Szatmárvármegye, 1911 (7. évfolyam, 1-53. szám)
1911-12-10 / 50. szám
200.000 koronás hozzájárulására vonatkozó határozatot megsemmisítette. Ezzel a miniszteri határozattál a halmi—bikszádi vasút költségeinek több mint egy millió hiánya van, amely hiányt a magánérdekeitek fizethetik a zsebükből — ha tudják, mert Szatmár vármegye egy olyan vasútra, amely kizárólag csak idegen vármegye érdekét szolgálja, egyetlen fillért sem adhat. 2-ik oldal. _____________________________ Sz atmár város és a pénzügyigazgatóság. Mint értesülünk, Szatmár város legközelebb egy újabb ajánlatot tesz a pénzügymi- . niszternek a pénzügyigazgatóságot illetőleg, a mely szerint, ha a pénzügyigazgatóság Nagykárolyból, városukba áthelyeztetnék, nemcsak 12 évre, hanem állandóan ingyen bocsájtana rendelkezésére egy tisztán a pénzügyigazgatóság céljaira építendő két emeletes palotát. Nem kívánunk ez alkalommal Szatmár város ajánlatával a tekintetben foglalkozni, helyeseljük e eljárását, vagy nem, mert erre vonatkozó véleményünket, még az első ízben tett ajánlata idejében, kifejtettük, de megemlíteni szükségesnek tartottuk, már csak azért is, hátha felrázza — Szatmár város eme buzgósága — városunk vezetőségét is, nem épen dicséretes közönyösségéből. Gróf Károlyi lózsei dr. képviselői beszámolója. Ma egy hete tartotta városunkban kerületünk országgyűlési képviselője — ki rövid politikai szereplése dacára tevékenységével or- ságos nevet vívott ki magának — beszámolóját. A városháza nagytermét 11 órára zsúfolásig betöltötte a tisztára választó polgárokból álló díszes közönség. A vidéki választók közül is nagyon sokan — Sebaj. Eféle apróbb ingadozások ki- kerüihetetlenek. Ezt beláttam. Nehezebb dolog volt ezt az ingadozást a családom előtt kimagyarázni. Különféle kellemetlenségeket mondtak nekem és úgy tettek, mintha rosszhiszemüleg én okoztam volna a petroleum árának hanyatlását. Richárd bácsi megjegyezte : — Ha már mindenáron ingadozni kell, miért nem inog felfelé ? Amennyire lehetett, megvigasztaltam őket és megígértem nekik, hogy majd újra emelkedik a petroleum ára. De nem emelkedett. Ellenkezőleg. Újabb öt fillérrel lejebb szállt. — Semmi különös — mondta Kalin ur — néhány ellenfelünk manövrirozása. De — folyton fenyegető gesztussal — majd meg mutatjuk a fickóknak, tudom Istenem, hogy elmegy ettől a kedvük ! E napon nem pihent a telefon. Elsőbben Frigyes kuzin kérdezte, hogy mi a csoda lelte a petróleumot, hogy igy leszállt az ára? Utána Liza néni sirt bele a telefonba : — Oh Istenem, csak ne vásároltam volna petróleumot! Végül Richárd bácsi dörmögött: — Ilyen ez a megígért áremelkedés ? Védekeztem, erősen védekeztem, megmondtam az érdekelt feleknek, hogy ez csak néhány ellenfelünk manövrirozása és hogy majd megmutatjuk a fickóknak, tudom Istenem, hogy elmegy ettől a kedvük. Frigyes kuzin és Liza néni valahogy belenyugodtak a szavaimba. De Richárd bácsi nem jöttek be, különösen Érendréd, Fény, Csanálos, Csomaköz és Szaniszló községekbő'. Dr. Adler Adolf, a nagykárolyi függetlenségi párt elnöke, üdv, zölte a megjelenteket s a népgyülés megalakulása céljából elnökválasztásra hívta fel őket. A jelenlevők egyhangú közfelkiáltással dr. Adler Adolfot választják elnökké. A megválasztott elnök javasolja, hogy az immár megalakult népgyülés küldöttség utján hivja meg képviselőnket a beszámoló beszédének megtartására. Indítványára a küldöttség tagjai lesznek Reök Gyula vezetése alatt Csipkés András, Jordán Károly dr., Kovács Dezső dr., Marián Ferenc, Stenberg Sándor és Vetzák Ede dr., kiknek meghívására a teremben megjelennek: Dr. gróf Károlyi József, Dés; Zoltán Preszly Elemér’ országgyűlési képviselők, a vármegyei függetlenségi párt képviseletében dr. Falussy Árpád elnök, Jékey Zsigmond volt országgyűlési képviselő, Szilágyi Béla és Szarka Andor.. Dr. Adler Adolf elnök a gyűlést újból megnyitván, lelkes örömmel üdvözli a képviselőt, akinek kezébe másfél évvel ezelőtt nemcsak a mandátumot, de pártunk zászlóját is —melyre szeretett hazánk közjogi és közgazdasági függetlensége, a szabadság, egyenlőség és testvériség szent eszméi voltak szimbólumként felírva — reményteljes bizalommal adtuk. Tudjuk, hogy híven megőrizte e zászlónak szent szimbólumát, mégis örömmel kívánjuk meghallgatni, hogyan gondolja hazafias működését tovább folytatni. Magyar szívből jövő, őszinte lelkesedéssel üdvözli a képviselőt, valamint a társaságában érkezett vendégeket és felkéri beszámolójának elmondására. Dr. Falussy Árpád a vármegyei függetlenségi párt nevében üdvözli a képviselőt s a vele érkezett vendégeket, különösen Désy Zoltánt, akinek oroszlánrésze volt abban, hogy a különböző ellenzéki pártok egyesültek a véderő_________SZATMÁRVÁRMEGYE.___________ ny ugodott bele. Azt kérdezte, hogy mit mutatunk meg nekik ? Azt persze én magam sem tudtam. Ezért letettem a kagylót és úgy tettem, mintha a központ szakította volna meg a beszélgetést. További felszólalásokra nem válaszoltam, a kagylót pihentettem. Egy ideig egy árban maradt a petroleum. De azután még lejebb szállt az ára. — Marokkó az oka — tanított Kálin ur. Nem értettem meg ugyan, hogy mi dolga lehet Marokkónak a petróleummal, minthogy Afrikában van, mig a petróleumunk Ázsiában bugygyan. De Kalin ur azt állította, hogy a marokkói zavarok nyomasztó hatást gyakorolnak a világpiacra és ezért természetesen a petróleumra is. Most is el akartam adni. De Kalin ur nevetett: — Mit gondol? Csak nem akar most eladni, amikor a petroleum ára oly rossz ? — Hát mikor adjam el ? — kérdeztem kissé indulatosan — amikor ára volt, Ön ugyanezt mondotta ! — Még várjunjc — nyugtatott meg Kalin ur — lehetetlen, hogy igy maradjon! És nem is maradt igy. Még lejebb szállt. Elsőbben a kolera okozta, utána a pestis, azután Törökország és végül az uj adók. Frigyes kuzin egy rém goromba levelet küldött. Liza néni sirt, amikor messziről meglátott. Richárd bácsi meg folyton ironizált. Kinevezett finánciális tanácsadójának és addig izgatott, ipignem kikértem magamnak a folytonos heccelődését. De ő csak erre várt. J Erre gorombáskodhatott és azt mondhatta, hogy javaslat törvényerőre emelkedése elleni küzdelemben. Mindig elsősorban küzdött ő az elviselhetetlenül súlyos javaslat ellen, melylyel szemben a függetlenségi párt több mint 5 hónapon keresztül kitartó harcot folytatott. A jelenlevő képviselőknek nagy érdeme van benne, hogy ha nem is arattunk teljes diadalt, de elértük legalább azt az erkölcsi győzelmet, hogy érvényre jutott az a jogos elv, hogy ne adjunk mindent a császárnak, hanem, igenis, mindent a nemzetnek. Dr. gróf Károlyi József a alábbi szép és tartalmas beszámolót mondta: Igen Tisztelt Választóim! Szeretett Nagykárolyiak! Alig rnullott el másfél éve, hogy az Önök kitüntető egyhangú bizalma folytán a nagykárolyi kerület képviselője vagyok és azóta olyan lényegesen változott az általános politikai helyzet, olyan sok és fontos esemény követte egymást, hogy szükségét éreztem annak, hogy mindezekről az eseményekről — és mindazon célok, harcok és eszközökről, melyek a politikai küzdőtéren egymással szemben állottak és állanak ma is — tájékoztassam Önöket — és beszámoljak arról — amit saját magam jó lelkiismeretemből eddig tettem és arról is, hogy a jövőben mik a kilátásaim és mik az én politikai szereplésem súgói és céljai. Minden gondolatom, minden energiám, minden tettem egyedül és kizárólag a nem- seti essme szolgálatában áll. A magyar név, a magyar nyelv, a magyar faj, a magyar nemzeti becsülete, a magyar nép erkölcsi és anyagi jóléte, minden ami a föld, az éghajlat, a szokások, az emlékek, a vágyak és a csalódások, a szenvedések, a remények által össze van forrva és amit egyszóval hasának nevezünk egyedül azt nősem — minden utógondolat, minden mellékérdek, vagy önérdek nélkül. S ha ezáltal az ország sorsát — csak egy tápoddal is előbbre vihetem — akkor nem éltem hiába. Viam meam persequor — haladok saját lelkiismeretemtől vezetve. A nemzeti essme egyik legcardinálisabb követelménye a. nemzet szabad akarata vagyis 50-ik szám. olyan személyek, akik hamis, hazug ígéretekkel arra bírják embertársaikat, hogy pénzt veszítsenek és akik egy szegény özvegyet megfosztanak a féltve őrzött garasaitól, tulajdonképp a börtönbe valók. Erre teljesen visszavonultam tőlük. Egyedül Rudolf barátom maradt meg velem. Ez annál szebb dolog volt, mert ő már uj bútorokat vásárolt és egész életmódját a petróleumból várható nagy haszonra való tekintettel rendezte be. Végül megpump^olt. Mert hát tulajdonképp én okoztam a nagyobb kiadásait. Ellenvetéseimet Rudolf barátom nem fogadta el. Ha nem is kéri tőlem az elmaradt hasznot, mégis kötelezve érezhetném magam, úgyis mint férfi, úgyis mint gavallér ember, hogy legalább azt a különbözetet térítsem meg neki, amennyivel a tőke alább szállt. Ebben nem adhattam neki igazat. Mert elvégre is az én pénzemet veszítette el, nem pedig a sajátját. De Rudolf kérlelhetetlen maradt és amikor azt feleltem neki, hogy nem értek egyet a logikájával, ő azt mondotta, hogy mégértésem hiánya csak a jóakaratom hiányában gyökerezik. Minek utána ő is elhagyott . . . A jegyzék, amelyet Kalin ur küldött be nekem, jelentékeny veszteséggel zárult. Amellet szépen hiányos volt, mert két tételt kifelejtett belőle: A barátságot és a rokoni szeretetet! Schüler Paul. Mr* ¥/>*• A okleveles mérnök Szatmátjffil 16110 ron» >r°őáját Becsényi-utca __________________33. szám alá helyezte át.
