Szatmárvármegye, 1913 (9. évfolyam, 1-50. szám)
1913-04-06 / 14. szám
fl-ik oldal. SZATMÁRVÁRMEGYE Szatmár-Némeli, 1913, dekiödőknek készséggel nyújt felvilágosítást és küld részletes felvételi értesítést az igazgatóság. A csendőrség nj egyenruhája. A magyar királyi csendőrség rövid időn belül uj egyem u’’át kap. A honvédelmi miniszUrium elhatározta, hogy főképen gszdasági okokból az egész esendő rséget a közös hadseregnél és a honvédségnél behozott csukasziirke egyenruhával lába el. Tudvalevő, hogy a csendőrség eddigi sötétzöld egyenruhája kizárólag nehéz posztóból készült. Szolgálat közben nyáron ez a posztóruha remdkivül melegnek bizonyult, úgy hogy a járőrszolgálatot teljesítő csendőr teljesen átizadta. llyenképen a esendőrség egyenruházata igen nagy terheket rótt a kincstárra. Ezen a bajon az uj csukaszürke egyenruha anuyiban fog segíteni, hogy szolgálat közben a csendőrség mindig ezt a könnyebb anyagból készült ruhát fogja viselni, a mostani, sötétzöld egyenruha pedig csak szolgálaton kivid és díszben lesz használandó. Rabló cigánylegény. A csendőrség körözölevelet adott ki Lakatos Miklós gencsi cigánylegény ellen. A cigánylegény pár nappal ezelő t az országúton megtámadta, véresre verte, majd kirabolta Flóraica flóra napszámost. Lakatos teltének elkövetése után megszökött. A rabló, aki igen veszedelmes ember hírében áll, az utóbbi időben több hasonló büncselékményt követett el. Megvert vasúti őr. Stef György nagy- entősi vasúti őrt a napokban, midőn szolgálatot teljesített, Horzsa János és Rusz Tibor erdőaranyosi lakosok megtámadták és minden ok nélkül véresre verték. A csendőrség a verekedők ellen megindította az eljárást. Egy áprilisi tréfa és a következménye. Reimsban (Franciaország) a »Courir de la Champagne« cimü lap április elsején föltűnő betűkkel közölte, hogy egy Zeppelin-léghajó baleset miatt Reims határában leszállóit. Ezt a Ihirt még hétfőn éjszaka megtáviratozták Párisba a nagy lapoknak. Kedden reggel aztán Reimsból és környékéről ezer meg ezer ember kerekedett föl. ki gyalog, ki kocsin, automobilon sietett a város északkeleti Katára felé, valóságos Üépvándorlás volt. De ez még semmi. Parisból minden nagy lap tudósitót küldött Reimsba az első reggeli vonattal, több fővárosi hírlapíró méj éjszaka Automobilon érkezett a helyszínre és a film-gyárak is elküldték fotográfusaikat. Nagy volt az izgatottság, de még nagyobb a megrökönyödés, amikor j hiába csatangolták be ezeren meg eze- ren az egész vidéket, Beine, Sillery és Berni környékét, a német léghajónak hire-hamva sem volt. Végre kiderült, jhogy a »Courir de la Champagne« áprilisi tréfát járatott a sok ezernyi kíváncsi néppel. Ekkor aztán nagy düh fogta el a fölültetett tömeget. Sietett mindenki vissza Reimsba és a felbőszült közönség egyenesen a »Courir de la Champagne« szerkesztőségének háza felé tartott. Lehettek vagy három- négyezeren s megakarták ostromolni CtZ épületet. Köveket hoztak magukkal és sokan fogai 1 koztak, hogyha kezük ü~ gyébe akad a lelkiismeretlen lap valamelyik munkatársa, izekre szedik. A' szerkesztőség halálos veszedelemben - volt, de kivonult a város egész rendőrsége, nagy csendőri készenlét és szétzavarta a tüntető tömeget. A kaszárnyákban riadót fuvattak az őrségeknek, de erre már nem volt szükség. Az ü- Sgyészség pörbe fogta a lap kiadóját és szerkesztőjét közcsenöháboritásért. A nyomor áldozata. Szinérváralján Sárai Erzsébet vasárnapra virradó éjjelen egy almaiéra felakasztotta magát. Reggel vették észre lakótársai, amikor már nem lehetett rajta segíteni. A hatóság emberei vágták le a 74 éves asszonyt. A nyomor némi elmezavarral vegyülve kergette a halálba. Halálra égett gyermek. Csuta János busángi napszámos 5 éves Imre nevű fia szülei távollétében a tűz körül játszadozott. Egy kicsapódó lángtól a kisgyermek ruhája tüzet fogott. A szerencsétlen gyermek úgy összeéget, hogy másnapra meghalt. A szülök ellen megindult az eljárás. Véres verekedés Parasznyán. Nagy verekedést rendezett a minip Parasznyán a korcsmában a hírhedt Toronyicza csa'ád. A nyirmadai országos vásárról hazatérők egy kis italra bemenni e! nem mulasztják, ha Parasznyán mennek keresztül. A Tornyicr- pár , az úgynevezett oroszpárt már a jókor délutáni órákban megszállotta a korcsma helyiségeit s a botokat, dorongokat eldugdos- va várta a református vallásu úgynevezett magyar párt érkeztét. Elsőnek Orosz Gyula és Szabó István református legények tértek be egy kis italra s megáltak a söntésnél az italt elfogyasztani. A pártvezér, Toronyicza a fogához verte Orosznak az üveget s ez jel volt az orosz pártnak az általános támadásra. Előkerültek az asztal és padok alól a dorongok, botok karók és fenyegetőleg meredtek a levegőbe. Szabó a helyzet veszedelmes voltát látva kiugrott a korcsmából s két sövény kóróval tért vissz segítségére a már akkor erősen ütlegelt Orosznak. Uj eiőre kapva kiverték az egész Toronyica pártot, kik rémülten menekültek. Maga a fővezér is eszméletlenül a helyszínen maradt. Az orvosok koponya törést és agyrázkódást konstatáltak nála s é- letben maradásához kevés a remény. $rummisaro& Tartóssága, ruganyossága, eleganciája utolérhetetlen! Végzetes baleset. Kubinyi Jenő györ- teleki 23 éves ifjút legutóbb besorozták. Otthon sétalovaglás közben oly szerencsétlenül bukott le lóról, hogy karját törte. Utóbb vérmérgezés állott be, mély halálát okozta. F. hó 1-én temették el nagy részvet mellett. Nagy ékszerlopás. Nagyarányú és vakmerő ékszerlopás történt Nyíregyházán m. hó 26-án. Az ellopott ékszerek értéke 1000 koronán felül rúgott és csak a rendőrség gyors intézkedésének köszönhető, hogy ugyanaznap éjjelén, amelyen a lopás történt úgy a tettes, mint az ékszerek megkerültek. Lapkiadó. Északkeleti Könyvnyomda 813—1913. vghsz. Árverési hirdetmény. Alulírott bírósági végrehajtó az 1881 évi LX. t.-c. 102. § a értelmében ezennel közhírré teszi, hogy a szatmárnémeti kir. járásbíróságnak 1912. évi Sp. IV. 189/2. számú végzése következtében Dr. Antal Sándor ügyvéd által képviselt Szatmárnémeti szab. kir. város villamos müve javára 65 K. 30 f. s jár. erejéig 1913. évi február hó 17-én foganatosított kielégítési végrehaj- jtás utján le foglalt és 740 koronára becsült bútorok nyilvános árverésen eladatnak. Mely árverésnek a szatmári kir. járásbíróság 1913-ik évi V. 609—5. számú végzése folytán 65 kor. 30 fillér tőkekövetelés, ennek 1911 évi december hó 30. napjától járó 5 százalék kamatai, és eddig összesen 28 kor. 60 fillérben biróilag már megállapított költségek erejéig Szatmáron, Attilla-köz 1. sz. a. házban, alperes lakásán leendő megtartására 1913. évi április hó 14—ik napjának délutáni 3 órája határidőül kitüze- fik és ahhoz a venni szándékozók ezennel oly megjegyezéssel hivatnak meg, hogy az érintett ingóságok az 1881. évi LX t.-c. 107. és 108. §-ai értelmében készpénzfizetés mellett, a legtöbbet ígérőnek, szükség esetén becsáron alul is el fognak adatni. Amennyiben az elárverezendő ingóságokat mások is le- és felülfoglaltatták és azokra kielégítési jogot nyertek volna, ezen árverés az 1881. évi LX. t.-c, 120. § érelmében ezek javára is elrendeltetik. Kelt Szatmár 1913. évi március hó 2L napján. ÁDÁM ALBERT ________________kir. bir. végrehajtó. El adó vetőmag-tengeri. 1911 évi teljesen csiraképes nemesített olcsuthi tengeri — inig a készlet tart — érendrédi gazdaságomban eladó. A pignollett'ból nemesitett al- csuthi tengeri korán érő, igen bő termő faj. Kórója jó takarmányt ad. Ára 100 kg-ként vevő zsákjába Részege állomáson faladva 28 korona. Falussy Árpád gazdasága Érendréd. #
