Szatmárvármegye, 1913 (9. évfolyam, 1-50. szám)
1913-05-04 / 18. szám
/ S$afmár-Németi, 1913. SZATMARVÄRMEGYE Fátságösan elbúcsúzik a női rendőrtől (miközben függöny fejcsóválva legördül i III. ikép. \ t . Rabló gyilkos (ép egy nőbe márlo- gatja a bicskáját, amikor megjelenik a női rendőr,) ' Női rendőr: Rest! Elég volt. Gyerünk a rendőrségre! Rablógyilkos! Pfuj! Szégveije magát! ' ' , Női rendőr: Miért? Rablógyilkos: Azért, mert késő éjjel magános jiő léttére végig akar menni velem egy ismeretlen férfivel az utcán ! ( i ; Női rendőr: Ez igaz! Mit csináljunk" Mit csináljunk? Rablógyilkos: Nekem különben — mindegy De Ha bekísér, magát fogják megszólni! Női rendőr: Megvan! Mentő gon- ido’atom támadt (Az idős nőKöz, akit a? előbb a rablógyilkos megszurkált): Néni1 Néni’ Van magában még élet? Néni: (nyöszörögve): Van még — Smitt- amott Női rendőr: Akkor jöjjön utánunk gardedmnnak. Elindulnak Elől a női rendőr a rablógyilkossal. Hátul az öreg néni négykézláb mászva gardírozza őket. Függöny derűs mosolylval legördül Meghívó. A vármegyei 48-as és függetlenségi párt, intéző bizottságát szerdán f. évi május hó 7-én d. e. 10 órakor Szat- máron a Pannónia szálloda külön termében tartandó intéző bizottsági gyűlésre tisztelettel meghívom. hazafias üdvözlettel Faiussy Árpád vármegyei pártelnök. A szabadságharc apró emlékei. A kis Napoleon. Görgeti sokan »kis Napóleoninak nevezték a honvédseregben. — Komárom aLatt Pap Gyurka, a szinész- ből lett tüzér derekasan puffogtatta a röppentyűket. — Hadd táncoljon a németi — (mormogta magában. Egyszerre három tiszt bukkant fel közelükben. Mind a három lóháton. 'Az egyik magas, szőke, szemüveges, kopott attilIában, viaszkos vászon csákóban. Valami katonaorvosnak látszott. : Messzelátón nézegette a szőlős-* domboldalt majd Pap Gyurkához fordult s Halkan rászólt: — Tűzet szüntess! Pap Gyurka nem tudta, liogy kicsoda nagyon szeretett volna már tűzmester lenni, méregbe jött, hogy ez az ismeretlen tiszt a tűz beszüntetését parancsolja. Nem akart engedelmeskedni s mérgesen rászólt az ismeretlenre üvegképpen: — Kicsoda maga, hogy olyan vékony hangon parancsolgat nekünk, mint valami osztrák kadét-urfi? — A kis Napoleon! Pap Gyurka erre ijedten tisztelgett. Görgei mosolyogva szalutált s elvág- tatott. < Teremtucscse, azt hittem, valami tudós ánglius! — kiáltott utána Papp Gyurka. Ez meg is fog Hörfénní. Az el maradó/.ók at szigorúan büntette Görgei A botbüntetést ugyan eltörölte a képviselőház, de biz ő meg- botoztatta az elmaradozókat, hogy fe* gyelemhez szoktassa a katonákat. Gergclyi János őrnagy, a 10-ik t Honvédzászlóalj parancsnoka, szintén megbotoztatott egy jogászból lett Honvédet, amiért elmaradt a zászlóaljtól!. Erre a vitézek felzudultak és testületileg tiltakoztak a botozás ellen. Gergelvi őrnagy erről jelentést tett Görgőinek. A vezér a makacskodó zászlóaljat felállitlatta Selmecbánya piacán s megkérdezte tőlük, hogy ki volt-e háromszor Hirdetve, hogy az elmaradbzók botbüntetést kapnak? A zászlóalj egyhangúlag felelte: — Igen! > De rögtön kilépett a sorból egy úri ifjú s igv szólt: — Tábornok ur, mi müveit emberek vagyunk s nem parasztok. Hazaszeretetből álltunk be közhonvédeknek s a kormány határozottan megígérte nekünk, hogy müveit emberekhez illően fog velünk bánni. Reánk nézve tehát lealázó a botbüntetés, közülünk tehát senkit se g zabad megbotozni. — Ez Ígéretnél előbb való a katonai fegyelem, melytől a hadsereg fennmaradása és a haza sorsa függ, — válaszolta Görgei. Az ifjú erre izgatottan kiáltotta: — Inkább lőjjenek főbe, de én meg botoztatni nem hagyom magam. Görgei e kijelentésben nyílt ellen szegülést látott s igv szólt: — Ezáneg is fog történni azönakaratja szerint. Majd Gergelyihez fordult: — őrnagy sir, intézkedjék, hogy ez az ember elkészüljön a halálra. Az egész zálszlóalj néma volt, mint a sir. Csak a homlokokra ült ki az izgalom verejtéke. Görgei ellépett előttük és szállására ment. Csakhamar odavágtat Gergelyi őrnagy s jelenti, hogy az egész zászlóalj fellázadt a szigorú intézkedés ellen. — Ajánlja, hogy fegyverezzék le a zászlóaljat. — Két század gránátost állítson e- libük; ezek vegyék körül azt a hat lőtt 3-ik oldal. Vészt is, akik az Ítéletet végrehajtják. Majd ismét lóra pattant s az arcvonalban felállított zászlóalj elé vágtatott. Ellenség előtt álltak és minden honvéd fegyvere töltve volt. A zajongás rögtön megszűnt, amint a zászlóalj Görgeit megpillantotta. Lépésben lovagolt előttük, keményen a szemükbe nézett és harsány hangon kiáltatta: — Hát katonák vagytok ti? Urfiak és vénasszonyok vagytok. Parancsaim szerettek, de engedelmeskedni nem. — Fltetni a hazát tudjátok, de meghalni érte nem. Szégyeljétek magatokat! Féljobb! Indulj! És a zászlóalj szépen megfordult és szó nélkül végignézte bájtársa kivégzését. , Kegyetlen Ítélet volt, de hatott r nem adott többé okot a 10-ik zászlóalj a botbüntetésre. A meghódított vármegye. Mikor Görgei Léva felé tartott, Hontmegye császári biztosai elillantak. Április 12-én aztán két deli huszár vágtatott be Ipolyságra, leszedték a fekete-sárga zászlókat és mindenhová nemzetiszinü zászlót tűzettek. Ma jd berobogtak . a megyeházára s nagy kardesörtetés és sarkantvupen- gés közt beállítottak Bolgár Gábor alispánhoz. 5 i — Bizonyítványt kérünk, tekintetes uram, — mondták a huszárok. — Bizonyítványt? Miről? — ál- mélkodott az alispán. — Miről? Hát arról, hogy elfoglaltuk a vármegyét. — Az alispán jóízűen mosolygott a huszárfurfangon s annak rendje-mód- ja szerint kiállította nekik a nagvpö- csétes bizonyítványt, hogy a mai napon elfoglalták a vármegyét. A huszárok zsebre gyűrték az Írást s oly büszkén vágtattak tovább a meghódított vármegyében, mintha legalább is egv osztrák brigádot vertek volna széjjel. No de igazuk is volt, mert attól fogva magyar kormánybiztos, Boron- kay Lajos parancsolt a vármegyében. ’ Farkas Ernőd. A közigazgatás reformja. A városok fejlesztéséről hozott törvény arra utasította a belügyminisztert, hogy a városok szervezetéről, közigazgatásáról és háztartásáról, valamint a városi rendőrségek országos remdezéséről 1914. év augusztus haváig ter- tesszen elő törvényjavaslatot. A közigazga- jási reformunkálatokhoz szükséges adatok helyszíni beszerzése céljából a belügyminisztérium most a saját kebeléből bizottságot küld ki, amelynek feladata lesz, hogy a íőr- vényszerkesztési munkálathoz szükséges a- datokat és ismereteket közvetlen tapasztalásból szerezze meg. A miniszter különös súlyt helyez a gyakorlati közigazgatás alapos ismeretére és a közigazgatás valódi szükségleteinek és hiányainak mérlegelésére, mert a városok közigazgatási reformja kihatással lesz a községekre is és maga után vonja a községi törvény és megyei közigazgatás reformját is. / Ö n