Szatmárvármegye, 1912 (8. évfolyam, 1-52. szám)
1912-04-28 / 17. szám
2-ik oldal. SZ ATMÁRV ÁRMEGYE. 17. szám. reime felé hajlik. És akinek csak szava és befolyása van a pénzügyminisztériumban, azok mind a szatmári székhelyt tartják jogosultnak. Városunk hajója még nem menekült ki véglegesen Scylla és Öarybdis közül, sőt mi azon szerencsétlen ideában, hogy uj épület helyett csak a rozoga épületet javítsuk ki, csak egy újabb örvényt látunk, amelyben bizonytalanul evező városunk hajója nagyon könnyen elmerülhet. Minket személyes, egyéni érdekek a kérdésben nem vezetnek. Amint eddig is úgy ezután is önzetlenül szolgáljuk városunk ügyeit és érdek nélkül támogatunk minden nemes akciót, amely városunk jövőjét biztosítja és annak fejlődését előmozdítja. E tántoríthatatlan meggyőződésünk indít bennünket most is arra, hogy a város vezető elemeinek figyelmét felhívjuk és saját érdekükben éberségre és kitartásra buzdítsuk. Mert ha az a szerencsétlen idea fog győzelemre jutni, hogy az uj palota terve elejtetik, ebben mi a szatmáriaknak és a Szatmár barát pénzügyminiszteri ügyosztálynak győzelmét látjuk. Megengedjük, hogy a városunk érdekében mozgósított hatalmas befolyás nyomása alatt a pénzügyminisztérium egyelőre a rozoga épület kijavításával is megelégszik és ez épületre 10—12 éves szerződést is kőt, de mert a kincstári szerződősek a pénzügyminisztérium részéről főlévenkint bármikor főlmondhatók, ki biztosit bennünket arról, hogy nehány év múlva bekövetkezhető országos politikai válság alkalmával, a szatmári érdekeltség nem fog-e kierőszakolni egy bérleti szerződésfelmondást, talán azon a címen is, hogy a kibővített és kijavított rozoga épület az időközben fejlődött pénzügyi közigazgatás elhelyezésére ismét nem alkalmas. Vajon a pénzügyminisztérium ügyosztálya, amelynek rokonszenvét városunk vezetőség — fájdalom — máig sem tudta megnyerni — sőt annak megnyerését a múltban meg sem kísérelte — nem azért fogja-e a kitatarozott rozoga épületet elfogadni, hogy ebből később könnyebben kiemelheti a pénzügyigazgatóságunkat? Hiszen ez esetben még arra sem hivatkozhatunk, hogy a város nagy áldozatot hozott és állandó pénzügyi palotát emelt. Mi reméljük, hogy ezen indokok figyelembevétele mellett a város közönsége az uj pénzügyi palota felépítéséből nem. enged és le fog fújni minden olyan szerencsétlen ideát és tervezgetést, amely az eddig is óriás erővel kiharcolt eredményt veszélyeztetné. De miután mi távol állunk minden egyéni érdek istápolásától, jogunk van teljes nyiltsággal rámutatni arra is, hogy az uj palota helyének kiválasztásában is veszedelmes, tülekedést és konkurenciát látunk. Városunk e fontos közérdekénél ki kell irtani minden egyéni érdeket, a telekspekulációt és személyes konkurenciákat. Az épület elhelyezésénél csak két szempont lehet irányadó. A város fejlődésének utcarendészeti és szépészeti szempontja egyfelől, másfelől a pénzügyminiszteri kiküldöttek óhajtása, mely szerint megfelelő nagyságú telken, minden irány- 'ban szellőztethető, egészséges és világos épület emeltessék. Ezért szükséges, hogy az épület lehetőleg a központban, hogy úgy mondjuk, a belvárosban építtessék fői, hogy a városnak és annak az utcának díszére váljék, a többi közhatóságok közelében és idegenek által is könnyen feltalálható legyen. Minden érdek nélkül, nyíltan kimondjuk álláspontunkat, hogy e célra két megfelelő telket látunk, a nagytemplommal szemben lévő Wagner-íéle hatalmas nagy saroktelket és a vármegyeház közvetlen közelében három utcára nyíló Kovács Dezső-féle — Én feleséget vettem . . . Erre felemelkedett Abu Baldar ben Sabu és átnyujtá neki a szőnyeget, amelynek színei a hajnalhoz hasonlítottak és amelynek szavai halhatatlan tudományokat hirdettek. A barátok pedig fejet hajtottak a dervis bölcsessége előtt . . . És hónapok múltán újból együtt ültek a barátok a dervis sátrában. Dohányoztak és hallgattak. Erre a dervis ajkai szétnyíltak és ő elkezdett beszélni: — Nézzétek ezt a gyűrűt! Egy vándortól kaptam a sivatagban, akinek vizet adtam. Minek nekem, az isten szolgájának ez a gyűrű ? Közületek ki a legboldogabb ? A leg- boldogabbé legyen a gyűrű! És nargiléh étektartójára helyezte el a gyűrűt. Úgy villogtak a gyűrű gyémántjai, mint meleg éjszakában a zivatar, gyöngyei úgy fénylettek, mint vágyó.dó hurik pillantásai és az arany, amely körülfoglalta, olyan volt, mint a paradicsom fényessége. Vágyódó kapzsiságot mutattak a barátok arcvonásai. És megszólalt a legidősebb : . — Én vagyok a legboldogabb. Enyéim a legdrágább lovak, van egy fehér tevém és egy sereg rabszolgám. Testemnek egészsége olyan, mint a kovácsolt vas. Enyém az erő és a hatalom ! _____________________ Mo ndá a másik: — Enyém a város legnagyobb bazára. Az arany úgy folyik ujjaimon keresztül, mint a halak kopoltyuin a viz. Enyém az igyekezet ős munka; én vagyok a legboldogabb! Mondá a harmadik: — Én nyugodtan utazom vig bárkámon. A hárfák és citerák zenéje édesen fülbemászó. Nyelvem a legkiválóbb ételek finom izét élvezi. Nem ismerem a küzdelmet, nem ismerem a munkát. Lelkemnek békéje olyan, mint a nyári nap. Szellő sem zavarja ős a nap sugárzik. A legboldogabb én vagyok! Mohamed el Maszru ellenben behunyta szemeit és halkan mondá: — Tizennégy éjszaka óta özvegy vagyok ! Erre Abu Baldar ben Sabu, a dervis átnyújtotta neki a gyűrűt, amely oly csodás volt, mintha arkangyal készítette volna . . . A barátok meghajoltak a dervis bölcsessége előtt . . . És amikor eljött a reggel, Mohamed el Maszru, a negyedik barát, elment Ali Nas- nannhoz és a három dijat, a tőrt, a szőnyeget és a gyűrűt odaadta neki Saidahért, annak egyetlen leányáért. És feleségül vitte házába Saidaht. ___________Norbert Lynkke. telket. Bármelyikre essék is a választás, úgy városrendészeti és szépészeti, mint a pénzügyigazgatóság szempontjából elfogadhatónak tartjuk. Ha le tudtuk küzdeni egyetértő munkával és bölcs megfontolással a pénzügyigazgatóság áthelyezése kérdésében ellenünk indított hatalmas akciót, reméljük, hogy az építkezés és az épület elhelyezésének kérdésében sem fogja vezetni városunk vezető elemeit más cél, mint Nagykároly város jól felfogott érdeke. Az uj kormány. Lukács programmja. Lukács László kormánya megalakult. A lemondott Khuen-kormány tagjai, természetesen Khuen kivételével, mind megmaradtak az uj kormányban is. Az egyes miniszteri tárcák betöltésére vonatkozó kivályi elhatározás a következőleg hangzik: Magyar miniszterelnököm előterjesztésére, kereskedelemügyi miniszteremmé dr. Beöthy Lászlót, földmivelésügyi miniszteremmé, gróf Serényi Bélát, vallás- és köz- oktatásügyi miniszteremmé gróf Zichy Jánost, igazságügyminiszteremmé dr. Székely Ferencet, honvédelmi miniszteremmé Hazai Samu altábornagyot újból kinevezem, illetőleg ezen eddig is viselt állásukban megerősítem, továbbá pénzügyminiszteremmé dr. Teleszky János pénzügyminiszteri államtitkárt, horvát-szlavon-dalmátországi tái'ca nélküli miniszteremmé pedig Josipovich Géza belső titkos tanácsosomat ezennel kinevezem ős a belügyminisztérium vezetésével, valamint a személyem körüli minisztérium ideiglenes vezetésével magyar miniszterelnökömet bízom meg. Lukács kinevezése- után érintkezésbe lépett a Kossuth és a Justh párttal, de programmja sarkalatos pontjainak egyike sem kielégítő a függetlenségi pártokra. A Khuen—Apponyi—Andrássy féle bé- kepontozatokat Lukács csak részben tartja teljesithetőknek. Pedig a Kossuth párt teljes egészében ragaszkodik mindama kérdések megoldásához, amelyek a helyzet fölfordulását előidézték. A hires 43. szakasz, a rezolu- ciós, Lukács szerint egyáltalán nem bolygatható. És ez a Kossuth párttal szemben feltétlen ütköző pont. Ami a választójog kérdését illeti, a Lukács-féle tervezet szerint csak száz kerületben fog életbelépni az általános, egyenlő, titkos és községenkónti szavazati jog. Az adócenzusos választói jog megmarad emellett az összes kerületekben, úgy hogy a kiváltságos száz kerületben kétféle szavazás lesz. Először leszavaznak a cenzusos választók s aztán ugyancsak leszavaznak ők még egyszer az általános választójog kúriájában. Ez tehát plurális választójog is. Ez a terv átmeneti intézkedés lenne. Az átmenet pedig nem kevesebb, mint tiz esztendő, két választási ciklus. Érthető, hogy a figyelem nem arra fordul, hogy mi lesz egy évtized múlva, hanem arra, hogy mi lesz legközelebb ? Az a rideg magatartás, melyet a függetlenségi pártok Lukács programmjával szemben tanúsítottak, már eddig is Lukács közeledését eredményezték. Lukács újabb tárgyalásokat kíván folytatni.Ez jelentős lépés a helyzetből való kibontakozásra. Csak nem kell visszariadni a további lépésektől sem, melyeket a nyílt, becsületes megállapodások utján kell megteni. A taktikázások, titkos megegyezések, kétszínű Ígéretek ideje lejárt. Annál hamarabb őrünk célt, — ha mindjárt újabb politikai halottak testén is — ha félretéve minden párt és hatalmi érdeket, mentül becsületesebb és komolyabb szándékkal és mentül erélyesebb ki- tartással fogunk a kérdés megoldásához. .’. Modern és tartós plissézés és gouvlérozás. HÁJTÁJER PÁL Mai^feároly, Széchenyi-ttica 34. szám. a rom. teafh. fiúiskola mailéit.
