Szatmárvármegye, 1912 (8. évfolyam, 1-52. szám)

1912-11-10 / 45. szám

a 5 ív »>»+» — görögöknek, történelmi jogu^vp^a., minden kulturális haladást és, minden, reformot Vissz aut asitő török Katal om- tól elhódított ősi birtokaikat fegyver­rel is visszahódítani'és idpgen török uralom alatt levő testvéreiknek függet­lenséget' és szabadságát biztosítani. Kétszáz évvel előbb mi is fegyver­rel üztük ki Magyarország területéről a török hatalmat. De mi — fájdalom — nem nyertük vissza sem szabadságun­kat sem függetlenségünket sem önálló­ságunkat. Mi csak gazdát cseréltünk. — Rosszabbat mint a török volt; mert a török csak adót követelt tőlünk és ha azt megfizettük — békében hagyott. Az uj gazda: az osztrák hatalom be­olvasztotta hadseregünket, kiirtotta belőle [nemzeti nyelvünket, elvette öszrendelkezési jogunkat, leigázta köz- gazdasági életünket. Mi nem önálló állam vagyunk, hanem Ausztriának kizsarolt gyar­mata. Mi, a szabadságra, önállóságra vágyódó és nemzeti függetlenségért sóhajtozó magyar nép csak rokon- szenvvel — sőt talán irigységgel néz­hetjük azt a hősi küzdelmet, a melyet délen szabadságszerető szomszédaink elnyomóikkal szemben dicsősségesen végig küzdenek. Tisztelettel hajtjuk meg előttük az elismerés lobogóját, mert látjuk bennünk a nemzeti érzés diadalmas fel- lobbanását, amely e szabadságra és önállóságra törekvő népeket áthatja a királytól kezdve az utolsó polgárig. A balkán népek hősi küzdelmének példája tanulságul szolgálhat nekünk arra, hogy egy maroknyi nép is nagy eredményeket érhet el, ha királyának 2-ik oldal. lplke összeforr a < nemzet érzéseivel, akaratával és aspirációjával. A mi nemzetünk előtt hiába foly^ n^k le, a történelmi események e nagy tanulságai. Nekünk nincs) nemzeti dynasztiánk, a melynek érzése össze­forr a mi lelkünk vágyaival. Nekünk csak árulóink vannak, akik megvetik a nemzet történelmi múltját, lenézik a nemzet aspirációit, akik bitorlott hatalmuk érdekében gonosz tanácsuk­kal még az ősz uralkodó szeretetét is elfordítják az önállóságra és függet­lenségre vágyódó nemzettől. Nálunk is megmozdult és harcra készen áll a fegyveres hatalom. De ezek a fegyverek nem a nemzet ellen­ségeinek, hanem a magyar nép mellének vannak szegezve. Ezt a fegyveres haderőt Tisza és Lukács hivta össze, hogy annak vé­delme alatt végleg eltemesse a nemzet alkotmányát és győzelemre juttassák Ausztria beolvasztási politikáját. SZATMÁRVÁRMEGYE. Fnr|áes@k. Rendőrosztagok az útvonalokon, csendőri készenlét a mellékutcákban, fegyverbe állított katonaság a kaszár­nyákban . . . rendőrség által elfödött tüntető tömegek . . . érkezik a magyar király! Az udvari kocsi gyors vágta- tással végigrobog a fővároson, a leg­büszkébb, legszebb királyi palota ki­tárult kapujánál fegyverbe áll az őrség s a király otthon van Budavárában, ahová de sokszor érkezett meg I. Ferenc József ujjongó néptömegek sorfalai között, katonák, csendőrök, rendőrök nélkül . . . Azért mégis otthon van a magyar király és mégis csak katonák, csendőrök, rendőrök nélkül érkezett meg, mert azt a fegyveres erőt' néni' ő rendelte kip. hanem Lukács Lászfo, nem őt védelmezte az,' hadéin Lukács Lászlót s nem az ő politikájának szólt ez a rettenetes környezet, hanem annák a kormánypolitikának," nioTy imé'oda jutott már, hogy Európa legtiszteltebb uralkodóját, Magyarország legnép­szerűbb királyát fegyveres sorfallal veszi körül. A ködös novemberi leve­gőben vájjon meglátta e a király, hogy mi van a sorfalak mögött, vájjon meg­látta e azt a különbséget, a mai s a múlt idők fogadtatásai között? * * * Az ellenzék nem adja fel a harcot s noha erőszakot nem provokál, mégis arra kényszeríti Lukácsot és Tiszát, hogy állandóan fegyveres kordonnal védelmezzék a maguk delegációját, ami a Budapesten időző közös miniszte­reknek és osztrák delegátusoknak igen furcsa fogalmakat ad arról a közbiza­lomról, amelynek Lukács és többsége Magyarországon örvendeznek és arról az alkotmányosságról, amelyet Lukács és Tisza annak neveznek. De magának a királynak is fogadtatásának hatása alatt furcsa véleménye támadhat az ő »alkotmányos« minisztereiről és a rendszeresen fegyveres segítségre tá­maszkodó Tiszáról. Talán ilyeneket gondolhat, talán ilyeneket mondott is kihallgatása alkalmával Lukácsnak : — Kedves Lukács ! Én nem vagyok magyar miniszterelnök, aki szuronyok­kal őrizteti magát, én a király vagyuk ! És mondja meg Tiszának, hogy én nem Tisza vagyok, akinek el keli bújnia a nép elől, én a király vagyok! Ha pedig a nép én hozzám, királyához _______________________45-ik szám. Fr anci határozottan megtiltotta, hogy a sza­lonban szivarozzanak, amiért is ott csak rö­vid ideig tartózkodtak. Lassacskán Franci újra rágondolt kö­telességeire, gyorsan lerakta az ebédlőasz­talról az edényt és kisietett a konyhába mo­sogatni. Amikor visszatért a szobába, a két fiatal urat alva találta :az ebédlődiványon. Felkeltette őket, kiszellőztette az ebédlőt és ezért bucsuzásra birta a vendégeket. Minden apróságot helyre rakott, a boros üvegeket eldugta egy kis sötét kamrában a konyha mögött. Becsukta az ablakokat, leeresztette a redőnyöket és azután a lépcsőig kisérte a vendégeit. Azon nagyon halkan lépdeltek lefelé. Franci közben az előszóban is elfujta a lámpát, bezárta az ajtókat, eldugta a kul­csukat, fogta a kézitáskáját és lezárta az előszoba ajtaját is. Amikor mindez megtör­tént, megkönnyebbülten sóhajtott fel; az uraságnak fogalma lesz a bucsulakomáról. Az esti vonatról már lekésett, de a vig lakoma közben már megállapították, hogy éjjel is megy oda egy vonat. A hálás ven­dégek villamoson elkísérték Francit a pálya­udvarhoz ; miután ott is ittak még az egész­ségükre — a kedves vendéglátót felűltették a vonatra. Franci csöndes visszavonáltságban töl­tötte el szabadságát. Ha itt-ott felmerült nála a bucsulakomára való gondolat, meg­nyugtatta magát gyorsan, amennyiben eszébe jutott, hogy minden nyomot gondosan eltá­volított. De különben is, ő az uraság előtt érkezik haza a lakásba, néhány óra alatt megvizsgálhat még mindent. Csakhogy: Ember tervez, Isten végez ! Gerlachék elhatározták, hogy egy szom­bati napon fejezik be nyári utazásukat és késő este érkeznek vissza Berlinbe. Miután azonban a szép Tliüringiában már napok óta eső és hideg uralkodott és a barométer még pénteken sem akart emelkedni, elhatá­rozták, hogy már szombaton korán reggel utaznak haza. Miután vonatra szálltak, kora reggel sürgönyt küldtek Francinak. A sürgöny már nem találta otthon Francit. Ő korán reggel elutazott Berlinbe, hogy még együtt töltsön vőlegényével egy fél napi szabadságot. Gerlachék lakására küldlék a sürgönyt, de az zárva lévén, a házfelügyelőnél helyezték el. Gerlachék nagyon elcsodálkoztak, hogy nem találták otthon a lelkiismeretes Francit. A házigazda felnyitotta a folyosóajtót, keres­ték és megtalálták a kulcsokat, feltárták az ebéblőajtót és lámpát gyújtottak. Azután ki­csomagolták a podgyászt. ___________ Vé gül megjelent Franci is és nagyon megijedt, amikor ott találta az uraságot. Kutató pillantással mérte végig az ebédlőt és megelégedéssel látta, hogy nyoma sincs a bucsulakomának. — Tehát minden a legszebb rendben van, ez kitűnő! — mondta a fiatal asszony az urának és Franci nagyon örül befelé. Az úrnője most a szomszédos szalon­ajtót nyitotta ki és visszatántorodott, miköz­ben halk sikoly röppent ki szép piros ajkai közül. A férje is mereven odabámult és egy pillanatig nem tudott szólni. Franci pedig úgy érezte, hogy elnyeli a föld. A szalonban — vígan égett a nyolcágú csillár . . . A megdöbbent Franci meggyónt mindent és a szemrehányások áradata zuhogott fejére. A gáz-számlát neki kellett megfizetni, ami elég szép összegre rúgott. Amikor Franci elpanaszoltá vőlegényének, hogy őt milyen szörnyű pech érte, az még arcátlanul kigu- nyolta szegénykét: — No, ez aztán elég drága nyaralás volt, édes angyalom, még olcsóbban nyaral­tál volna, ha a legdrágább svájci szállodá­ban veszel lakást és szép óvatosan csak egy gázlángot égetsz napjában! Thiele A. Többszörösen kitüntetve érmekkel és dicsérőoklevelekkei! cipészmester Nagykároly, Gróf Károlyi György-tér. Ajánlja finom, ké­nyelmes, elegáns és tartós saját készítésű lábbeliit. Dusán felszerelt cipő raktárában csakis valódi finom bőrből, a már világhírű hazai gyárakból cipőket és csizmákat nagyon is Verseny- képes árak mellett hozza forgalomba és üzletéből az olGsóbbrendü készítményt, a szokásos kor- és talpután­zatokat teljesen kiküszöbölte és akinek árui csinosság dolgában is párját ritkítják. Nagy választék ====== mindennemű gyermekeyizmákban, téli, posztó- és báli cipőkben.

Next

/
Oldalképek
Tartalom