Szatmárvármegye, 1911 (7. évfolyam, 1-53. szám)
1911-01-08 / 2. szám
Nagykároly, 1911. január 8. Vasárnap. VII. évfolyam. 2. szám. *£-■§<■ POLITIKAI ÉS TÁRSADALMI HETI LAP. Szerkesztőség, hová a lap szellemi részét érintő közlemények küldendők: Deák Ferenc-tér 20. sz. Telefon 84. sz. Kiadóhivatal : Széchenyi-utcza 26. szám II. emelet. : Kéziratokat nem adunk vissza. ~ K MINDEN VASÁRNAP. Felelős szerkesztő: DR. TÓTH ZOLTÁN. Előfizetési árak: Egész évre ...........................................8 korona. Félé vre . ............................................ 4 korona. Ne gyedévre ............................................2 korona. Eg yes szám 20 fillér. ||| Nyilttér sora 40 fillér. Hirdetések jutányos áron közöltetnek. Az uj keleti vasút. Nagykároly jövője. Nagykároly, 1911. január 8. Most, amidőn az Ugocsa megyéből kiinduló halmi—bikszádi vasút ügyben eljárt küldöttség csúfos kudarcza tartja — bár vegyes érzelmekkel — izgalomba vármegyénk közönségét: — mint egy ragyogó szivárvány — a remény szim- baluma — jelenik meg előttünk egy kellemes hir arról, hogy illetékes tényezők megindították a Il-ik keleti vasút létesítésének munkálatait. Hogy olvasó közönségünk előtt világossá és érthetővé tegyük ezt a nagyhorderejű kérdést, mely Szatmármegyé- nek, de első sorban Nagykároly város fejlődése és forgalmának egy uj irányt jelöl meg: meg kell emlékeznünk az I-ső keleti vasút létesítéséről és hibáiról. A 60-as években épült ki az első keleti vasút Nagyvárad—Kolozsvár— Brassó utiránynyal. E vasutat a magyar állam 1876. évben vette meg és sorozta be a magyar államvasutak közé. A keleti vasút megvételénél eljárt és az átvizsgálással megbízott államvasuti közegek már akkor megállapították, hogy e vasút vonaliránya oly területeken halad keresztül, a hol a természeti akadályok egész halmazával találkozik. Ilyenek közé tartozik a csúcsai hegyek kemény kősziklái a hol az átjárás óriási költségbe került, továbbá az ezen részt Kolozsvár felé követő és só tartalommal biró területek, a hol nagyobb esőzések alkalmával folytonos földcsuszamlások történnek a mely az egész vonalon gyakori forgalom zavart idéz elő. Ily természeti akadályokkal biró területen a második vonal létesítése nemcsak aránytalanul nagy költséggel jár, de majdnem lehetetlen is. Már pedig az köztudomású, hogy a Nagyvárad—kolozsvári vonalon folyton fokozódó rendkívüli nagy forgalom óriási nehézségekkel jár sőt előbb-utóbb lehetetlen. A hadügyminisztérium hadászati és mozgósítási szempontból már több Ízben felhívta erre az illetékes körök figyelmét, annyival is inkább, mert egy Románia, Bukovina és déloroszország felöl jövő támadás esetén a határszélt védő csapatok gyors szállítása rendkívül nagy akadályokba ütköznék és végzetes késedelemmel járna. Minthogy pedig a nagyvárad—csúcsai vonalon a második sin lerakása az aránytalanul nagy költség mellett is a gyakori földcsuszamlások miatt majdnem lehetetlenségbe ütközik, Kolozsvár város a folyton fokozódó forgalom akadály.alan lebonyolithatása czéljából egy uj keleti vonal létesítésén fáradozik. Ezt az uj vonalat pedig megtalálta azon az utón, amely a Báthoriak, Rákócziak állandó útja volt nagy Lengyelország felé mint a tiszai vármegyék sőt Pest és Budavára felé is. Ez az útvonal pedig a Szilágyságon, Kővár vidékén, Szatmármegyén keresztül vezetett. Kolozsvár város törvényhatósága e nagyfontosságu uj vonal létesítése érdekében szakemberekből álló bizottságot küldött ki. Hasonló elhatározással alakult egy bizottság Szilágyvármegyében is. A két törvényhatóság kiküldött bizottsága az uj keleti vasút vonalát Kolozsvár—Deés—Zilah—Nagykároly vasút vonalában találta meg és igy az uj keleti vasút vonala Nagykárolyban kapcsolódik a magyar államvasutak fővonalába. A combinatióban lévő terv tehát az, hogy a szilágysági vasutat a Zilah—Zsi- bói résszel együtt vegye át a Magyar állam és a szamosvölgyi (Zsibó—Dézs— Kolozsvár) vasút vonalával egyesítve ez az egész vonalrész a gyors vonatok célA bunda. Schön Vilmos szegény ördög, de gondolkodó fej volt. Abban az időben, amikor megismertem, valósággal tengődött. A Tisza Kálmán téren lakott, a nyugati pályaudvar mellett egy kis bankban Írogatta a címeket és régi összeköttetése révén egy, a Boráros tér mögött levő utczácskában a szatócsnál vacsorázott hitelbe liptóit és szalámit. Budapest élelmi piacának e népszerű termékei már hónapok óta tették egye- dülvaló táplálékát, amikor az én megismerésem látszólag uj korszak hajnali sugarait hintették Schön Vilmos életének sivár útjára. A fokozat mindössze annyi volt, hogy a szalámit bécsi virsli, a liptóit tojásrántotta váltotta föl. A budapesti középosztály szegénységének a szimbólumai ezek az ételek. A kávéházi nyomor borzalmas egyhangúsága van ebben a két életfajtában kifejezve. Amikor Schön Vilmost megismertem, ő fejtette ki előttem ezt az elméletet. — Tudja uram — mondotta egy maku- lányit, egy szederfa-alattnyit tényleg ismerek Budapest nyomorából. A statisztikusok összeolvasták már a szükséglakásokat, a riporterek bejárták a lakhatatlannak tetsző, de zsúfolt odúkat, hónaponkint kiírják az újságok, hányán vannak a munkanélküliek, megírják a nyomor okozta bűnöket, öngyilkosságokat. Ez is hát- borzongató statisztika. Csináltak már kimutatást az eladósodott emberekről, irtak színdarabokat a budapesti középosztály eme sorvasztó vérbetegségéről. De sohasem jutott eszébe senkinek statisztikát csinálni arról, hogy mit esznek az emberek Budapesten ? Talán nem is lehetne megcsinálni ezt a furcsa számadást, pedig érdemes volna. Hogy ordítana ebből budapest nyomora! Jó lenne megkérdezni a henteseket, mennyi avas szalonát adnak el esténkint? Jó lenne elmenni a vendéglők söntéseibe, megtudni mennyi le nem rágott csontot adnak el naponta ami a vendég asztalán ott maradt, s amire később családfenntartó szerep várakozik ? Aztán a nyomor egy magasabb fajtájára lehetne következtetni, ha megállapítanák azoknak a bécsi debreczeni, szepesi és dobutcai félpár virsliknek a számát, amelyeket a kávéházakban eladnak. Ha kinyomoznák azokat a proletárokat, akik habos kávét ebédelnek délután négy órakor és fél pár virslit vacsoráznak mustárral. Ez az igazi cifra nyomotuság, sőt egészen komisz nyomorúság, mert az avas szalonnával és száraz kenyérrel meg lehet tölteni a hasunkat, de fél pár virslivel még soha senki nem lakott jól. Hát ezt a statisztikát kellene még kitalálni. Mikor Schön Vilmos ezt a mondatot befejezte, egyszersmind megette a fél pár debreczeni utolsó falatját is. Vett egy darab kenyeret, s azzal törölgette föl, — mintegy illusztrálva a súlyát utolsó szavainak, a maradék mustárt. — Pedig ezért a pénzért mennyi töpörtyüt lehetne enni. Elővett egy cigarettát: — Ez is egy külön uzsora — pattogtatta a szavakat — de az Isten áldja meg ezt a Németh Pált, az én cigaretta uzsorásomat. Egyiptomi módon elkészített hetesdohányból csinálja. Borzasztó rossz, de mindegy, nem mondják az emberről, hogy komisz trafik cigarettát szív, bár ezért a hetes dohányból készült cigarettáért Minden valódi doboz 25 drbot tartalmaz. Minden tablettán rajta van e két szó : Vissza a hamisítványokkal, mert kártékonyak. Szereti egészségét? Ki ne tudná, hogy utolérhetetleniil legjobb hashajtó a világhírű ^ PURGÓ-BAYER. Minden valódi doboz 25 drbot tartalmaz. Minden tablettán rajta van e két szó: Vissza a hamisítványokkal, mert kártékonyak.
