Szatmárvármegye, 1913 (9. évfolyam, 1-50. szám)

1913-07-06 / 27. szám

A SZATMÁRVÁRMEGYEI 48-AS ÉS FÜGGETLENSÉGI PART HIVATALOS LAPJA.

POLITIKAI ÉS TÁRSADALMI HETI LAP. Szerkesztőség:

hova a lap szellemi részét érintő közlemények küldendők

Szatmár-Németi,

Rákóczy-utca 7. I. emelet. Telefon-sz.: 173 és 258. Kiadóhivatal:

Északkeleti Könyvnyomda Kazinczy-u. 18. Telefon 284.

MEGJELENIK MINDEN VASÁRNAP.

Felelős szerkesztő:

Di4. MERÉSZ? ERNŐ.

Kiadja: az Északkeleti Könyvnyomda.

Előfizetési árak:

Egész évre

..........................8 korona.

Félévre .

..*.. 4 korona.

Negyedévre..........................2 korona.

Eg

yes szám ára 20 fill. Nyilitér sora 40 fill. Hirdetések jutányos áron közöltéinek.

Uj hon: slőtt.

Szatmár, 1913. julius 6.

Az aradi választásból sok tanul-«, ságot vonhatunk le, a melyek Tiszára, pártjára és az álíalok képviselt korrupt rendszerre elitélő, megbélyegző és lesújtó.

1910-ben Tiszáért mint egyszerű képviselőjelöltért a sópénzből három- százezer koronát költöttek el szavazat- i vásárlásra, — most Tiszának a miniszterelnöknek mandátuma egy milliójába került az ujbárók, uj nemesek és udvari tanácsosok pénzéből összeharácsolt mungó pártcassának. — És Tisza a miniszterelnök most kevesebb szavazatot kapott Aradon egy millióért és a legbrutálisabb erőszakoskodás igénybevételével — mint három évvel előbb egyharmad résznyi ösz- szegből az egyszerű képviselőjelölt kapott.

Ezzel szemben áll az egész magyar tisztes sajtó által elismert az a tény, hogy Széchényi gróf a legszigorúbb alkotmányos költségeken kívül egyetlen fillért sem költött és úgy ő, mint a választási harcban résztvett vezérpolitikusok százakat utasítottak el, akik pénzért az ellenzéki jelöltre szavazni akartak.

A puritán felfogás ezen szigorú alkalmazása dacára Széchényi Aladár gróf több mint 1500 szavazatot kapott — pénz és erőszak nélkül — kizárólag becsületes meggyőződésből.

Ez az 1500 választó képviseli az aradi választó-kerületnek a magyarságát, azt a polgárságot, amely a magyar állameszme szolgálatában bármikor kész a nemzet érdekeiért fegyvert fogni.

Tisza szavazóit pedig a pressio- nált állami és törvényhatósági tisztviselők, az egy millióval megvásárolt kufárok és — a magyar fajt, a magyar nemzetet gyűlölő román nemzetiségű lakosok képezték.

Megállapítható ebből is, hogy Tisza és kormánya, vaiamint az őt rut önérdekből követő többség az elkövetett alkotmány rombolások miatt a magyar faj támogatását elvesztették.

Azt a hatalmat tehát, amelyhez Tisza ragaszkodik és a melyhez van kötve a kormány és többség politikai élete és uralma csak szuronnyal, pénzzel és erőszakkal lehet fentartani.

Sőt ma már ezek az eszközök sem elegendők.

Tisza éles esze ezzel már tisztában van és bitorolt hatalmának fen- tartásáért gondoskodott arról, hogy a magyarság elveszitett bizalma helyett más erőkre támaszkodhassék.

Az ő sivár, gyűlölködő lelke eddig sem volt válogatós az eszközökben.

A hatalom bírása volt eddig is is előtte főcél. E cél érdekében áldozta fel a nemzet összes alkotmányos kincseit, közszabadságait, állami jövedelmeit Bécsnek. Most a legun- doritóbb eszközhöz folyamodott: a nemzeti eszme, a nemzet épsége, a i nemzeti suprematió feláldozásához, elárulásához.

Azért a 950 román szavazatért magyar nemzeti kultúránk 40 éves küzdelmének összes eredményeit dobta áldozatul.

Annak a titkos paktumnak, a melyet Tisza önző hatalmának megmentéséért a románok vezetőivel kötött — borzalmas részletét rövid idő múlva érezni fogjuk. De azt már ma is látjuk, hogy magyar kultúránk erejét, tovább fejlesztését ketté vágta akkor, midőn nagy küzdelmek után megalkotott magyar népiskolai törvényünk hatályon kívül helyezését vagy felfüggesztését a románoknak megígérte.

Megdöbbenve látjuk, hogy a midőn szenvedő embertársaink részére kórházat építeni, düiedező iskoláink helyett egészséges tantermeket felállítani, iskoláinkat szaporítani, nyomorgó magyar papjainkat és magyar tanítóinkat segélyezni, illő fizetésben részesíteni nem tudjuk, — addig az aradi mandátumért Tisza százezreket ígér a románoknak iskolai és neveltetési célokra a magyar állam úgy is kizsarolt kassájából, sőt milliókat igér akkor, midőn a román papok kong- ruájának fölemelésére magát paktumszerül eg kötelezi — azért, hogy a magyar fajt és nemzetet gyűlölő és dákóromániáért harcoló román pópa nagyobb jövedelemmel és igy nagyobb kényelemmel bujtogathasson a magyar állam eszme és nemzeti egysége ellen.

Ebből a titkos paktum részleteiből fogjuk megtudni, hogy Tisza miként dobta a románoknak áldozatul Erdély nagy részét, miként akar ő a nemzetiségiek által lakott vármegyékben román közigazgatást teremteni.

De a paktum tartalmazza azt az árulást is, a melylyel Tisza a hajdú- dorogi, illetve most már nagykárolyi gör. kath. magyar püspökség keretéből 23 egyházközséget kikapcsolni és a nagyváradi román püspöki egyházmegyébe visszabocsátani Ígért. Akkor midőn nagy küzdelem árán nemzeti nyelvünk érvényesülése és fejlődése, magyar fajunk és érzésünk erősödése a megyar gk. püspökség felállításával immár jórészben — de különösen Szatmárvármegyében valóra vált volna — egy sötétlelkü, önző és hatalmi vágytól őrjöngő politikusnak lelkiismeretlen cselekedete miatt veszélyeztetve, sőt — ha a nemzet felháborodása kellő időben meg nem akadályozza — szétrombolva is lesz. Most értjük már, hogy a püspökségről szóló törvényből miért hagyta ki a kormány a becsatolt községek neveit? Azért, mert igy Tisza bármikor elpaktálhat belőle annyit, a mennyivel a románok támogatását megnyerheti !!