Szatmárvármegye, 1913 (9. évfolyam, 1-50. szám)

1913-05-11 / 19. szám

»4k oldal. SZATMÁRVÁRMEGYE Szatmár-Németi, 1915. í i ember, akiben Kovács Lajos szainoskrassói iakost ösmerték fel, szivszélhüdésben halt meg. Uj szülésznők. A polgármester Nagy Gábornét a Szamos-balparti, Vári Józsefnét a németii kerületi és özv. Romocsa Pálnét a szatmárhegyi hatósági kisegítő szülésznőt állásra kinevezte. Öngyilkos lett a rossz viszonyok miatt. Varga Pál komorzáni gazdálkodó péntek éjszaka revolverrel szivén lőtte magát s nyomban mégha#. A gazdálkodó néhány évvel ezelőtt tekintélyes vagyonnal rendelke­zett. A beállott rossz gazdasági viszonyok Vargát teljesen tönkre tették, úgy, hogy pár nappal ezelőtt mindenét elárverezték. Az ön­gyilkos zsebében levelet találtak, amelyben azt írja, hogy a rossz gazdasági viszonyok kergették a halálba. Kondásgyerekek párbaja. Véres pár­bajt vívott pénteken délután a fehérgyarma­ti határban két kondásfiu. Varjú Péter és Bélén János kondások Széli Péter gazdálko­dónál voltak alkalmazva. A két kondás ha­lálosan szerelmes volt a gazdálkodó leányá­ba. Emiatt számtalanszor veszekedtek egy­mással. Pénteken délután a két kondás a le­ányon ismét összeveszett. Ekkor elhatározták, hogy párbajt vivnak. Ezt a régi kondás szo­kás szerint végre is hajtották. A karikásos­torral addig verték egymást, míg nem mind­ketten véresen terültek el a földön. A két kondás súlyos sérüléseket szenvedett. Min- daketíőt a fehérgyarmati közkórházba szál­lították. Kútba fűlt kis leány. Szaniszlói György mezőteremi gazdálkodó hatéves Mar­git nevű leánya játszás közben a kútba esett Mire rátaláltak és kihúzták halott volt. . A szamosdobi atyafiak kauciója. •Marosán György szamosdobi lelkész és négy társa ellen a vizsgálóbíró magá­nosok elleni erőszak és hatóság elleni erőszak miatt vizsgálatot rendelt el és őket vizsgálati fogságba vetette. A’ ter­heltek a vizsgáló biró végzését a vád tanácshoz, majd az Ítélőtáblához fel­folyamodták, de mindkét fórum Hely­benhagyta a vizsgálati fogságot elren­delő Határozatot. Marosán és társai er­re kauciót ajánlottak fel. Marosán 4000 a többi terhelt egyenként 1000 korona biztosíték ellenében kérte szabadlábra helyezését. 'A1 királyi ügyész ellenezte p lázitók szabadlábra Helyezését. De ha mégis megszüntettetnék ellenük a vizs­gálati fogság, ez esetre azt indítványoz­ta. Kogj- Marosán Györgyöt 100,000 ko­rona. társait pedig 10—10,000 korona biztosíték letételére kötelezze a vád­tanács. A’ vádtanács tegnap hozta meg Határozatát, amely elrendeli hogy Ma­rozsán György 100,000 korona, Tárcza Péter, Moldován Jakab, Barota Gergely és id. Csögi János fejenkint 10,000 ko­rona biztosíték letétele ellenében he­lyeztessenek szabadlábba. 'A' kaució ösz- szege oly nagy, hogy emiatt Marosán és társai aligha szabadulnak. A vándor koldus halála. Szerdán, egy valamikor jobb napokat látott ember, Némethy Pál, koldulta végig középhomoró- dot. Némethy, aki 48-as honvéd volt, már évek óta koldulásból él. Gyalog járta be a községeket, falvakat. Az agg koldus alig hagyta el a falu határát, összeesett és meg­halt. Hulláját beszállították a köztemető ha­lottas házába. Az orvosi vélemény szerint az öreg koldust a szive ölte meg. A mulatság vége. Vasárnap este Kis- gércen a legények a falu nagykorcsmájában mulatságot rendeztek. Egy ideig békésen folyt a mulatozás, később azonban, mikor már a bor gőze a legények fejébe szállott, vesze­kedni kezdtek. A veszekedés hevében Ko­vács Gyulát úgy szúrták nyakszirten, hogy az hadokolva esett össze. A csendőrség a késelőt keresi. Az öregasszony merénylői. Radvá- nyi József, Papp János és Balogh László nagykárolyi legények a múlt év végén a ha­tárban levő erdőben összetalálkoztak Kalmár Józsefnével. A legények az 55 éves öregasz- szonyt összekötözték és azután erkölcstelen merényletet követtek el ellene. A szatmári kir. törvényszék a hétfőn megtartott főtár­gyaláson a merénylő legényeket egyenként 2—2 évi fegyházra Ítélte. A csodadoktor. A szatmármegyei Ne- vetienfaluban egy idő óta egyébbről sem beszélnek, mint Pák Jánosné csodatetteiről. Pákné egy idő óta csodadoktornak csapott fel. Hangzatos reklámokat csináltatott, amely­ben azt hirdette, hogy ő csodadoktor és né­hány koronáért meggyógyít mindenkit. A hangzatos reklámnak igen sokan felültek és mint valami búcsujáró helyet keresték fel Pákné házát, ahol az asszony egy kis kam­rában fogadta a betegeket A beteget először rendszerint kikérdezte a családi állapotára vonatkozólag. Hány rokona van, van-e va­gyona, mióta beteg stb. Mikor ezzel aztán készen volt, akkor a beteg kezébe viaszkot ragasztott s azt két napig hordoznia kellett. Két nap múlva a betegnek újból fel kellett keresni a csodadokíort. Ekkor állapította meg a betegség nemét. Egy-egy vizsgálat 8—10 koronába került. Gyógyszerrel is Pák­né látta el a beteget. A csodadoktor a gyó­gyításon kívül kuruzslással, kártyavetéssel is foglalkozott. A napokban Pák Jánosné sze­replése tudomására jutott a csendőrségnek. A csendőrség szigorú nyomozást indított. Az iskolában. A tanfelügyelő iskola- látogatáson volt egyik elemi iskolában. Az egyik osztályban éppen a történelemből ma­gyaráz a tanító. — Hallgasson ide tanító ur — mond­ja a tanfelügyelő — én is felteszek néhány kérdést. Kiszólit egy gyereket. — Nos, fiacskám, mit tudsz a mohá­csi vészről. A fiú zavarba jön, elpirul, hallgat. — Miért nem tud ez semmit a mohá­csi vészről ? — kérdé. A tanító sietve válaszol: — Mert mikor a mohácsi vész volt, éppen vörhenyben feküdt szegényke. Meggyilkolt gazdálkodó. Szomba­ton virradó reggel a vitkai Határban jaz arra járó munkások egyik kubikgö- ticrben egy borzalmasan összevagdalt férfi holttestére akadtak. A hulla nyaka át volt vágva, teste löHU kfésszurástól Vérzett. A ruhája letépve. A hulla már feloszlásnak indult, ami arra enged kö­vetkeztetni, hogy már napok óta fek­szik n kubigödörben. A munkások az esetről azonnal jelentést tettek a • ren­dőrségen, ahol szigorú nyomozást in­dítottak. ’A’ nyomozás során megállapí­tották, hogy a hulla Németh Pál — Vitkai gazdálkodóval azonos. A gazdál­kodó kedden nagyobb pénzösszeggel1, indult el hazulról, a szerdai szatmári vásárra A falu határában összetalál­kozott egy barnaruhás magas ember­rel, akivel beszélgetni kezdett. Nagyon, valószínű, hogy a gazdálkodó beszél­getés közben elárulta, hogy nagyobb pénzösszeg van nála. Egy Bán Tivadar nevű tanú állítása szerint meg is mu­tatta a pénzt. Az ember valószínűleg vérszemet kapott s elhatározta, hogy meggyilkolja majd kirabolja a gardái kodót Tervét végre is hajtöta. Mikor jó messzire jártak a falutól, a barna- ruhás ember a gazdálkodót hátulról, egy bottal fejbevágta. Ezt bizonyítja az, hogy Németh Pál koponyájának hátsó részén botütéstől származó daganat van A’ gazdálkodó az ütéstől megszédülve, a földre bukott. A barnaruhás ember azután Összeszurkálta, majd kiraboltál Álomkergetés. Irta: Fáik Rikárd. Egy idő óta zavaros álmok kezdték gyötörni az erős és higgadt Jánost. Ha­talmas ur volt, embersereg fölött pa­rancsnokolt, hízelgő tábora övezte. Re­megve lesték az akaratát, pedig mé­lyen járó, látnoki erővel fölismerte a gyenge emberi jellemeket s megcsö- mölve, felkapta súlyos kovácskalapá­csát, hogy Szétüssön közöttük. Egy sző­ke nő — csak álomban lehet találkoz­ni ilyen csodagyönyörüséggel — ösz- szekulcsolta kezét, kegyelemért köityör Igött és ő, Tóti János, a haj thatatlan, aki sohasem alkudott, engedékeny lett a kápráztató asszonyi jelenség egyet­len egy mosolyáért. 'A hóbortos álomképek lázas utó­hatása egész nap megfeküdte. Mámo­rosán járt-kelt a kovács műhelyben, Smmel-ámmal dolgozott. Nappal is kí­sérteni jöttek az oktalan álmok. Ám­bár nem voltak egészen oktalanok. 'Aki a mire nappal gondol, arról álmodik éjszaka* A nappal fonott tervek szálat beleszövődnek az éjszaka fekete posz­tójába, amelyre ezüst fonállal hímezi ki az öntudatlan képzelet az ébrenlét vágyódásait. A mesterséggel való elé­gedetlenkedés. a többrevágyás. a tu ^ tiás szom ja és epekedése valami mese- sebeli, még csak ezután elébe kerülő nő után — mind, mind belqlopóztak az álmodó ember leikébe is és megal- k'o'dták keleti büjaságu álmait. Gépiesen formázta a saroglyasze- geket: nem a munkán járt az esze. A1 műhely és a ház eladása foglalkoztat­ja. A’ sánta Pirhala Érdgácsról jó Sí­ron kérte, hát oda is adja laz ősi Haj­lékot. a kormos műhelyt, ahol szép­apái kezdték összekovácsolni a va­gyont. Eladja, azután el innen, uj éle­tet kezdeni vagy folytatni azt az életet, amit csak belsejében élt meg. \ Az inasra bízta a kohót és ® ja­vításra való lőcsvasalásokat. Kiáltott a kapuba, szétnézett az országúton, nem

Next

/
Oldalképek
Tartalom