Szatmárvármegye, 1912 (8. évfolyam, 1-52. szám)
1912-01-21 / 3. szám
2-ik oldal. SZATMÁRVÁRMEGYE. 3. szám. nyelve is német. Körülh aj ózhatod az egész világot, de Magyarország jelvényét, lobogóját nem látod sehol,pedig a fekete-sárga vagy fehér-piros lobogó alatt úszó hajók költségeinek jó részét a magyar nép izzadja ki. Külföldön osztrák tartományszámban megyünk és a magyar embert osztrák polgárnak tekintik. Nincs tekintélyünk sehol. Kulturátlan ázsiai népnek tart a külföld, amely minket Ausztria hamis szemüvegén keresztül láthat. Ez az eredménye a 67-es kiegyezésnek, alkotmányos és közjogi szempontból. És nemzetgazdasági szempontból ? Ez még sivárabb. Ennek az országnak mi nem tulajdonosai — csak bérlői vagyunk. Azért fáradunk, azért dolgozunk, hogy földünk és munkánk jövedelmét Ausztria hitvány ipari termékeiért dobjuk ki és áldozzunk a közös hadsereg telhetetlen molochjának, hogy a »nagyhatalmi» hóbort érvényesüljön. Deák Ferenc a kiegyezés alkalmával azt mondta, hogy az »egy alap, amelyre a nemzet reá lép, de amelyet okos, öntudatos és hazafias politikával fejleszteni lehet.» A jóhiszemű haza bölcsének ezt a hitét rutul cáfolta meg a mindenkori magyar kormány, Tisza Kálmántól Khuenig. Az az alap, melyre Deák szerint reá lépett a nemzet, ma már nincs sehol. Nem fejlesztés, de rohamos visszafejlődés történt 40 év óta a papiros alkotmányosság összes vonalain. Akkor, midőn a magyar országgyűlést katonai fegyverekkel még pedig a honvédséggel büntetlenül szőtger- getni lehet — akkor ebben az országban nem alkotmányosság, hanem burkolt abszolutizmus van. ügy látszik, hogy Ausztriának a mai papiros alkotmányunk is sok. A dualismus sok terhe és megalázása sem tudott bennünket megtörni. A Lust- kandl-féle theoria, a gesammt monarchia eszméje és a Lueger vágya a Reixrathba való beolvadás a dualismus alapján sem érvényesülhetett. Most a négyszázéves vágyak teljesülésére egy újabb pokoli tervet készít elő a Belvedere által pártolt osztrák politika. Ez a terv a trialismuns megalkotása. E terv előhírnöke volt a Khuen gróf küldetése is, aki 20 éven át mint horvát bán élt a magyargyülölő hor- vátok között. E terv érdekében lett Tomasics horvát bánná, aki magyar gyűlöletéről és a Strarcsevics párttal való összeköttetéséről hires. E tervet szolgálta az a véres és brutális horvát választás is, amely még jobban gyülöltté tette a horvátok előtt a magyar uralmat. Midőn a magyar ellenzők az osztrák szellemű és elviselhetetlen teherrel j áró véderő reform és újonc létszám felemelés ellen küzd, ugyanakkor a magyar korona uralma alá tartozó Zágrábban Horvátországból, Boszniából, Istriából és Dalmátiából összejött horvát és osztrák képviselők összeesküvést rendeznek a magyar állam ellen, — »hor vát nemzeti tanácsot« vagyis trialisba parlamentet tartanak, a honnan az osztrák császárt üdvözlik és kérik, hogy egyesítse a szétszórt horvát országokat. íme idáig vezette a horvátok magyar gyűlöletét Khuen miniszterelnök barátja és pártfogolja: Tomasits bán. A magyar kormány pedig összetett kézzel, sőt Khuen szokott mosolyával, tétlenül nézi a horvátok elszakadási törekvéseit és az ausztriai horvátok összeesküvését, melynek célja Magyarország integritásának megsértése, egy nagy horvátország kikerité- sével, a trializmus megalkotása. A 67-ben. Ausztriával megkötött dualizmus is elvette közjogi önállóságunkat és függetlenségünket, — mert a teljes paritás törvénybe igtatásával sem vagyunk képesek Ausztria kapzsiságával szemben védekezni. Miként fogunk védekezni és megküzdeni a trialismusban, ahol nemcsak Ausztria gyűlöletével, de egy nagy kiterjedésű horvátország gyűlöletével szemben is kell védelmeznünk nemzeti egységünket, politikai és alkotmányos jogainkat és közgazdasági érdekeinket. Trialismusban a két ellenséges állam együttes támadásával szemben, a mi sorsunk megpecsételve van. Állami életünknek vége és nemcsak a külföld előtt, de a valóságban is Ausztria tartományává sülyedünk. Ha ez a pokoli terv sikerül, a magyar állam darabokra hull szét, mert a trializmus elleni küzdelemben a nemzet ereje elvész és ezzel a nemzetiségi vidékek is és elsősorban Erdély is elveszett. Lehet-e tovább tűrni azt a nemzetsorvasztó politikát, amelyet a Khuen kormány folytat? Ha valamikor szüksége volt a parlamenti ellenzéknek az összetartásra, úgy annak az ideje elérkezett. (F.) Központi közigazg. ügybeosztás. Uosvay Aladár vármegyei alispán az ügybeosztást az 1902. évi 125000. B. M. számú vármegyei ügyviteli szabályzat 78. §-a értelmében, f. évre következőleg állapította meg! Kiosztandó!* : A) Vármegyei alispánnak. Elnöki ügyek. B) Vármegyei főjegyzőnek. 1. Vármegyei tisztviselők elleni és feleb- bezett községi fegyelmi ügyek. 2. Vármegyei háztartási ügyek. 3. Szabadságolás. _____4, Személyes és szolgálati ügyek.______ 5. 1890. évi I. t.-cz., kivéve a községi közlekedési és közdűlő utakat. 6. Vármegyei egyes bizottságok tagjainak nyilvántartása. 7. Közművelődési pótadó alispáni ellátása. 8. Karhatalom. 9. Ismeretlen, illetve az utalványon rendeltetés jelzőse nélkül érkezett pénzek. C) Vármegyei I. aljegyzőnek. 1. Vízjogi törvény és vizrendőri kihágás. 2. Szamos, Tisza ős Krasznameder ügyek. 3. Halászati törvény és kihágás. 4. Vámügyek. 5. Kisajátítás. 6. Vármegyei tisztviselői nyugdíjügyek. D) Vármegyei II. aljegyzőnek. 1. Községi ügyek és közig, tanfolyam; jegyzői nyugdíj ügyek. 2. Községi fegyelmi ügyek; fegyelmi és rendbírságok elszámolása. 3. Községi költségvetések és számadások közgyűlési előadása. 4. Községi bírósági ügyek. 5. Sajtóügy. 6. Szegényügy. (Közsegélyezés.) 7. Betegápolási ügyek. E) Vármegyei III. aljegyzőnek. 1. Anyakönyvi ügyek. 2. Erdei ügyek és kihágás. 3. Állategészségügyi törvény és kihágás. 4. Rendőri ügyek. (Bűnvádi eljárás, esküdtszéki intézvény, népgyülések, igazolási jegy, fegyenc, tolonc ügy, tűzrendészet, építkezések, egyletek, társulatok.) 5. Honosítás és állampolgárság kötelékéből való elbocsátás. 6. Igazoló és bíráló választmányi ügyek. 7. Italmérési ügyek. 8. Összes vármegyei pótadó és útadó ügyek' községi közmunka és pótadó ügyek. 9. Kivándorlási törvény. (Utlevólügy.) 10. Könyöradomány, házalási könyvek, gyűjtések engedélyezése. 11. Belügyi Közlöny előfizetése. F) IV. Vármegyei aljegyzőnek. 1. Ipartörvény és kihágás. 2. Cselédűgy és kihágás. 3. Illetőségi ügy. 4. Lótenyésztés. 5. Községi közlekedési és közdűlő utak. 6. Statisztika. 7. 1848-as honvéd ügyek. 8. Minisztérium által megtéríttetni rendelt összegek. 9. Vasúti kedvezményes jegyek. G) Vármegyei V. aljegyzőnek. 1. Mezőrendőri törvény és kihágás. 2. Közegészségügyi törvény és kihágás. 3. Katona ügyek és véderőtörvőny elleni kihágás. 4. Lóosztályozás. 5. Népnevelés, óvoda és tanügy. 6. Hitközségi ügyek, vallás és közoktatás, tanító, papi bér és egyházi ügyek. H) Vármegyei VI. aljegyző, árvaszéki jegyzőnek. 1. Gyámsági és gondnoksági ügyek. I) Vármegyei VII. aljegyzőnek. 1. Összes rendőri kihágási ügyek. (1879 XL. t.-cz. és vármegyei szabályrendeletek.) 2. Vadászati törvény és kihágás. 3. Munkásügy és kihágás. 4. Csendőrségi élelmezési dijak behaj tása. K) Vármegyei főorvosnak. 1. Közegőszségi ügyek, kihágási ügy kivételével. 2. Kórházi ügyek. L) Törvényhatósági állatorvosnak. _____1. Állatbetegségi ügyek.______________ Tö bbszörösen kitüntetve érmekkel és dicsérőoklevelekkel! cipészmester Nagykároly, Gróf Károlyi György-tér. Ajánlja finom, kényelmes, elegáns és tartós saját készítésű lábbeliit. Dusán felszerelt cipő raktárában csakis valódi finom bőrből, a már világhírű hazai gyárakból cipőket és csizmákat nagyon is Verseny- képes árak mellett hozza forgalomba és üzletéből az olcsóbbrendü készítményt, a szokásos bőr- és talputánzatokat teljesen kiküszöbölte és akinek árui csinosság dolgában is páfját ritkítják. — Nagy választék —--------■■■ ■■..mindennemű gyermekeyizmákban, téli, posztó- és báli cipőkben. Pa pp László
