Szatmárvármegye, 1911 (7. évfolyam, 1-53. szám)

1911-12-24 / 52. szám

8-ik oldal SZATMÁRVÁRMEGYE. 52. szám. Tolvaj éjjeli őr. A helybeli vasúti állo­más építési munkálatait a Sajovitz és Kornreich budapesti építési vállalat végzi. Az építés kör­nyékéről az utóbbi időben a faanyagok és szer­számok nagy mennyisége tűnt el, az építési felügyelő, Schönfeld Dezső ezért feljelentést tett a rendőrségen. A rendőrségnek sikerült ki­kinyomozni a tettest Gőde Lajos éjjeli őr sze­mélyében, aki a lopásokat elkövette. Az éjjeli őr tettét beismerte s a lakásán a lopott tárgya­kat meg is találták. Az eljárást megindították ellene. Tessék jól vigyázni, hogy tényleg va­lódi Ferencz József-keserüvizet kapjon az üz­letben, mert nagyon sok csekély értékű viz a csalódásig hasonló címkével van forgalomban, számítva arra, hogy ily módon meg fogják vá­sárolni a Ferencz József-keserüviz helyett, mely­ről köztudomású, hogy a legkellemesebb izü, legenyhébb és legbiztosabb ha­tású. Számtalan orvos a maga és saját család­jában felmerülő szükség esetén szintén a „Fe­rencz József“ keserüvizet használja. A „Ferencz József-keserüviz források“ igazgatósága Buda­pesten van. Tűzifát lopott. Néhány nap múlva hi­vatalosan is beköszönt a tél, amely ugyan még nem igen jelentkezett s hogy ne érje váratlanul a téli hideg időszak: ismeretlen tettes feltörte llosvay Sándorné helybeli lakos fáskamráját s onnan több mázsa fát ellopott. A tulajdo- nosnö csak későn vette észre a lopást, amikor is feljelentést tett ismeretlen tettes ellen a csen- dörségen. Magyar munkások sorsa Amerikában. Sokféle iras és tudósítás szólt már a magyar munkásokról, akik Amerika bányáiban szörnyű sorsot élnek. De a Képes Hét az első és egyet­len lap, amely albumszeriien díszes és tartal­mas számában képeket is közöl az amerikai magyarokról. A Képes Hét karácsonyi száma csupa szenzáció. A Mosolygó Budapest képes cikkben a közszereplők nevető arcaival találko­zunk. A magyar Drednought csatahajó építése képekkel újságírói szenzáció-számba mehet. A török bairámünnepek, karácsonyi képek való­sággal gyűjteménye az elmésségnek és találé­konyságnak. — Heltai Jenő, Biró Lajos, Krúdy Gyula, Fáik Rikárd, Tímár Szaniszló, érdekfe- szitő elbeszélésein kívül, pompás és eredeti a Képes Hét karácsonyi rejtvényei az elcserélt szemű emberekkel. A „Képes Hét“ újévi szá­mában Feketeország címmel Földes Imrének, a „Császár katonái“, „Hivatalnok urak“, „Nincs tovább“ szerzőjének eredeti a Képes Hét ré­szére irt regény közlését kezdi meg és előfize­tési ára egy negyedévre 2 kor. 70 fill. Kiadó- hivatal Budapest, V., Alkotmány-u 18. Melyik a legkitűnőbb magyar élclap ? Nevetni fog, — (tudniillik, ha elolvassa) — a Fidibusz. Remek szöveg! Pompás képek. És mesésen olcsó ! Egy szám 6 krajcár. A Fidibusz előfizetési ára: egész évre 6 K, félévre 3 K, negyedévre 1 K 50 fillér, egy hónapra 50 fill. Mutatványszámokat küld a kiadóhivatal: Buda­pest, Rökk Szilárd-utca 12. Minden jókedvű ember asztalán kell, hogy ott legyenek a Fidibusz eddig megjelent évfolyamai diszkötésben. Egy-egy évfolyam ára 5 korona. Aki az 1905/6., 1907., 1908., 1909. és 1910-es évfolyamokat egyszerre rendeli meg, 25 százalék engedményben részesül. Megren­delhető a Fidibusz kiadóhivatalában, Budapest, Rökk Szilárd-utca 12. A Nap a magyar újságírás szenzá­ciója. Tessék elolvasni és feltétlenül meggyő­ződik róla, aminthogy azonnal konstatálni fogja azt is, hogy a Nap a magyar közönség leg­kedvesebb lapja. A 48-as eszmék és a magyar nemzeti törekvések egyetlen hü és törhetetlen szószólója. Főszerkesztő : Braun Sándor. Felelős szerkesztő : Hacsak Géza. Munkatársai: a ma­gyar újságírás kitűnőségei. Példányszáma ame­rikai ujságsiker: 155.000 példány naponkint. Egy szám 2 krajcár. Előfizetési ár: egy évre 16 korona, fél évre 8, negyedévre 4 korona, egy hónapra 1 korona 40 fillér. Minden jó magyar fizessen elő A Nap-ra ! EGYHÁZ ÉS TANÜGY. A helybeli állami polgári fiú- és leány­iskola részére a Nagyhajduváros-utcában eme­lendő épület tervrajzát és költségvetését Sárkány Ervin Ottó műépítész a napokban küldte meg polgármesterünknek, ki azt legközelebb a tanács elé terjeszti. Elfogadása esetén a terv és költ­ségvetés jóváhagyás céljábó a vallás- és közok­tatásügyi miniszterhez felterjesztetik s a jóváha­gyás leérkezte után kihirdettetik az árlejtés. A költvégvetés a 360,000 koronát megközelíti. Az épületnek jövő év őszén tető alá kell ke­rülnie. SZÍNHÁZ és MŰVÉSZET. A „Nagykárolyi Zenemükedvelők Egye­sülete“ hangversenye. Bár Szatmár és Nagy­károly város, tagadhatatlan, nem a legnagyobb rokonszenvvel viseltetnek egymás iránt, egyben, vagyis a művészetben mégis testvériesen egye­sülnek. Zeneegyesületünk mindenkor készség­gel működik közre a szatmári Dal- és Zene­egylet hangversenyein és a szatmáriak baráti örömmel sietnek azt viszonozni. Folyó hó 16-án a vármegyeháza nagytermében rendezett hangversenyen nagyobb részt szatmáriak mű­ködtek közre. A zeneegyesület Vitek Károly zenetanár vezetése mellett csodálatos orecizi- tással Schubert, Varázshárfa ciniü nyitányát adta elő őszintén megérdemelt tapsokat aratva. A szatmári vonósnégyes társaság, Hermann László, Pifalcz Emil, Ferencz Ágoston és Sza­rukán Zoltán művészettől duzzadó előadásban ismertette meg közönségünkkel az örök szép­ségű Mendelsshon E-dur vonósnégyesét. Her­mann László zeneigazgató, hegedűművész két nagytehetségü bájos tanítványa Hermann Mili és Ella játékával hatalmas élvezetet nyújtott. Hermann Mili Vinsctemps Ballada és Polo- nei-sét, Ella Wieniawski d-mol hegedűverse­nyét adta e>,K korát felülmúló nagy tudással. Szarukán Zónán Goltermann a-moll gordonka versenyével keltett élénk feltűnést, játékával nagy tehetségű vérbeli zenésznek mutatta be magát. Cigány kiséret hiánya miatt Farkas Imre „Magyar nóta“ cimü melodrámája elma­radt és e helyett a nagykészültségü Dr. Barna Jánosné úrnő Endrődinek a „Gyermek“ cimü költeményét szavalta el bájosan, finom előadá­sával megbabonázva a hallgatóságot. Gaál emjékünnep. A helybeli főgimná­zium Kölcsey-Önképzőköre Gaál József szüle­tésének 100-ik évfordulója alkalmából e hó 16-án sikerült ünnepélyt rendezett a városi tor­nateremben. Kabaré. Heves Béla szatmári színtársu­latával e hó folyamán városunkban kabaré elő­adást fog tartani. Hevesék a kabarét a városi színházban szeretnék rendezni, de ez azért nem fog nekik sikerülhetni, mert színházunkban nagy­ban folynak az előkészületek a sziniidény pár nap alatti megkezdésére. így a kabaré előadás előre láthatólag csak a Magyar Király kávé­házban Esz megtartható. IRODALOM. A „Magyar Figyelő“ most megjelent 24. száma befejezi ez uj szemlének I, évfolyamát és ez alkalommal meg kell állapítanunk, hogy a „Magyar Figyelődnek aránylag rövid pálya­futása egészen páratlan a magyar folyóiratok történetében. Még sohasem volt arra eset, hogy egy szemle rögtön megindulása után sok ezerre menő előfizetővel és egy ezen számot is meg­haladó összes közönséggel rendelkezett volna. A „Magyar Figyelő“ adott először hangot és amelyben mindenféle szélsőséggel, pártkülönb­ség nélkül egyesíteni tudta mindazokat, akik a szabadelvüséget, a nemzeti fejlődést és a ha­gyományokhoz való ragaszkodást egyesíteni tudják. Ez a szellem nyilatkozik meg a „Ma­gyar Figyelő“ legutolsó rendkívül gazdag szá­mában, amelynek élén Prohászka Ottokár egy gyönyörű elbeszélését találjuk a Karácsony-est­ről, amely Székesfehérvár fenkölt lelkű püpsö- kének nagy számú tisztelőit kétségkívül el fogja ragadni. Kened! Gézának magvas tanulmánya „A müveit osztályokéról. szerencsésen világítja meg az e kérdés körül támadt fogalomzavart. Steier Lajos értekezése „A tót kérdésről“ becses adatokat szolgáltat a nemzetiségi kérdés nehéz problémájához. Gróf Tisza István „Az osztrák képviselőháziról irt hosszabb tanulmányt, a melyben az osztrák képviselőház összes tagjá­nak személyes adatait is bemutatja és megálla­pítja, hogy az általános műveltség és magasabb iskolázottság mint szorult ki a második osztrák népparlameníből. Herczeg Ferenc „Scotus Viator és a budapesti radikálisok“ címen éles és le­sújtó szavakat talál azon támadással szemben, amelybm a hazai radikálisok Scotus Viatornak magyargyülölő politikáját dicsőítették. A szép- irodalmi részben Bársony Istvánnak és Farkas Pálnak művészi novelláit találjuk. Ambrus Zoltán színházi cikke és a rendesnél is gazdagabb „Feljegyzések“ rovat egészítik ki a számot, a mely méltóan fejezi be a „Magyar Figyelődnek 1. évfolyamát és újabb ígéreteket ad a jövőre nézve. — Előfizetési ára negyedévre 6 korona. Kiadóhivatal: Budapest, VI., Andrássy-ut 10. CSARNOK. Idegen törvények. • A legtöbb ember, aki még nem lépett angol földre, az angol nőt plaidbe öltöztetett seprünyéinek képzeli, amelynek két széles, lud- ta: lába, nem éppen elegáns cipőkbe van bujtatva, mig felül csontos fejben végződik, a melynek tulnagy álkapcsában hosszú, sárga fogak éktelenkednek. E kép azonban nem illik Albion minden asszonyára. Nagyon csinos angol nők is létez­nek és ha szépek akarnak lenni, úgy csoda­módra értenek hozzá. Kiszmann Nelly a legimádandóbb kis szőke szépség volt, azonfelül pedig tizenötödik leánya volt egy szegény vidéki lelkésznek. Tizennyolcadik születésnapján tiszteles atyja, a ki már sok mindenre megtanította — húsz schillinget, atyai és lelkészi áldását adta neki és szelíden, de mégis energikusan kitette a szűrét, miközben bibliai hangon szólt hozzá: — Menj leányom 1 Atyád nem tud már eltartani 1 . . . Menj és ne térj le soha az Ur ösvényeiről 1 — Uram 1 — könyörgött a lány — mi lesz méltatlan szolgálódból ? Az Ur — aki bizonyára magas kora folytán nagyot hallott — nem felelt neki. A kis Nelly nem merte megismételni kérdését. Vonatra szállt, hogy Londonban keressen sze­rencsét. A szakasz üres volt. Az első állomásnál többször fe 1 nyifogatták a kupé ajtaját, de gyor­san be is csukták újra. Férfiak voltak termé­szetes, akik úgy menekültek, el, mintha magát a sátánt jelentették volna meg 1 Mindenki tudja, milyen veszélyes dolog az erényes Angolhonban fiatal hölgygyei egye­dül utazni egy kupéban, még, hogyha a világ, legerényesebb emberével történik is meg e kellemetlen helyzet. Utolsó percben, amikor újra elindult már a vonat, az ajtó felpattant és egy fiatalember rohant be rajta. Mielőtt helyet foglalt, köszön­tötte Nellyt, ami azt a meggyőződést érlelte meg a leányban, hogy ez a férfi nem angol 1 — Miss 1 — kérdezte az utitárs — Meg­engedi kérem, hogy lebocsássam az ablakot? Újabb csodálkozás Nelly részéről, aki zavarában leejtette az esernyőjét. A fiatalember odarohant, hogy felemelje. Erre Nelly már biztosra vette az idegen nemzetiségét. Ez csak francia lehet, gondolta magában. Ez a feltevés biztonsággá fejlődött, amikor beszélgetésbe kezdett az utitársa. Nelly kezdet­ben elutasító némasággal és impertinens arc­kifejezéssel fogadta a fiatalember fáradozásait. Minden jól nevel angol leány is igy tett volna az ő helyén. De olyan csinos fiú volt, jómo- doru, kellemes hangú, hogy elvétve felelgetett neki Nelly; Aminek az lett a következménye, hogy a kis Nelly szükségét érezte annak, hogy könnyítsen gondterhes szivén és ezért elmon-

Next

/
Oldalképek
Tartalom