Szatmárvármegye, 1912 (8. évfolyam, 1-52. szám)

1912-01-07 / 1. szám

4-ik oldal. SZ ATMÁRV ÁRMEGYE. 1. szám. FURCSASÁGOK. A múlt hó 29-én, hirtelen megvál­tozott időjárás általános meglepetést keltett. Mostanában már az tűnik fel természet ellenesnek, ha decemberben havazik és júliusban meleg van. ■* * ♦ De fagyni még sem akar. Ma már úgy látszik egész nyugodtan Ígérhe­tünk olyan dolgot, amit teljesíteni nem akarunk, arra az időre «majd ha fagy». * * * Nagy az öröm városunkban, hogy meg kezdődött a szini-idény. És az előjelekből ítélve szorgalmasan is fogja közönségünk a színházat látogatni. Azt hiszem N e m é n y i igazgató is biz­tató jeleket lát, mert amikor a titkár a bérleti előjegyzéseket bemutatta ezeket mondta neki: nem — ennyi bér­letre igazán nem számítottam. * * ♦ De a felső páholyok mégis majd­nem mindig üresen állanak. Pedig az bizonyos, hogy nagyon sokan vannak városunkban akiknek egész életcélju­kat csak az képezi, hogy a felsőbb helyekre bejussanak. Jóslások az 1912 évre. Január: Óriási tél. Városunkban minden folyó, minden patak befagy. Nagyszabású jégünnepélyek lesznek. A fa ára leszáll. A villanyvilágítás körül nem lesznek zavarok. A nagykárolyi városi szinházban minden este zsúfolt ház lesz. Városunkban megbukik egy bank. Február: Még mindig tél. Még mindig fagy. A szinházban zsúfolt ház. Az adót nem hajtják. A hitelezők nem perelnek. A járdákat szorgalmasan takarítják. A rendőr­ségi létszámot szaporítják. Március: A várost csatornázzák. A pénzügyi palotát építik. Szatmár és Nagyká­roly városok örök barátságot fogadnak. A nagyhaj duváros utcában nem állapítanak meg újabb szabályozási vonalat. Megint megbukik egy bank. Április: Gaál Józsefnek szobrot emel­nek városunkban. A mozit közönségünk szorgalmasan látogatja. A hangversenyek anyagilag kitünően sikerülnek. Városunkban nem létesül bank. Május: A szocialisták nem rendeznek tüntető körmenetet. A házbéreket nem eme­lik. Nem lesz költözködés. Tizenkét tojás 20 fillér. Egy ügyvéddel kevesebb lesz váro­sunkban. Junius: Nem mennek fürdőbe az embe­rek. Fürdő költségekre váltőkölcsönt senki nem vesz fel. Az utcákat öntözik. Szatmár­iéi—Nagybányáig gyorsvonat közlekedés lé­tesül. Julius: Nem lesz kánikula. A bankok a félévet veszteséggel zárják. A kártya telje­sen kimegy a divatból. Ä fürdőző hölgyek közül egy sem csalja meg az otthon maradt férj et. Augusztus: Nem lesz népünnepély. Nem lesz hadgyakorlat. Nem lesz ugorka szezon. Szeptember: Ebben a hónapban még nem lesz ősz. Heti vásárok alkalmával ökröknek, lovaknak, bivalyoknak és egyéb négy lábú barmoknak a nagy piacon tartózkodni tilos lesz. Október: A jövő évi városi költségvetést pőtadő nélkül szavazzák meg. A város kép­viselőtestülete üdvös intézményeket létesít. Különben ebben a hónapban ősz is lesz. November: Nem lesz járványos betegség. December: Tél lesz. Fagy lesz. Hó lesz. Szilveszter éjszakáját nem fogják megün­nepelni. A jóslásokért felelősséget nem vállalunk. Capunk az 1912. évben a VIII-ik évfolyamba lépett és ez alkalommal ujult erővel, megszapo­rodott munkatársakkal, tántoríthatat­lan hűséggel szolgálja eddigi célját. A „Szatmárvármegye**, mely a nagy, nemzeti ellenállás idejében szü­letett, a változott politikai viszonyok dacára is megtörhetetlen kitartással harcolt mindenkor Kossuth Lajos esz­méi és elvei mellett. Mint a vármegyei 48-ay éy íiig- getleoyégi párt hivatalos lapja ezen eszmékért küzd továbbra is, soha nem lankadó lelkesültséggel. Figyelemmel kiséri úgy a politi­kai, mint a társadalmi élet minden mozzanatát és az előforduló esemé­nyekről pontosan beszámol. Szem előtt tartja vármegyénk ipari kereykedelmi és közgazdasági érdekeit ős azokat szolgálni főcélját képezi. Közreműködik a vármegyei és vá­rosi közigazgatásunk fejlesztésében. Hir szolgálata, mivel minden városban és nagyobb községben tudó­sítója van a lehető legpontosabb. A szerkesztőség felelősség terhes munkásságát nyolc tagból álló lap­vezérlő bizottság támogatja. Lapunk előfizetőinek a szerkesz­tőség, bármilyen felvilágosítással készséggel yzolgál. Közérdekű kérdésekben lapunk a nagy közönség rendelkezésére áll ős a tárgyilagos hozzászólásokat szi­veden közöljük. A mai számmal kezdődőleg la­punk MANYÁK KÁROLY könyv­nyomdájában jelenik meg, kinek leg­főbb törekvése lesz a lap pontos szétküldésével az olvasó ős a megren­delések pontos teljesítésével a hirdető közönség legmesszebb menő igényeit kielégíteni. A „SzaímárVármegye“ a mai naptól kezdődőleg 1500 példányban jelenik meg. Hirdetések felvétele jutányos árban, tetszetős, szembeötlő for­mában a kiadóhivatalban — Manyák Károly könyvnyomdája, Kaszinó- utca 10. eszközöltetik. Ugyanott tör­ténik az előfizetések felvétele. Előfizetési árak: Helyben egész évre ..................6 K. Vid éken egész évre..................8 K. Ga llérok kézmosása inkörfénnyel hófehérre Hájtájer Pál Nagykároly, Széchenyi-utca 43. szám a róm. kath. HÍREK. A nyomor. A magyar közélet sínylődik és vegetál. A társadalom legnagyobb része nyomorog. Igen kevesen vannak azok, akik anyagi gondok nélkül élhetik le életüket. Igen ke­vesen vannak, akiknek nem jut osztály ré­szül a társadalom kínzó betegsége a nyomor. Az ember hajszolja a látszatot, keresi az üres fényt, a pompát s mindenáron ta­karni akarja kínzó baját, szörnyű nyomorú­ságát. A társadalom minden osztálya sínylődik. Az ur és paraszt egyaránt. Csakhogy mig az utóbbinak nyomora látható, szembeötlő, addig az úri osztály nyomora burkolt és eltakart. Természetes is, hogy a mai életviszonyok, a megélhetés nehézségei mellett nyomornak kell tanyázni a szerényebb állású emberek házaiban, ha lépést akarnak tartani a napról napra változó divat szeszélyeivel, ha ki akarják elégíteni a társadalmi élet folyton fokozódó igényeit. A társadalmi élet számos kötelezettsé­get ró embereire és ha meg akarnak felelni kívánalmainak, akkor nem elég a szerény fizetés, hanem jön az adósság. Nagy átalakulásra szorul a magyar társadalmi élet, mert a nyomor nem szül békés haladást, meg társadalmi békét. Békés irányú haladás csak akkor lesz remélhető, ha ki tud vergődni a gyötrő nyomorúság­ból, ha le tudja rázni magáról azokat a bi­lincseket, amelyeket a társadalmi élet rideg szükségszerűsége harácsolt rájuk. Valami általános forrongást lehet ész­lelni a mai korban. Most van kialakulóban tespedéséből, maradiságából az egész magyar közélet, most kezd türelmetlenül, izgatottan eszmélni a magyar intelligencia, most akarja utolérni a nyugati kulturnépeket és e türel­metlenségből, ez izgatottságból válik ki ön­kéntelenül és az elégedetlenség a megnöve­kedett igények kielégítésére irányuló vágy. Nyomorban van ma — kevés kivétellel — mindenki, mert sorsával mindenki elége­detlen. A kultúra mai szédületes haladásával lépést tartani viszonyai nem engedik meg. — Tisztelgések az uj év alkalmából. Csaba Adorján főispánt az uj év al­kalmából a vármegyei tisztikar nevé­ben Péchy István főjegyző, a város tanácsa ős tisztviselői kara Debreceni István kir. tanácsos polgármester, a pénzügyi tisztikar nevében Plachy Gyula ldr. tanácsos, pénzügyigazgató és a postahivatal tisztikara nevében Schnébli János postafelügyelő üdvö­zölte. — Plachy Gyula kir. tanácsos, pénzügyigazgatónál Hegedűs Ferenc p. ü. igazgató-helyettes vezetése alatt alatt tisztelgett a pénzügyigazgatóság tisztviselői kara. — Debreceni István kir. tanácsos, polgármesternél pedig Hetey Ábrahám h. polgármester ve­zetése alatt tisztelgett a városi tisztikar. — A Szatmármegyei Széchényi Társulat igazgató választmánya folyó évi január hó 10-én d. e. 11 órakor Szatmáron a városháza tanácstermében ülést tart a melynek egyik tárgya az igazgatóság tisztikarának megvá­lasztása, — továbbá az Országos közműve­lődési Tanács leirata a magyar faj anyagi javainak intenzív védelme tárgyában. — A vármegyei központi választmány a na­pokban állította össze a vármegye területén levő országgyűlési képviselőválasztők név- jegyzékét melyszerint az egyes kerületekben Kézimunkák glassé keztyük Bútorok szőnyeged tisztítása elemi fiúiskola mellett.

Next

/
Oldalképek
Tartalom