Szatmárvármegye, 1912 (8. évfolyam, 1-52. szám)
1912-09-29 / 39. szám
39 szám. SZATMÁRVÁRMEGYE. 3-ik oldal. érzetéből forrott ki a megértésnek az a diadalmas pillanata, mikor magyar és osztrák szivekből fakadt fel a lelkesedés lángja. Gyönyörű pillanatok voltak ! Történelmi percei annak a nagy nemzeti küzdelemnek, mely régen kezdődött már, régen emészti a nemzet erejét, újabb és újabb áldozatokat követel, de nem ér véget arríig a törvények uralma, az alkotmányos élet s a megsértett erkölcsi igazságok rendje helyreállítva nincs. Hiába demuciálták az ellenzéket méltóságos rendben, Öntudatos erővel, imponáló igazságérzettel folyt le a tüntetés ,á a tiltakozásnak hangja szétviszi hírét nemzeti küzdelmünknek az egész világon. Igenis, ezt akarta az ellenzék: demonstrálni az egész világ előtt, hogy megsértették a nemzet jogait s hogy amig a Lukács—Tisza rendszer véget nem éri addig csak fegyveres erőszakkal lehet kormányozni s a rend látszatát fentartani Hagy arorsz ágon. * * * Nyílt ülésen hangzottak el gróf Károlyi Mihály tiltakozó kijelentései. Nyílt ülésen, mert nincs miért titkolnunk Európa előtt sebeinket Nincs miért titkolnunk, hogy a munkapárt kormányzatának felhalmozott szennyesét szuronyuralom védi és tartja fenn. Hadd lássa Európa azt a kormányzati erkölcstelenséget és korrupciót, amely a bitorolt többségi hatalom jogán inkább pusztulásba kerget egy nemzetet, semhogy békét teremtsen s vezekeljen sötét bűneiért. Felvittek Bécsbe száz rendőrt álruhában az urak s kardot huzattak a Magyar Ház kapuja alatt. A kormány rossz lelkiismerete botrányok miatt reszketett. Ez a rossz lelkiismeret diktálta a fegyveres védelmet aminél szomorúbb szegénységi bizonyítványt a kormány még önmagáról nem állított ki soha. Pedig az ellenzék nem botrányt akart. Tisztelte azt a vendégjogot, amelyet élvezett, csupán tiltakozni akart s mert a kormány fegyveres őrséget rendelt ki maga mellé: demonstrálhatta is az ellenzék az egész világ előtt, hogy tiltakozásának szuronyos erő kirendelése mellett kell elhangzania. Demonstrálhatta a világ előtt, hogy ez a kormány csak a szuronyok brutális erején tartja fenn magát s hogy létének a nemzet érzelmi világában semmi gyökere nincs. A szuronyokra nem volt szükség, de hogy mégis jelen voltak ez a Lukács kormánynak tökéletes veresége, szégyene. * * * A közös ügyek tárgyalására kiküldött országos bizottság törvénytelensége természetesen mit sem vonhat le azokból a nagy- fontosságú beszédekből, amelyeknek egyike a Burg történelmi levegőjű tróntermében, másika pedig a Magyar Ház kis delegációs termőben hangzott el. A király beszéde, a külügyminiszter expozéja is. nagy horderejű és félreérthetetlen kijelentéseket tartalmaznak, aminőkkel ritkán találkozunk azokon a helyeken, ahol a szavakat a diplomaták dialektikája egész simára szokta csiszolni. Kissé furcsán hangozhatott az, amikor azok, kik idehaza a legélesebb,* a fegelve- tendőbb eszközökkel hadakoznak, fölborítva nemcsak a főváros; de az'egész ország bel- békéjőt, amikor ő felsége valószínűleg emel- kedettebb hangon olvasta le a papírlapról, hogy békét akar, akkor a delegátusok, akik fegyveres erővel tudták csak kierőszakolni megválasztatásukat, harsányan éljeneztek — a béke eszméjének. A király beszédéből, a melyen vörös fonálként húzódik végig a béke gondolata,’a béke szeretető, sőt a béke követelése, ebből talán tanulhattak — a béke ellenségei. Képviselőnk beszámolója. Választókerületünk országgyűlési képviselője ma d. u. 3 órakor tartja meg beszámolóját, amelyen a szatmármegyei választó- kerületek függetlenségi polgárai is küldöttséggel képviseltetik magukat. A nagy politikai jelentőségű beszámoló igen fényesnek Ígérkezik s tekintettel arra, hogy legjelesebb ellenzéki képviselőink is részt vesznek azon, igen tartalmasnak is. Képviselőnket — ki a most folyó parlamenti harcból kivette a maga részét — Apponyi Albert gróf, Zichy Aladár gróf, Károlyi Mihály gróf, Egry Béla, Bakonyi Samu, Mezőssy Béla, Zlinszky István, Fráter Lóránt, Földes Béla, Jármy István, Szmrecsányi György, Szalkay Sándor országgyűlési képviselők, valamint a szociáldemokrata párt kiküldöttei. A vendégek délben érkeznek meg Nagykárolyba, ahol ünnepélyesen fogadják, a vármegyei függetlenségi párt nevében Falussy Árpád, volt főispán, a nagykárolyi függetlenségi párt nevében Adler Adolf dr., a néppárt nevében pedig nemestóti Szabó Albert fogj a üdvözölni. A beszámoló délután 3 órakor lesz népgyülés keretében. Legyünk azon, hogy a beszámoló minél jobban sikerüljön! Jelenjünk meg azon mindannyian párt- különbség nőikül, legyen ott mindenki, kinek az az óhaja, hogy a mostani sivár állapotból kibontakozva, megteremtessék a demokratikus, fejlődőképes, alkotmányos, uj Magyarország ! A beszámoló alkalmából délután 6 órai kezdettel a „Polgári Olvasókör“ nagytermében estebéd lesz. Egy teríték ára 5 korona. A képviselők vasárnap a déli gyorssal (1 óra 34 perckor) érkeznek. Szatmármegyei árvíz vesszetíelem. A hosszantartó esőzések miatt az ország minden részéből aggodalmas hírek érkeznek. A szakadatlanul tartó zápor és felhő- szakadások megduz zasztották a folyók medrét úgy hogy az ország számtalan helyisége viz alá került. Ezen általános veszedelemtől a mi vármegyénk sem menekülhetett meg. A Szamos garázdálkodása az elmúlt héten úgy Szatmár városát, mint a szamosmenti falvakat erősen fenyegette. Sőt Olcsvaapáti, Keérsemjén, Kak- szentmárton, Pálfalva, Vetés, Kiskolcs, Nagy- kolcs és Dara határait el is öntötte már a viz. A földeken levő tengerit, burgonyát az ár mindenütt kimosta és elvitte. Ez különösen érzékeny kárt okoz a gazdáknak és a szegény népnek egyaránt. Az áldatlan pénzügyi viszonyokhoz most ez a csapás is járult. Nem lesz burgonya, ku- kukorica, a két legszükségesebb élelmi cikke a szegény földművelő népnek. Igazi szenvedést és óriási nyomort hoz a tél. És bár a Szamos, a legújabb hírek szerint, kezd visszatérni medrébe, szomorú tudósítások érkeznek az esőzések által okozott károkról. Vannak helyek a megyében, ahol már hetek óta nem láttak napot. Sártenger borítja az egész vidéket. Az utak teljesen járhatatlanok. Ä jegyző. A mi agyonegyszerüsitett közigazgatásunknak talán legszánandóbb áldozat a községi- és körjegyző, akiről ha élethii fotográfiát akarnánk bemutatni, nevezhetnénk egyrészt olyan közigazgatási hivatalnoknak, aki jogilag semmiért sem felelős s aki mégis minden felelősségét a vállain visz. Van körülbelül 30 feljebbvalója, amelyik mind fegyelmi el- járás terhe alatt rendelkezik vele, úgy hogy a legtöbb falusi jegyző csak nagy ritkán őr rá magával a faluval is foglalkozni. A falu jegyzőjének ugyanis a jegyzői állás természetéből kifolyólag a jogkereső nép tanácsadójának, gyámolitójának és társadalmi vezetőjének kellene lenni, e helyett a legtöbb jegyző a mi közigazgatásunk tökéletlensége miatt nem más mint aktagyáros, sőt miután az adóvégrehajtás s egyéb más zaklatása a falusi népnek, is a jegyző kötelessége, a legtöbb helyen alig tekinti a nép másnak, mint az élete megkeseritőjónek, egy olyan zsarnoknak, amelyet ráadásul neki kell fizetni is. Nagy ritkaság az olyan falu, amelyikben a lakosság lélekben összeforrott a jegyzőjével, de nem is csoda. Hiszen a községi jegyző nem ér rá a falu szociális bajaival törődni és ha mégis törődik, bizonyosan az éjjeli nyugalmát kell megrabolnia, mert máskülönben a kelleténél is nagyobi) rakásra gyűlnék fel a restancia, aminek természetszerű következménye a fegyelmi eljárás. Ily körülmények között nem is csoda, ha köz- zégi- és körjegyzők már évek óta tűrhetetlennek találják helyzetüket s nap-nap után nagyobb erélylyel követelik annak megváltoztatását. Minden falusi jegyző érzi magában, hogy neki nemesebb hivatása van s jelentősebb szerepe a falu életében, mint az, hogy a különböző magasabb fokú közigazgatási apparátusok örökös lábtörlője legyen. A jegyző ott él a faluban, ismeri a falu ezernyi és ezernyi baját és még sem tud rajta segíteni, mert hiszen életének, tevékenységének legnagyobb része meddő „nemleges“ jelentősek gyártásával és oly funkciók végzésében telik le, amelyeket állami közegeknek kellene végezniük. Ily körülmények között valósággal ritkaságszámba megy, ha oly jegyzőről hallunk hirt, aki hivatali teendőinek pontos elvégzésén kívül a társadalmi munka mezején is tudott elővülhetlen érdemeket szerezni. Nem igy volna ez, ha a község és körjegyzők mostoha helyzetén segítenének, a legtöbb községben megtalálnék azokat a társadalmi utón létrejött népjóléti intézményeket, amelyek nem csak a falu anyagi, de erkölcsi bajain is segítenek. Néhány szó a jegyző választmányi üléshez. Vettük az alábbi levelet: Tekintetes Szerkesztő ur! Kérem b. lapjának legközelebbi számában alábbi soraimnak helyt adni szíveskedjék. A „Szatmárvármegye“ cimü lap szeptember 22-ik számában „Jegyzőválasztmány ülése“ cimü cikkre némi megjegyzésem van Annak előrebocsájtásával, hogy Komo- róczy Jenő h. elnöknek-elnökké való jelölését örömmel vettem tudomásul és azt hiszem, hogy a vármegyei jegyzői kar összes tagjai kivétel nélkül örömmel fogadják ezen jelölést, amennyiben megvagyunk győződve arról, hogy az elnöki tisztséggel egy olyan férfiú ruháztatik fel, aki a jegyzői kar érdekeit mindenkor és minden helyen kellően képviselni fogja. A többi tisztségekre kijelölt kartársak eddigi működését közelebről nem ismerem, de meg vagyok győződve arról, hogy a kijelölt állásokra való jelöléshez bizonyára érdemeket szereztek. A választmányi tagsági állások kijelölésére nézve azonban a következő megjegyzéseim és észrevételeim vannak: Ugyanis ezeket nem a választmánynak kellene tulajdonképen kijelölni, mert a váTöbbszörösen kitüntetve érmekkel és dicsérőoklevelekkel ! cipészmester Nagykároly, Gróf Károlyi György-tér. Ajánlja finom, kényelmes, elegáns és tartós saját készítésű lábbeliit. Dusán felszerelt cipő raktárában csakis valódi finom bőrből, a már világhírű hazai gyárakból cipőket és csizmákat nagyon is Verseny- képes árak mellett hozza forgalomba és üzletéből az olcsőbbrendii készítményt, a szokásos bőr- és talpután- zatokat teljesen kiküszöbölte és akinek árui csinosság dolgában is párját ritkítják. — Nagy választék " ....." —~ mindennemű gyermekc?izmákban, téli, posztó- és báli cipőkben. Pa pp László
