Szatmárvármegye, 1913 (9. évfolyam, 1-50. szám)

1913-04-13 / 15. szám

Szatmár-Németi, 1913. SZATMÁRVÁRMEGYE 3-ik oldal. fog arra kerülni a sor, hogy az egyházköz­ségek loglaljanak állást e tekintetben. A másik minket érdeklő kérdés volt az egyházmegyei főjegyző választása. Tudvalevő dolog, hogy most a máso­dik választás volt Szarka Károly és Sipos József között. És most is egyenlő szavazatot kapott mirdkettő a szavazatok felbontása alkalmával. A szavazatok beadásának határidejét a múltkori rendkívüli egyházmegyei közgyűlés március 31 -re tűzte Jcí. Három egyházközség március 30-án postára adta ugyan szavaza­tát, de az március 31-ig nem jutott az es­peres kezébe s igy ez a három szavazat a szavazatok felbontása alkalmával figyelembe vehető nem volt. Hogy ez a három szavazat felhontas- sék-e vagy nem? képezte a vita tárgyát és az egyházmegye arra az egyedül helyes állás­pontra helyezkedett, hogy miután három egyházközség kellő időben postára adta sza­vazatát, az utólag felbontandó és figyelembe veendő. E három egyházközség Szarka Károly­ra adván szavazatát. Szarka Károly lett a szatmári egyházmegye főjegyzője. Minket ez az ügy, eltekintve minden személyes vonatkozástól kétszeres örömmel tölt el, egyrészről azért, mert igy befejeztet­vén a dolog az ellentéteket kiváltó küzde­lemnek vége, következik az egymást megér­tő, áldásos munkálkodás, másrészről azért, mert az egyházi szervezet szerint minden ügy az esperes és főjegyző kezén megv keresztül, majdnem minden ügyet együtte­sen idéznek el, úgy, hogy az egyházmegye ügyei akkor intézteinek gyorsan és jól, ha meg van adva a lehetőség arra, hogy az es­peres és főjegyző minél gyakrabban érint­kezhessenek. Tekintettel pedig arra, hogy Szarka Károly Vetésben, tehát a város alatt lakik, gyorsan, könnyen érintkezhetik a Szat- máron lakó esperessel, ami által pedig az egyházmegyei ügyeknek gyorsan való elin­tézése van biztosítva. Ezért tölt el minket megnyugvással az ő megválasztása. Lámplonos menet Tanfeóczy Gyula tiszteletére. Tankóczy Gyula főkapitányt név­napja alkalmából kedves meglepetés­ben részesítette az iparos otthon, a melynek buzgó, fáradhatatlan elnöke. Névnapja estélyén lámpSomos me­nettel és szén éráddal tisztelte meg az iparos otthon elnökét, ezzel akarván leróni háláját és szeretetét azért az ön­feláldozó. és fáradságot nem ösmerő munkásságért, a mellyel úgyszólván a semmiből megteremtette az iparosság fényes otthonát, a mely otthon ma már nem csak az iparosság, hanem az intel­ligens társadalomnak is kedvelt szóra­kozási helye. A köztéren való becsületes mun­kálkodásnak egyedüli jutalma az elös- merés és mentül szélesebb körben tör­ténik a működés, annál nagyobbnak kell lennie az elismerésnek. Szatmáron az iparosság érdekében I nem fáradt és nem lett soha senki any- nyit, mint Tankóczy Gyula főkapitány s ezért igazán megilleti őt az elisme­rés és annak olyan mór lőni lerovása mint ezt az iparos otthon nőnapja al­kalmával megtette És ezzel az iparos­ság nemcsak háláját és szeretetét rótta le vezetőjével szemben, hanem megad­ta a választ az iparosok majdnem tel­jes összeségénejs az iparos egyesületek egyesítése tekintetében elfoglalt állás­pontjával, mert az bizonyos, hogy az iparosok — e tüntető megnyilatkozá­sában, nemcsak az iparosság színe, ja­va, de osztatlanul az egész iparos kö­zönség megjelent. Román támad, — román bánja. A múlt havi közig. biz. ülésen Fa- | lussy Árpád dr. bizottsági tag két indít­ványt terjesztett elő. Először, hogy a hajdudorogi vikáriust vármegyénk te­rületén tartandó hivatalos körútja al­kalmával a közigazgatási hatóságok l tekintélvök és erejük egész súlyával tá­mogassák. Ilosvay A!adár alispán Hz el­fogadott indítvány alapján megfelelő utasítást küldött a járási főszolgabi- ráknak. 1 r , " V A püspöki vikárius az uj görögfkat- holikus püspökséghez csatolt egyház­községekben most tartotta meg hivata­los körútját. Amint sajnálattal értesü­lünk, a legtöbb helyen a román pa­pok és az általok felizgatott lakosság részéről a legnagyobb ellenségeske- * désre és indokolatlan gyűlöletre talált több helyen a megjelent vikárius elől a román lelkészek elszöktek, vagy hon- létüket eltagadtatták, sőt — amint meg- botránkozva halljuk, Részegén a fel­jön jtatotl lakosság egy része támadólag lépett föl a megjelent vikárius ellen, ügy, hogy a püspöki vikárius majd­nem tetleges inzultusban részesült. A’ román lakosság ezen botrányos visel­kedése folytán a Vikárius hivatalos körútját beszüntette és panasztétel vé­gett fölkereste a vármegye főispánját. Ebből azt Látjuk, hogy a közigazgatási hatóság az alispán által elrendelt ható­sági támogatást nem kellő eréllvel tel­jesíti. Ha ez valóban igy van, amely, hirt majdnem hihetetlennek tartjuk, úgy ne csodálkozzunk aztán azon, ha a magyarságot gyűlölő román papok ál­tal felbujtogatott lakosság, nyílt láza­dásban fog kitörni. Nap-nap után jön a hire annak, hogy a vármegye ro­mán papjai nemcsak a helyettes püs­pök rendeletéinek szegülnek ellene, ha-/ nem durva és botrányos ellenállásra '"biztatják a görög katholikus híve­ket is. Meddig fogja még tűrni ezeket a nemzetiségi izgatásokat a vármegye közigazgatási hatósága? — Ennek a- strucpólifikának még veszedelmes kö­vetkezményei is lehetnek. Úgy látszik azonban, hogs7 a köz- igazgatási bizottságnak azon második határozata, hogy a renitens és a ma­gyar állameszme ellen izgató papságtól a segély és kongnia megvonása iránt felirat intéztessék: a kultuszminiszté­rium részéről figyelembe vétetett. Arról értesülünk, ugyanis, hogy azon román lelkészek és tanítók ellen akik a görög katholikus magyar püspökség ellen iz­gatnak a fegyelmi vizsgálat elrendel­tetett. melynek eredménye természete­sen a kongruá és állami segély meg­vonása leend. Valóban elérkezett már az ideje annak, hogy úgy a kormány, mint a közigazgatási hatóságok a legerélve- sebb intézkedéssel vágják útját a nem­zetiségi bujtogatásnak és a törvény l teljes szigorával tujtsák azokat, akik az egységes magyar állam tekintélye és törvényes jogrendje ellen véteni meré­szelnek. ' í , Legyen már a vármegyében vége a »Dobzse László«-féle tehetetlen kor­szaknak. Városi közgyűlés. A város: törvényhatóság hétfőn délután tartja április havi rendes közgyűlést a követ­kező napirenddel: Kereskedelmi miniszter leirata a szat- márhegy Balhás és Középhegy közötti hegy­községi útszakasznak a törv. hat. közúti há­lózatba való felvételének jóváhagyása tárgyá­ban. A városi villamos üzem 1912. évi zá­rószámadása. Az esküdtek alaplajstromát kiigazító bi­zottság megalakítása. Princ Testvérek kérelme az Attiía-utcai telken vállalt építési kötelezettség teljesítésére adott határidőnek meghosszabbítása iránt A Lapp-féle mélyfúrási vállalkozó cég­nek kijáró összeg fedezete tárgyában. Az 1913. évi fatermékek kimutatása tár­gyában. A Szamos jobparti véamüvekre fordított bofektetések utáni adóvisszatérités tárgyában m. kir. közigazgatasi bíróság végzése. Az építendő uj közkorház állami segély ügyben. Mozgofényképszinházak üzemben tartá­sa és építése tárgyában alkotandó szabály- rendelet tervezete. A m. kir. államvasutak által az állomás kibővítése céljaira kért területek eladás tár­gyában. Az 1913. évben tervezett aszfalt-gyalog­járó készítések megállapítása tárgyában. Dr. Szóbél József vegyész családi pót­lék iránti kérelme. A Weselényi-utcai áll. elemi iskol ki­bővítése ügyében tartott árlejtés eredményé­ről. I Sopronvármegy átirata a kötelező tűz­biztosítás és annak állami kezelésbe vétele tárgyában. Szatmárvármegye átirata a Balkán-ál­lamokkal kötött vám- és kereskedelmi szer­ződések megváltoztatása elleni felirat támo­gatása végett. *

Next

/
Oldalképek
Tartalom