Szatmárvármegye, 1911 (7. évfolyam, 1-53. szám)

1911-11-19 / 47. szám

47. szám. SZATMÁRVÁRMEGYE. 5-k oldal Lopás. Dr. Antal István nagykárolyi ügy­véd már régidő óta tapasztalja, hogy valaki a ruhaneműit dézsmálja. A napokban névtelen levélben felhívták a figyelmét a szobalányára, Nagy Ételre, aki ellen az ügyvéd megtette a bűnvádi feljelentést. Meglopta a saját mesterét. Gyakori eset, hogy mostanában több tanuló meglopja a saját gazdáját. Így történt ez Mann Gusztáv helybeli cipészmesterrel is, kit Kosztin Sándor szabaduló félben levő tanulója nem kevesebb mint 10 pár cipő erejéig meglopott. Az ello­pott cipő anyagokat nappal feltűnés nélkül el­készítette magának és este midőn nyugvóra tértek a ház lakói, csendesen haza ballagott. Otthon éjnek idején a cipőanyagokat feldolgozta és úgy reggel 3 óra tájban visszatért a mester műhelyébe. Sajnos, hogy a szülők az ilyen gyerekeket alaposan meg nem leckéztetik. Az ügy a rendőrség kezében van. A NAGYVILÁGBÓL. Az olasz-tőrök háború. Az olasz cenzúra szigorúsága miatt alig lehet tiszta képet alkotni arról, hogy milyen is a helyzet Tripolisz körül. A hadakozó felek kölcsönösen elhallgatják vereségeiket és váltig dicsekednek győzelmekkel. Egy egész sereg győzelmi hirt engedtek világgá az olaszok, ez­zel szemben azonban a törökök is kérkednek egy győzelemmel. Valószínű ennélfogva, hogy Tripolisz körül elkeseredett harcok folynak, váltakozó szerencsével. Két, az olaszokra nézve nagy veszedelmet jelentő hir szivárgott ki. Az egyik az, hogy ál­lítólag 200,000 arab lovas van fegyverben Tri- poliszban, a másik pedig az, hogy Tunisban is mozgolódnak a muzulmánok. Ha az utóbbiak átmennek Tripoliszba és egyesülnek az ottani török és arab katonasággal, akkor még nagyon sok vért fog felszívni a sivatag, inig a tripo- liszi homoktengert Olaszország magáénak mond­hatja, Semmi pozitív hir arról, hogy az olasz flotta ki akarja-e akcióját terjeszteni az Aegei- tenger szigetei és Kis-Ázsia partjai ellen. Né­melyek csak török rémlátásokat fedeznek föl a hírek elterjesztésében, vannak viszont értesü­lések, a melyek arról tudnak, hogy az olasz flotta már valóban az aegei-tengeren járt, de a nagyhatalmak intelmére visszavonultak. Kétség­telen, hogy sem a mi monarchiánk, sem Né­metország, bár szövetségesei Olaszországnak, nem tülhetnék a fegyveres akció kiterjesztését olyan területekre, a melyeken már eminenter érintve vannak az ő érdekeik is. Elsősorban azonban Anglia tiltakoznék Olaszországnál már a ciprusi szerzőzésben vállalt kötelezettségei miatt is. Érdekes, hogy Konstantinápolyból bé­kés hírek érkeznek, mig állítólag Olaszor­szág uj ultimátumot akar Törökországhoz in­tézni. A dolog azonban most már úgy áll, hogy ha Törökország engedne, akkor az arab tör­zsekkel gyűlne meg a baja. A harc közeli vé­gére tehát semmi kilátás. SZÍNHÁZ és MŰVÉSZET. Neményi Lipót színtársulata Nagybá­nyán december 1-én kezdi meg a téli szezont. Bemutató előadásul Az ártatlan Zsuzsi operett van kitűzve. ' Neményi színtársulatát, a legjobb hírek előzik meg s az igazgató művészi ambí­cióját pedig semmi sem jellemzi jobban, mint­hogy a legújabb darabokat is azonnal reper­toárba iktatja. A színtársulat nagybányai idő­zése alatt mintegy tiz olyan uj darab fog be­mutatóra kerülni, melyeknek premierjei csak most zajlottak le a fővárosi színházakban. Kölcsey-estély. Nem mindennapi műél­vezetben volt része azon csekély számú kö­zönségnek, mely/ Liszt Ferencz születésének 100 éves évfordulója alkalmából a Kölcsey- egyesület által rendezett emlékünnepen megje­lent. Igazán bámulatos, hogy még vannak vá­rosunkban olyan egyesületek, melyek nem riad­nak vissza müvészestélyek rendezésétől, melye­ken úgynevezett „lelkes, de csekély számú“ közönség szokott megjelenni. A számok kifo­gástalanok voltak s maga az estély méltán so­rakozik a Kölcsey-egyesület többi ünnepségei közzé. Cseh Lajos ügyvivő alelnök szép sza­vakban üdvözölte a megjelent közönséget s nyitotta meg az estélyt. Kürthy Károly ref. hit­tanár Vörösmartynak Liszt Ferenchez irt ódáját szavalta érzéssel, kifogástalan hanghordozással. Nagy és méltó elismeréssel kell, hogy adóz­zunk Füredy F. debreceni zenetanárnak, ki fi­gyelmet felkeltő és lebilincselő előadást tartott Liszt Ferencről, koráról, kortársairól. Haláczy Margit zongorajátéka kifejezésteljes művészi volt. Falussy István éneke kellemesen, behizel- gően csengett a fülekbe. A nagykárolyi dalárda hangversenye. A nagykárolyi dalárda hangversenye fényes si­kerűnek ígérkezik. Az előkészületek már javá­ban folynak s az e.stélyen — ha akadályozva nem lesz — résztvesz Hermann László is, a szatmári zenede igazgatója, aki az akadályozott Obholcer Gyula helyett fogja a prímet játszani quartettben. Erről különben falragaszok utján értesül majd a közönség. A szép estélyre kü- ön is felhívjuk olvasóink figyelmét. Hangverseny Nagysomkuton. A nagy- somkuti róm. kath. egyháztanács ma gróf Te­leki Sándor és Mán Lajos orsz. képviselő véd­nöksége alatt, a nagyvendéglő termeiben a templomjavitás költségeinek fedezésére zártkörű tánczmulatsággal egybekötött hangversenyt rendez. EGYHÁZ ÉS TANÜGY. Lelkésziktatás. F. hó 12-én történt meg a városunkból Ombód községbe távozott Gy. Kovács József vallástanárnak az ombódi lelké- szi állásba való ünnepélyes beiktatása, melyen városunkból és a szomszéd községekből is szá­mosán megjelentek. A nagykarolyi róm. kath. esperesi ke­rület tanítói köre dr. Boromissza Tibor, szat­mári megyés püspök diszelnöklete alatt, folyó évi november hó 23-án, Nagykárolyban, az elemi fiúiskola nagytermében, tartja 25 éves fennállásának jubileumi diszgyülését. A disz- gyülést délelőtt 9 órakor a püspök Öméltósága által végzett ünnepélyes szent mise előzi meg. A diszgyiilés tárgysorozata: 1. Himnusz, énekli a nagykárolyi dalegyesület. 2. Ünnepi megnyitó, mondja Méltőságos és, Főtisztelendő dr. Bo­romissza Tibor m. pöspök. 3. Az egyesület 25 éves története, olvassa Schmied Ferencz, egyleti jegvző, csomaközi kántor-tanitó. 4. Óda, irta dr. Hováih Jenő, temesvári k. r. tanár. Szavalja Skrabatovits Endre, szaniszlói tanító. 5. Álláspontunk a modern tanítói irányzatokkal •szemben, előadja Szepacher Ferenc, egyleti al- elniik, csanálosi tanító. 6. Zárószó, — — — 7. Szózat, énekli a nagykárolyi dalegyesület. Déli 1 órakor társas ebéd a Magyar Királyban. A Szén László konviktus. hétfőre ter­vezett felszentelése elmaradt, mert a két püs­pök, akik ez alkalomra eljövetelüket megígér­ték a három napig tartott és kedden befejezett katholikus nagygyűlésen voltak elfoglalva. Államsegély. A földmivelésügyi minisz­ter a nagy károlyi gazdasági népiskolának 1800 kor. segélyt engedélyezett. A földmivelésügyi miniszter a sza- mosujlaki ref. elemi iskolának háziipari tanfo­lyamok tartására 500 koronát engedéjezett. IPf^, l^KEDELEM, ljOZGAZDASAG. A helybeli zár- és lemezárugyár r.-t. épülete megnagyobbitása tárgyában Bede és Jakabffy építőmesterekkel • lépett szerződésre az igazgatóság. Az építkezés előmunkálatait már megkezdették. Az újság elfogadása — előfizetésre kötelez. A kúria egy felmerült ügyben kimon­dotta. hogy mindenkinek, aki huzamosabb ide­ig elfogadja a neki postán kézbesített lapot, annak árát még akkor is meg kell fizetnié, ha a lapot nem rendelte meg. Kimondja továbbá a kúria, hogy ily perekben nem az adós lakó­helyén- levő bíróság az illetékes, hanem az, amely ott van, hol a lap készül s ahol azt postára teszik. Drágul a patika is ? A „méregdrága“ patikát, a legtöbb %-ra dolgozó üzletet is drá­gítani akarják. A „Magyarországi Gyógyszerész- Egyesület“ három tagú küldöttsége járt a bel­ügyminisztériumban, kérve, hogy a megválto­zott körülményekre és a drágaságra való te­kintettel, revidiálják át az anyagok ártételét s nagyobb munkadíjtételeket szabjanak meg. Bölcs Gyula miniszteri tanácsos, a szakosztály veze­tője megígérte a gyógyszertártulajdonosok kül­döttségének, hogy átír az Országos Közegész­ségügyi Tanácshoz és véleményt kér a munka- díjtételek emelését illetőleg is. Nem hihetjük, hogy az a testület, a mely a közegészségügy őrzésére van hivatva, belemenne a beteg na­gyobb megsarcolásába, a mi újabb közegész­ségügyi veszedelmet jelentene erre a nyavalyás országra, nézve. Egy kis kóstoló a waggonhiány kö­vetkezményeiből. Országszerte keserű pana­szok hangzanak el — persze, mint szó a pusz­tában — a waggonmizériák miatt. A legkon- krétebb panaszok egyikéből! a debreceni ke­reskedelmi és iparkamara felterjesztéséből az alábbi részletet közöljük. „A több, mint két hónap óta tartó kocsihiány kerületünkben el­viselhetetlenné válik. A kereskedelmi forgalom valósággal megbénult. Szünetel a lakosság leg­szükségesebb fogyasztási cikkeinek szállítása. Számos helyen nem tudnak a kereskedők liszt­hez, sóhoz, cukorhoz szénhez jutni. Márama- rosszigeten a kereskedők teljesen liszt nélkül vannak, mert a Szatmári Gőzmalom rt., amely­től szükségleteiket beszerzik, kocsikat nem kapván, képtelen szállítani. Beregszászon a Neuwelt Ede utódai cég gőzmalma az uj idény­ben még egyetlen kocsirakományt sem tudott elszállítani. Szabolcsmegyében augusztus hó óta hevernek a gazdaközönség terményszállitmá- nyai, azért a gazdák elkeseredésn a végsőkig fokozódott. A Szálkái Gyártelep és Mezőgaz­dasági részvénytársaság mátészalkai cég részére a termelők Ópályi és Nagydobos állomásokon nem képesek burgonya küldeményeiket feladni. Ugyanezen vállalat kénytelen volt külföldi sze­net rendelni, mert a Borsodi Kőszénbánya rt., amelylye! szénszállításra szerződéses viszonyban áll, hetek óta nem szállíthat szenet, mivel ko­csit nem kap. Országos állatvásárok vármegyénk­ben. November 20-án Mátészalkán és Misztót- faluban, 21-én Szatmár-Németiben. A hortobágyi öntöző csatorna. Seré­nyi földmivelésügyi miniszter leküldte Debre­cen városának amely szerint a nagyhortobágyi pusztán háromezer k'atasztrális holdra menő öntöző mü létesülne. Az öntöző-csatorna Nagy- hortobágy pusztának az Ohat néven ismert birtok testéhez való részén lenne, mely a Tisza folyóhoz legközelebb esik. Az öntözéssel a szi­kes talajrészeket akarják följavitani és igy az okszerű állattenyésztést előmozdítani. Debrecen városa nemcsak a 3000 hold területet bocsátja át az államnak, hanem a mü létesítéséhez még 500,000 koronát is fölajánl. IRODALOM. Magyar Figyelő. A magyar értelmiség kitűnő folyóirata, a Magyar Figyelő, november elsejei számában is azokat az eszméket szol­gálja, amelyeket zászlóbontásakor lobogójára irt Vezető cikket Kármán Elemér irt „Félszeg humanizmus“ címen, amelyben erkölcsi életünk fejlődését es a mai büntető rendszert veszi I boncolóra. Két cikknek, amelyek a darviniz- musról szólnak, Fülöp Zsigmond és Palágyi j Menyhért polémiáját találjuk és különösen er- i dekes Palágyi Menyhért cikke, aki álláspontjá- j nak helyességét rendkívüli alapossággal és nagy

Next

/
Oldalképek
Tartalom