Szatmárvármegye, 1913 (9. évfolyam, 1-50. szám)

1913-05-11 / 19. szám

Forgácsok. Puska ropogás, kard csörtetés, égsza­kadás földindulás, talán a Balkán államok rohamra indulnak! Nem! A magyar képvise­lőház ülést tart s Tisza István szemlét tart az általa szervezett képviselőházi őrség felett! Milyen nemes, fenkölt eszme másnak testi épségét védelmezni. Milyen festői csoport a magyar képviselőház! Minden képviselő mel­lett egy állig fegyverkezett kiszolgált csen­dőr 1 Milyen máskép néz ki a parlament és milyen más a képviselőház folyosólya! Ré­gebben jóizü a anekdottáktól hangzott a fo­lyosó, ma kard csörtetéstől, ha egyes hon­atya hangosabban köhög, rögtön mellette te­rem a komor képviselőházi őrség s leinti. Bent a házban a törvények alkotásának sza­bályszerű ellenőrzésére hivatott s azok meg­tartására esküt tett képviselő a házelnök ál­tal elkövetett nyilt törvénytelenségeknek és alkotmány eltiprásoknak tiszteleg a képvise­lőházi őrség s biztosítja a törvénytelenségek folytonosságát. A munkapárti képviselőház dőzsöl a törvénytelenségekbe, s nyugodtan várja, hogy Tisza végre valahára mikor határozza el ma­gát arra, hogy megvalósítsa Ausztriának év­százados álmát. A kecske pásztorok fenkölt uralkodja­nak- Nikita őfelségének jóvoltából úgy lát­szik nem lesz háború! Bámulatos, nevetségesen bámulatos, hogy ez a parányi nemzet kivonat, hogy tudta egész Európát hónapokon keresztül sakban tartani s mint adta egyik pofont a másik után, egész Európának, elsősorban az Osztrák-magyar monarchiának. Külügyi kép­viseletünk mindig szerette a baklövéseket, hiszen világ életében mást sem csinált, mint egyik baklövést a másik után, de egy cso­móban annyi bakkot még sohasem lőtt, mint a mostani Balkán háború alkalmával. Na de nincs baj, jönni fog egymásután innen-on- nan a királyi kitüntetés, azért mert külkép­viseletünk még e pofonok dacára is biztosí­totta az európai békét. Háborút nem is viseltünk, mégis el- költöttünK 1000 milliót a hadviselés céljaira. Szent Isten! Ezer millióból hány iskolát le­hetett volna felállítani, hány iparvállalatot le­hetett volna csinálni, hány gyermekmenházat, kórházat lehetett volna berendezni, mennyi inségmunkát lehetett volna belőle elvégez­tetni? Mikor tudunk mi különösen a — mostani gazdasági viszonyok mellett, annyi nyers terményt előállítani, hogy az a most kivándorolt 1000 millió ismét visszavándo­rolhasson hozzánk. Na de azért nagyhatalmak vagyunk s maradunk, mig egy árva fillér hitelünk lesz. Az adósok utolsó reménye is széllyel foszlott.! Az utolsó remény, amely erőt adott az egyik napról a másikra való küzdelemhez moratórium, a háború rémének eltűnésével semmivé vált; hogy most már mi lesz azt csak a jó isten és a hitelezők tudják. SuriHúr-Németi, m*. S ZÄTMÄIW ARICEG Y E ! Városi zárszámadás. 1 Vettük Szatmár-Németi szab. királyi város 1912. évi zárszámadását, melyet a fő- | számvevő összeállított s azt röviden a kö- i vetkezőkben ismertetjük: Mindenek előtt constatáljuk, hogy a ! korábbi években a számvevőségi létszám 1 hiányossága, továbbá a kezelési és ellenőr­zési rendszer fogyatékossága miatt előállott zavarokat és ennek következményekép jelent­kezett deficitet már a helyes kezelés életbe­léptetésének első évében sikerült megszün­tetni. A múlt 1911 év zárszámadása 84.199 K 85 f oly hiánnyal zárult, mely még a cselekvő követeléseinkben sem találta fede­zetét, ezen hiány egy részét az italmérési kötvény elzálogoritásából nyert kölcsönből fedeztük, más részét pedig a Szamos jobb­parti védművek adómegtéritéséből. A lom­bard kölcsönből 206 000 K, a védművek adó- megtérítéséből 45-000 K, összesen 251.000 K. lett a közpénztárba átutalva. Ezen összeg­ből kifizettük a következő tételeket: 1. A Wesselényi-féle erdő és a szentvéri faraktár megvételére és létesitésére fennállott folyó­számla tartozást 101.545 K. 2. Az 1911. évi zárszámadás hiányának pótlására fordittatott 84.199 K 85 f. 3. A városi követelések be nem fizetése folytán mint a beruházási alap­nak visszatérítendő függő kölcsönt 65.255 K 15 f. Összesen minta beutalt összeg251.000 K. A 3. tétel alatt függő kölcsön kiadásnál hátralékként előírva van. A teljes elszámolás a közgyűlés határozatainak megfelelően tör­tént s a nagyméltóságu m. kir. belügymi- nistériumnál 45548—III. b. 1913 sz. alatt áll. Az év végén cselekvő hátralékból követelés 524.553. K 01 f. szenvedő hátralékból tarto­zás 312.275 K 85 f. Fedezeti többiét tehát követelésekben 212.277 K 16 f. Az 1911 évvel szemben a követelése­ink 130.707 K 81 fillérrel emelkedtek, ezt az emelkedést a rossz pénzügyi viszonyok indokolják, de tanúságot tesznek a mellett is, hogy a város vezetősége mérlegelte a viszonyokat és a polgársággal szemben a kényszer behajtásoknál a legnagyobb kímé­lettel járt el. Tartozásaink a múlt 1911 évvel szem­ben 212.277 K 16 f-rel csökkentek, ami a fent. elősoroltakból érthető is, mert a fent részletezett 251.000 K kapott kisegítésből a 65.255 K 15 f visszatérítendő, tehát a tar­tozásainkat növelő összeg leszámítva 185.744 korona 85 fillért a tartozásaink apasztására fordítottunk. A zárszámadást az előirányzattal össze­hasonlítva a valódi rendes bevételekre az előirányzott 1.834.929 K 17 f-rel szemben 2.018.365 K 24 f, tehát 183.435 K 47 f-rel több íratott elő, rendkívüli bevétel volt pe­dig 263.585 K 66 f, melyben bentfoglaltatik a fent ismertetett 251.000 K is. A valódi rendes kiadások 1,825.458 K 50 fillért tettek ki az előirányzott 1-813.598 K 44 f-rel szem­ben, tehát 11.860 korona 06 fillérrel többet, rendkívüli kiadásunk volt pedig 98.349 K 20 fillér, melyben bentfoglaltatik a beruhá­zási alapnak visszatérítendő 65.285 K 15 f függő kölcsön is. A vagyon mérleg az 1911 évihez ké­pest 826.052 kor. 51 fillér emelkedést mutat a város tiszta vagyona 15,358.012 korona 86 fillért tesz ki. A kedvező emelkedést u­3-ik oldat jabb ingatlanok és a jogok értékének emel­kedése okozta. Mint a fenti kimutatásból s rövid ösz- szefoglalásból kitűnik, a városunk vagyona ma már 15 millió 358 ezer 12 korona 86 fillért tesz ki, s amidőn ez örvendetes gya­rapodás felett őszinte örömünknek adunk kifejezést örömmel hajtjuk meg az elismerés zászlaját Figus Albert főszámvevő előtt, cél­tudatos, fáradságot nem ismerő munkás­ságáért. HÍREK. A mai korszakban, amidőn a pénz mindenek felett uralkodik, amidőn a legmagasabb köröktől a legalanyab- big, mindenki mindenre kapható, ami­kor pénzért rnindenüü mindent ellehet érni, csak az a kérdés mennyiért, ha midőn a pénz bolonditő csörgése el­feledtet mindent, becsületet, egyéni tisztességet, családi élet tisztaságát stb. amidőn az egész világon minden — a pénz körül forog, amidőn leltet valaki gazember, csak pénz legyen, az minden téren érvényesülhet, mert amidőn az egész világon a pénz uralkodik, akadt egy háziúr Pesten (nem is a leggazda­gabbak közül) aki belátta, hogy a mai nehéz pénz viszony ok mellett lehetet­lenség a házbér emelés, hiszen az óri­ási házbér, a pangás, a nehéz pénz­ügyi helyzet, az existenciális szükség­letek kielégítését neltezilik meg, » min­dennapi kenyerei vonja el mindenki­től, akinek véletlenül nagy vagyon nem jutott osztályrészül, elhatározta ön­szántából, egyedül szivére hallgatva,, hogy leszállítja a házbért. Végre a sok piszok között egy gyöngy, végre a sivár pénzért sóvárgó világban egy ne­mes eszme, egy ideális tett! De vájjon lesz-e követője? Vájjon azok a milli­omosok. akik Gáspár-apó módjára — egyre-másra halmozzák a milliókat,v de azért szívtelen zsugorisággal egyre- másra lakoltatja ki éhező lakóikat, kö­vetni fogják-e e nemes példát? Olvasóinknak boldog ünneplést kí­vánunk ! Vidéki olvasóink között még min­dig vannak hátralékosok. Ismételten föl­kérjük őket szíveskedjenek hátralékai­kat kiadóhivatalunknak beküldeni. Akik hátralékaikat folyó hó 17-ig nem ren­dezik, azoknak a lap küldését beszün­tetjük. Pünkösdi istentisztelet. A németi reL templomban pünkösd I-ső napján d. e. Ko­vács Lajos lelkész prédikál. Urvacsorai ágen- dát mond Hajdú Károly s.-lelkész; délután prédikál Kovács Lajos lelkész. Pünkösd má­sodnapján délelőtt és délután Hajdú Károly s.-lelkész prédikál, ugyanő mond ágendát délelőtt. — A szatmári református templom­ban f. hó f 1 -én, vasárnap délelőtt 10 óra­kor dr. Kováts István lelkész prédikál, Vin­ce Elek s.-lelkész urvacsorai ágendát mond. Délután 3 órakor Bereczky József s.-lelkész prédikál. 12-én, pünkösd másod napján d. e.

Next

/
Oldalképek
Tartalom