Szatmárvármegye, 1911 (7. évfolyam, 1-53. szám)

1911-03-12 / 11. szám

11. szám. SZATMÁRVÁRMEGYE. 3-ik oldal. Kir. ügyész jelentése szerint letartóztatva volt 213, szabadult 175. Kir. törvh. állatorvos jelentése szerint a szájr és körömfájás szünőben volt már, úgy, hogy a községek a zárlat alól felszabadultak, sajnálattal tapasztalja azonban, hogy ezen ra­gadós állati betegségek újabban és több he­lyen ismét fellépnek. Több kisebb jelentőségű ügy letárgyalása után elnöklő alispán az ülést berekesztette. HÍREK. Csaba főispán betegsége. Csaba főis­pán a királyi audenciáról jövet erősen meg­hűlt s most betegen fekszik a fővárosban Pan­nónia szállóbeli lakásán. A főispán mellett nő­vére, özv. Turmann Olivérné van. A főispán állapota nem ad okot aggodalomra. Róth Ferencz kir. törvényszéki elnök állapota ismét jobbra fordult és remélhető, hogy erős fizikuma ellent fog állani komlikált betegségének. A polgármester budapesti útja. Deb- reczeni István polgármester vasárnap délután Budapestre utazott. Az utazást több függőben levő közügy, nevezetesen a pénzügyigazgatóság elhelyezése, a polgári fiúiskola és az elemi is­kola ügye, toyábbá a szinház-ügy elintézése, illetve sürgetése tette szükségessé. Márczius 15. Márczius tizenötödikének megünneplése tárgyában e hó 5-én értekezlet volt a városházán, melyet régi szokás szerint Debreczeni István polgármester hivott össze. Az értekezlet megállapította az ünnep programm- ját a következőképpen : 1. Délelőtt 9 órakor istentisztelet a róm. kath. templomban. 2. Délelőtt 10 órakor istentisztelet a ref. templomban. 3. Délelőtt 11 órakor a főgimnázium ün­(és itt Selimre mutatott) a csaló. De mit árthat az neked, hogy ha te nekem'e szívességet meg teszed ? Nőd, Belila, bizonyosan azt fogja hinni, hogy férje megőrült. írjad csak Ib­rahim ! Remegve végzé be Ibrahim a levelet — Nemsokára visszajött a szolga Selim zacs­kójával. Mialatt Ibrahim kegyelemért esedezett, Selimen magánkívül volt örömében. Sírva és nevetve vette át aranyait, gyöngyeit és miután ezerszer megköszönte, térdre borult Eben el Zora előtt és ruhája szegélyét csókolgatta. — Állatinak köszönd, ne nekem — mon­da a dervis Selimnek. — Most menj békében utadra. — Selimen megfordult és menni akart. — Még egy szót, fiatal barátom — szólt a dervis nevetve, hosszú szakállát végig simo­gatva — még mindig hiszesz atyád utolsó sza­vának, hogy : őrizkedjél a vörösszakálluaktól ? Selim még egyszer hátrafordult és igy szólt: — Jobban mint valaha, szent férfiú ! Most látom csak, hogy atyámnak igaza volt, mert te, Eben el Zora háromszor oly nagy mester vagy, mint Ibrahim és a kadi egyőttvéve. E szók után elfutott, hogy meg se álljon egész Damaskusig, ahol mai napig is él, ha még be nem jutott Mohamed paradicsomába. Törökből fordította: X. népségé a Polgári Olvasókör nagytermében a következő műsorral: a) Magyar dalok. Játsza a főgimn. zenekar. b) Nemzeti dal. Petőfi—Sz. Nagy Károly- tól. Előadja a főgimn. énekkar. c) A szabadság ünnepe. Alkalmi ifjúsági színjáték egy felvonásban Pásztor Józseftől. d) Induló. Ósdiéit Ferencztől. Játsza a főgimn. zenekaraim. e) Öreg honvéd. Drámai dialog Bállá Miklóstól. f) Hunyadi induló Erkel Ferencztől. Elő­adja a főgimn. énekkar. 4. Délután 4 órakor ünnepség a Kossuth Lajos-szobor előtt. Ennek programmja a kö­vetkező : a) Himnusz: énekli a dalárda. b) Szavalat: előadja Kürthy Károly ref. segédlelkész. • , c) Ünnepi beszéd: mondja dr. Falussy Árpád. d) Szózat: énekli a dalárda. Este társasvacsora lesz, amelyen az ün­nepi beszédet gróf Károlyi József, a nagykárolyi választókerület, urszággyülési képviselője fogja mondani. 4 Uj körorvQsi járás. A belügyminiszter Aranyosmegyes község székhelylyel uj köror­vosi járást rendszeresítet, mely körzetbe Apa, Szamosberencz, Patóháza, Szamostelek s Szat- márgörbed községek osztattak be. Gyászeset. Czágler Rózsa, életének 47-ik évében február 28-án hosszas betegség után elhunyt. Temetésén e hó 3-án nagy részvét mellett, a rokonságon kívül nagyszámú jó is­merőse kisérte utolsó útjára. A család a követ­kező gyászjelentést adta ki: „Özv. Czágler Györgyné sz. Torner Mag­dolna anyja, Czágler Antónia férj. Medvey La- josné, Czágler Karolina özv. Tóth Jánosné, Czágler Mária és Czágler Ilona férj. Irsik Fe- renczné testvérek, úgy a maguk, mint nagy­számú rokonaik nevében szomorodott Szívvel tudatják, hogy a legjobb leány és jó lelkű testvér Czágler Rózsa f. évi február hó 28-án délután 3 órakor, életének 47-ik évében, hosz- szas, de nyugalommal tűrt szenvedés és a ha­lotti szentségek ájtatos felvétele után jobblétre szenderőlt. Szeretett halottunk földi maradványai f. évi március hó 2-án délétán 4 órakor foga gyászházban a róni. kath. egyház szertartása szerint beszenteltetni és a mesterrészi sirkert- ben örök nyugalomra helyeztetni. Az engesztelő szent miseáldozat pedig március 3-ik napján reggel fél 8 órakor fog az elhunyt lelki üdvéért a Minden hetónak bemutattatni. Nagykároly, 1911. évi február' hó 28-ik napján. A véghe- tetlen jóságu Isten kegyelme legyen drága ha­lottunk felett 1“ Lemondás. Rooz Samu helybeli ügyvéd, a „Polgári Takarékpénztár r.-t.“ vezérigazga­tójává történt megválasztása következtében a „Nagykárolyi Kereskedelmi és Iparbank r.-t.“- nál viselt igazgatósági tagsági állásáról lemond­ván, az igazgatóság a lemondást, kifejtett buzgó tevékenysége elismerése mellett sajnálat­tal tudomásul vette és annak idején a közgyű­lésnek bejelenteni rendelte. Eljegyzés. Dr. Hegedűs István nagy­károlyi ügyvéd eljegyezte Kaufmann Ilonkát, ifj. Kaufmann Adolf nagykárolyi lakos föld- birtokos leányát. Alaptőke emelés. A Nagykárolyi Hitel­bank Részvénytársaság alaptőkéjét 300,000 koro­náról 500.000 koronáre emelte. A csak pár éve alakult pénzintézet a szakszerű és odaadó ve­zetés folytán annyira megnyerte a közönség bizalmát és oly szilárd alapot nyert, hogy nem­csak az eddigi részvényesek, de igen sokan még azok is, akik talán alakulásakor bizalmat­lanul néztek az intézet jövője felé, igyekeztek az újonnan kibocsátott részvényeket jegyezni és oly nagy volt a kereslet, hogy a kibocsájtott 500 drb 400 kor. névértékű részvényre 738 drb jegyzés történt. Dr. Kádár Ambrus, f A szatmári egy­házmegyét egymásután érik a legsúlyosabb csapások : csak nemrég temettük el egyik ki­váló papját Irinyi Tamást, most a székes káp­talan érdemes, lelki nemességéért köztisztelt tagja ; dr. Kádár Ambrus szentszéki helyettes elnök költözött el az élők sorából. Dr. Kádár Ambrus már régóta betegeskedett, de súlyos idegbaja dacára, még a két hét előtti rendkí­vüli hidegekben is minden reggel gyalog ment lakásáról a székesegyháeba. részint szent misét mondani, részint ájtatosságait végezni. Az or­vosok minden intelme hiábavaló volt, a főpap nem tudott meglenni a maga elé szabott köte­lességek szigorú teljesítése nélkül. Egy reggeli ájtatossága után erősen meghűlt, influenzát ka­pott és ez ágyba döntötte február 22-én. Az influenzából tüdőgyuladás fejlődött, amely az­tán gyorsan megőrölte különben is gyenge, tö­rékeny szervezetét. Dr. Kádár Ambrus 1845 február 25-én született Aknasugatagon és 1872- ben lett áldozópap. Aztán a bécsi Augusztine- umba került, majd visszatérve az egyházmegyei iktató és szertartó hivatalát töltötte be. Gyors egymásutánban lett szentszéki jegyző és püs­pöki titkár, tiszteletbeli kanonok, zsinati vizs­gáló, püspöki irodaigazgató, mesterkanonok, bényi c. prépost, éneklő kanonok, püspöki helynök, a zsinati vizsgáló-bizottság elnöke, olvasó kanonok, pápai prelátus és a Vigilán- tia bizottság tagja. Nemcsak egyházi, de világi körökben is nagy tekintélynek, becsülésnek örvendett dr. Kádár Ambrus páratlan szivjó- sága és a szegények bőkezűsége miatt. Még életében minden jövedelmét alapítványokra és szegény felebarátai támogatására költötte, ő maga szerényen, szinte aszkéta módjára élt. Végrendeletében is, mint értesülünk, vagyona legnagyobb részét és 24 ezer korona készpénzt jótékony intézeteknek hagyományozta, miután rokonsága amúgy is vagyonos. 'Bútorait a sze­minárium, vagyont érő könyvtárát pedig a szé­keskáptalan örökli. A helybeli magyar gör. kath. elemi népiskola március 15-én délelőtt 9 órakor a márciusi nagy napok emlékére iskolai ünnepélyt tart a következő műsorral: 1. Hymnusz. Ének­lik a növendékek. 2. Ünnepi beszéd. Tartja Fedorka. 3. 1848. Petőfi Sándortól. Előadja Fekete Margit V. o. t. 4. Talpra magyar! Sza­valat Petőfi Sándortól. Előadja Orosz István IV. o. t. 5. Talpra magyar, ének. Éneklik a növendékek. 6. Mi a haza. Majthenyi Flórától. Előadja Mitrovics Béla II. o. t. 7. Távolból. Énekük a eövendékek. 8. Kik voltak a honvé­dek. Tóth Kálmántól. Előadja Rátz Teréz IV. o. t. 9. Hertelendy induló. Éneklik a növendékek. 10. Rákóczy, Petőfi Sándortól. Előadja Pataky Mihály V. o. t. 11. Szózat. Éneklik a növendé­kek. Az énekszámokat a növendékek 2 szólam­ban adják elő. Katonai kinevezés. A király Bauer La­jos honvédezredest a nagykárolyi helyőrség egykori parancsnokát, nyugdíjaztatása alkalmá­ból tábornokká nevezte ki. Pályázat. A nagykárolyi kerületi mun- kásbiztositó pénztárnál egy számtiszti állásra pályázat van hirdetve. A pályázati kérvények márczius hó 18-ának déli 11 órájáig adan­dók be. Babát fest és vegyileg tisztit HAUTE L S. Nagykároly, Kölcsey-utca 1. sz. 7 A róm. kath. templom mellett. 7 Alapittatott 1902. 5

Next

/
Oldalképek
Tartalom