Szatmárvármegye, 1911 (7. évfolyam, 1-53. szám)

1911-01-22 / 4. szám

4- V oldal. SZATMÁR VÁRMEGYE. 4-ik szám. egyetlen egy módja van az eladósodott kis és főleg középbirtok tehermentes.tűsé­nek és annak a kívánatos célnak, hogy az utódok becsületes munkája vissza­hódíthassa a lábuk alatt megingott apai földet. Csak igy mentesíthetjük terheitől a békés családi otthont, melynek zavar­talan birtoka fűzi legbiztosabban a hazai röghöz épen azokat, akik e nemzet gerincét alkotják s a kiknek uj elemekkel való felcserélése a nemzeti jelleg rovására is esnék. Nem csupán uj földtehermentesités valóságos uj honfoglalás az, a mit egy céltudatos birtokpolitikai akciónak ma szem előtt kell tartania. Nem uj existenciák teremtése, hanem a meglévő életképes elemek megvédelmezése, a honi földnek ezek kezében való megtartása a cél: tehát honfoglalás a túlterhelt birtokoban veszé­lyeztetet t, de megfelelő hitelforrások meg- j nyitásával megmenthető földtulajdonosok javára. És itt, ennél a pontnál meg lehet állapítani, hogy az állam távolról sem tett eleget minden kötelezettségének, a midőn a kisexistenciákat a földszerzésben támogatja. Mindezt jóvá lehet tenni egy államilag támogatott pacellázási akcióval, a mely az immár megmenthetetlen exis­tenciák romjain köteles uj extenciáknak megadni a létezést és a továbbfejlődés feltételeit, természetesen gondos előre­látással, de e mellett kötelessége az államnak a középosztály fenntartására is megtenni minden lehetőt, mert ennek az osztálynak a megtartása nemzeti érdek, a mi nélkül csonka minden birtok és állami hitelpolitikai akció. Ezek a mezőgazdasági hitel nagy kérdései, a melyek most jelentkeznek mint országos nagy kérdések, a melyek­nek a megoldása nem párt és csoport­kérdés, hanem olyan, a melynek a becsületes megoldása fejleszti a mező- gazdaságot, javára van a kereskedelemnek és istápolja az ipart. Egy szép estély. A „Piros bugyeliáris“ népszínmű került színre f. hó 14-én a városi színházban a „Nagykárolyi Zenemükedvelő Egyesülete“ ren­dezésében. — Színpadunkon megforduló szín­társulatoktól sem lehet különb előadást vár­nunk, mint amilyent ez alkalommal élveztünk. Az előadás csodálatos gördülékenvsége, a kifogástalan összjáték, oly csalhatatlan bizonyí­tékai úgy a szereplők, mint az estélyt rendező egyesület zenekara által a létrehozás érdekében kifejtett — fáradtságos — munkának, amelyekért nekünk — kik e tiszteletre méltó tevékenység kész és tökéletes alkotásában gyönyörköd­hettünk — a leghálásabb elismeréssel kell adóznunk. Hogy közönségünk e komoly és életrevaló egyesület működését kellő rokon- szenvvel fogadja, azt legjobban bizonyítja az a meleg pártfogás, melyet estélyei alkalmával tapasztalunk. A szereplők mindegyike kiváló otthonossággal forgott a színpadon. Mintha csak vérbeli színészek lettek volna. — Zsófit a birónét özv. Ticsénszky Lajosné játszotta meg, üde temperamentummal, igazi tűzről pattant magyar menyecskét mutatva be. Mű­vészi énekét már ismerjük és igy az ének­számai nem leptek meg, csak gyönyörködtünk bennük, de kitűnő népies alakítása váratlanul, kedvesen hatott ránk. Nem hagyhatjuk szó nélkül pazar és ízléses ruházatát, mely igazán módos birónéra vallott. Demidor Ignácz mint Csillag Pál manipuláns őrmester remekelt. Éneke pedig most is oly szép volt, mint min­dig. Török Mihály biró szerepét finoman meg­értve, teljes hűséggel játszotta meg Vörös Ti­bor. Popity Károlyné bájos Kender Julis volt, játéka pedig nagyon ügyes. Popity Károly Leveles Misi és Tremba Márton Peták János szerepében mutattak be kitűnő alakítást, ifj. Somossy Miklós mint Kósza Gyurka tökéletes volt, úgyszintén Kelemen Alajos a kapitány, Darabánt Endre, Pennás, Nagy Jóska, Hájas, Thury Sándor, Jóska, Csánálossy József, Boros Dani és Szentgyörgyi Elek a czigány, valamint Diczig Jenő a kisbiró szerepében. Művészi játékot mutatott be Jenser Mihályné, ki Sugár Kata kártyavető czigány asszony szerepét ját­szotta meg, meglepő hűséggel. Ügyesen forog­tak a színpadon Csáky Janka és Ilonka, Dániel Katóka és Miczike és bár szerepük kicsiny volt a sikerből jogosan követelhetnek részt maguknak. Kedves jelenség volt a kis Ticsénszky Magdus és párja Vjtek Károlyka. Az ének­számokat a zeneegyesület kisérte, finoman, kellemesen simulva az énekhez; A szép elő­adást telt ház nézte végig. Utána a „Magyar Királyban“ reggel fél hétig tartott a táncz. Furcsaságok. A „Nagykárolyi Zenemtikedvelők Egyesülete“ legutóbbi estélyére a „Piros bugyeliáris“ előadására nagyon kapkod­ták a jegyeket. Nagyon természetes, hogy mindenki arra a helyre akart jegyet vál­tani, amely a legdrágább és amelyből a legkevesebb van, az alsó páholyra. A jóból a sok is elfogy, hogyne kelt volna hát el mihamarabb a csekély 12 alsó páholy. Egy későn érkezett alsó páholy aspiráns nagyon zúgolódott, hogy ő most már nem mehet az előadásra. Dehogy, nem kérem -4- udvariaskodott a pénz­tárnok— felsőpáhollyal még szolgálhatok. Na hallja — pattant fel sértődötten az alsópáholy aspiráns csak nem fogok a famíliámmal egy felső páholyba le­ereszkedni. * * * No hála az egeknek, hogy végre megszabadulunk Hevestől, módja a napok­ban egy lázas nagykárolyi színház pár­toló. — Ugyan kérem mit örül, — feleli rá egy epés ur — az egyik kutya, a másik eb. Különben is Baliánk van ne­künk most is, miért cserélnők fel egy másik Ballávai. — Mert az nem Heves­sel jár, replikázott a színház pártoló. — Csak vigyázzunk — mondja az epés ur — nehogy ennél meg az legyen a baj, hogy hév nélkül jön. * * * A körösbányai mágneses leány ese­tét tárgyalták egy kávéházi törzsasztal­nál. Hál az tényleg igaz lenne — kérdi egy buzgó tag, —hogy annak a leány­nak mágneses ereje mozgásba hozza a tárgyakat? Majd a sok oldalról hangzó igenlő válasz után boldogan feleszmélve folytatja: „Akkor hát az én feleségem is ilyen mágneses nő, mert ha egy-egy éjjeli kiruccanás után haza megyek, min­den könnyebb tárgy röpköd a szobában. * * * A nagykárolyi pénzintézetek óriási nyereségéről volt szó egy társaságban. Meglássátok — mondja egy tántoritha- tatatlan optimista — nincs már messze az az idő amikor a bankok belátják e nagy nyereség igazságtalan voltát és minden váltót betét könyvvé változtatnak. * * * Nincs igasság a földön, sóhajt fel egy töbszörös szenvedő váltótulajdonos. A bankok óriási nyereséggel zárnak, a részvényesek osztalékot, a tisztviselők jutalékot kapnak és én, aki e nyere­séget oly nagy mérlékben szaporítom nem részesedem egyikben sem. * * * A „Nagykárolyt Atlétikai klub“ mely oly buzgó tevékenységgel fáradozott a jégpálya létesítésén, végre e héten ki­tűzte a jégpálya megnyitását jelző lobogó­kat. De e szép jégpályát közönségünk nem élvezhetette csak egy pár napig mert az atlétáknak a jégpálya fentar- tására irányuló igyekezete az enyhe id ő- járás miatt befagyott. —ski. HÍREK. Lapunk egyes számai kaphatók: Eigner Simon könyv- és papirkereske- désében. Áthelzezés. Schönpflugh László várm. közigazgatási gyakornok, t. b. szolgabiró, a nagysomkuti főszoigabirói hivataltól Nagy­károlyba az alispáni hivatalhoz áthelyeztetett. Kinevezés. A m. kir. pénzügyminiszter Pintér Mihály nagykárolyi pénzügyőri főbiztost Budapestre pénzügyőri felügyelővé kinevezte. Eljegyzés. Kovács József gimnáziumi tanár Nagybányán eljegyezte Stiglicz Etelka tanítónőt. Az O. M. K. E. fiókja városunkban is megalakul. A fiók megalakításához szükséges 100 tag már együtt van. Az alakuló gyűlés feb­ruár 12-én lész, melyre Szende Pál dr. az 0. M. K. E. főtitkára is lejön. Kinevezés. A szatmári közkórházhoz Dr. Lükö Béla II. orvossá ki neveztetett. A „Nagy károlyi Zenemiikedvelők Egye­sülete“ február hó 12-én a polgári leány­iskola nagytermében, 1 korona belépődíjjal, délután 5 órai kezdettel matinét, febtuár 25-én pedig egy tánczczal és tombolával egybekötött nagyszabású estélyt rendez. Tűzoltó parancsnoksági ülés volt f. hó 19-én d. u. 5 órakora rendőrkapitány hiva­talos helyiségében. A tárgysorozat első pontja a tűzoltóság átvételének bejeientése volt, mely tudomásul vétetett. A város által adott évi 800 korona segély hovaforditására vonat­kozólag elhatároztatott, hogy ez összegből a parancsnok 400 korona tiszteletdija fedeztetik, 400 korona pedig a tüzrendészeti czélokra forditattik. Végül megbizatott a parancsnok alapitó és pártoló tagok gyűjtésére, Választó közgvülés. Nagykároly város képviselőtestülete f. hó 15-én, vasárnap a má­sodik rendőralkapitányi állás betöltése czéljából Ilosvay Aladár elnöklete alatt közgyűlést tar­tott. Az állásra Dr. Falussy Alajos, Leitli János és Sikolya István pályáztak, kik mid a hár­man jelölve lettek. A választáson Sikolya 17, Leitli 43 és Fatussy 67 szavazatot kapott és igy Dr. Falussy Alajos lett megválasztva. Felirat. Debreczeni István városunk, pol­gármestere, feliratot intézett Hieronymi Károly kereskedelemügyi miniszterhez, melyben váro­sunk közönsége nevében köszönetét mond a miniszternek azért, hogy elrendelte a vasúti állomás felvételi épülete sürgős felépítését. Vadászatok. IJVlult vasárnap a szaniszlói uradalomban tiszti vadászat volt, hétfőn pedig nagy vadászat. — Hétfőn és kedden Károlyi Gyula gróf márki uradalmában volt nagy vadászat melyen 1200 fácán és nyúl került terítékre. — A helybeli vadásztársaság szerdán Vezenden rendezett vadászatot.

Next

/
Oldalképek
Tartalom