó rejtélyt, s a legtermészetesebb dolgok egyikének fogj a belátni a lőlek külön is önálló létezéséi, — és pedig oly értelemben, mint a spiritizmus, noha most, egyelőre nem hiszi, mert okát adni és indokolni még nem tudja. E század még nem elég fejlett a tudásban, hogy magyarázni képes legyen. Következtető bizonyíték gyanánt a villamosságot is felhozzák a spiritistikus tanok valószínűvé tevése miatt. A múlt század emberei nem hitték volna el, hogy valamikor az a testnélküli erő, a villanyszikra, az a semmis valami, gépeket fog mozgatni, világit, gyógyít stb. — Most hisszük, mert megismertük.|(Iga- zat megvallva, teljesen ma sem ismerjük.) A spiritizmusról pro és contra sokat írtak s igy előállott az úgynevezett antinómia. Mindkét fél bizonyította a maga véleményét s talán mindkettő igaz ! (Ezért azt is mondhatni, hogy egyik sem!) Érdekes dolognak tetszett előttem a spiritistikus produkció, hát elmentem egy ilyen körbe. A szoba el volt kissé sötétítve. A lámpa lecsavarva s papírral körülfödve. Néhány perc alatt azonban a szem megszokta a félhomályt s mindent jól szemügyre lehetett venni. 1* k Haufel Sámuel ■ IISäIII villanyerőre berendezett intézetében Alapittatott 1902. Telep: Petőfi-ut 59 Nagykároly, Kölcsey-utca = a róm. kath. templom mellett. Cl
