Szatmárvármegye, 1911 (7. évfolyam, 1-53. szám)

1911-02-12 / 7. szám

4-ik oldal. SZATMÁRVARMEGYE. 7-ik szám. pénztárak a lapokban az évi mér­legüket. — Mit kell ezért megbolondulni? — Öröm a hazára, a mit ezek a mérlegek hírül adnak. — Mi van ezekben a mérlegekben ? — Pénzbőség. Határtalan pénz­bőség! Eddig elolvastam nehány száz banknak a mérlegét. Képzelje, egyetlen egy sincs közöttük, amelyik veszteséggel zárná az esztendőt. Sőt! Sőt! Mind­egyik nyereséget mutat ki. És minő szédítő nyereséget! Százezreket, sőt milliókat mutatnak ki nyereség gyanánt. Hát nem egy áldás ez hazánkra? Hát kell innen kivándorolni? . . . — Nem értem magát! — Mert nem ért a pénzügyhöz. Én például a pesti bankok mérlegét is kéj­jel áttanulmányoztam. Micsoda számok! Micsoda bevételek! Micsoda nyere­ségek! Ezek a pesti bankok mindennel foglalkoznak. Van dióosztály, czipő- talposztály, talp- és bajuszkenőcs osz­tály, sósborszesz, kabaré, czipőfüző, ön­borotváló kép, könyv, idegenforgalmi, kávéházberendezési osztályok és mind­ezek az osztályok milliókat és milliókat hoznak . . . — Talán még sem úgy lesz. Mit ért maga hozzá! A mérlegek beszélnek. A mérleg szent és sérthetet­len. Vegye tudomásul, hogy az idei mérlegesztendőben csak úgy dühöng a pénzbőség a bankokban. — És nekünk még sincs pénzünk. — Nincs, mert még nem jutott eszünkbe bankot alapítani. Tudja mit, csináljunk egy bankot. — Igaza van, csináljunk egy bankot. (Csörömpölnek a pinczérnek, ki­fizetik kávéjukat és átszellemült arczczal elrohannak.) * * * Egy szatmári laptársunk közli az alábbi kis hirt. Az udvarias miniszter. Hieronymi Ká­roly kereskedelemügyi miniszter valóban párat­lan udvariasságnak adta tanúbizonyságát vasár­nap egy kiváló magyar újságíró esküvője alkal­mából. Salusinszky Imre, az Est h. szerkesz­tője tartotta vasárnap egybekelését Kolozs­várott Reich Jolán kisasszonnyal. Az esküvő délelőttjén a rengeteg távirat és levél között a kereskedelemügyi miniszter borítékjára buk­kantak. Kibontják és kellemes meglepetéssel látják, hogy a miniszter I. osztályú szabad- jegygyel kedveskedett a nászutra az uj menyecs­kének. A fiatal pár délben egy órakor utazott el Kolozsvárról. A pályaudvaron újabb meg­lepetés fogadta őket. A kereskedelemügyi mi­niszter rendeletére a nászutasok részére ele­gáns, kényelmes szalonkocsit kapcsoltak a vonathoz. Á miniszter ezzel a végtelenül ked­ves udvariasságával azt akarta megmutatni, hogy Salusinszky Imre személyében mennyire becsüli a . komoly és tisztességes ujságirót. Hozzátartozik a miniszteri szivélyeség jellem­zéséhez az is, hogy az Est. Salusinszky Imre lapja, erősen ellenzéki újság. Ezek szerint tehát a halmii — bik- szádi deputatió nem vigasztalhatja ma­gát azzal sem, hogy Hieronymi Károly kereskedelemügyi miniszternek nem ter­mészete az udvariasság. HÍREK. Lapunk egyes számai kaphatók: Eigner Simon könyv- és papirkereske- désében. Felkérjük Előfizetőinket, hogy hát­ralékos dijaikat beküldeni szívesked­jenek. Nagykároly város képviselőtestülete f. hó 5-én a városháza nagytermében rendes közgyűlést tartott, melyről tudósításunk a következő: A városi pénztárvizsgáló bizottságba meg­választattak-: Brichta Miksa, Róth Károly és Nonn János.; Az esküdtképes egyének alaplajstromát összeállitó bizottságba megválasztattak : Csipkés András, Merts lmre és Reök Gyula. A nagykárolyban tervezett iparvasut elő­munkálati költségeire a tervező bizottság által kért 2000 korona nem szavaztatott meg. A Hunyadi-utcza kiköveztetése iránt be­adott kérvény elutasittatott, mert a városnak az utak kikövezésére vonatkozólag rendes programja van, melytől nem tér el Serly Ignácz városi Írnok kérvényt nyúj­tott be, hogy a közgyűlési jegyzőkönyvek le­írásáért jutalmaztassák, illetve dijaztassék. A közgyűlés méltányossági okból a kérelmezőnek 100 koronát megszavazott, kimondotta azonban, hogy a jövőre nézve ezen munkáért sem jutal­mazás, sem díjazás nem jár. A városi rendőrlegénység, fizetéses tűz­oltók, hajdúk, kézbesítők, közegészségügyi szolga utkaparók és kocsisok fizetééjavitást czélzó kérelmére a közgyűlés úgy határozott, hogy nevezetteket kérelmüknek az 1912. évi költség- vetés tárgyalása előtti időben való beadására hívta fel. Özv. Ungvári Zsigmondné és társai, bor­délyháztulajdonosok a bordély-ügyről alkotott városi szabályrendelet 22. §-ának módosítását kérték. Ez a §. a kéjnők tartásdiját szabályozza. A bordélyosok a tartásdijat az általános drága­ságra való tekintettel felemelni kérik. — A közgyűlés a kérelmet elutasította. A városi színháznak mozgófénykép-szin- ház céljaira leendő átengedése iránti kérelemre nézve úgy határozott a közgyűlés, hogy a szín­házat árverés utján a legtöbbet Ígérőnek fogja bérbeadni. Az 1911. évi január hóban tartott pénztár­vizsgálatról felvett jégyzőkönyv tudomásul vétetett. Az Országos Református Lelkészek Egyesülete márczius havában a Hajdúböször­ményben létesítendő Kálvineum javára nagy­szabású ünnepélyt rendez Debreczenben. Az ünnepélyen, mely műkedvelői előadással lesz egybekötve, szatmármegyei szereplők is vesznek részt. A vármegyei függetlenségi párt 32-es bizottsága folyó hó 15-én Szatmáron a Pan­nónia kistermében, a szervezési munkálatok folytatása tárgyában ülést tart. Lemondás. Schuszterits Béla helybeli já- rásbirósági - joggyakornok állásáról lemondott. Sorshúzás. Városunkban e hó 10-én volt a hadkötelesek sorshúzása. A hadkötelesek száma 151. . A kereskedő társulat évi köz- és tiszt­újító gyűlését vasárnap d. e. 11 órakor tartja a központi takarékpénztár tanácstermében. A helybeli „Dalegyesület“ f. hó 5-én a városi színházban fényesen sikerült estélyt rendezett. Jól esett tapasztalnunk, hogy a Dal­egyesület megtud felelni czéljának, ha akar és remélni szeretnők, hogy ezentúl hasonló élve­zetes .estékben, gyakrabban lesz részünk. A szép műsor minden számát csak dicséret érheti. Az első szám a Dalegyesület által finom színe­zéssel előadott magyar dalok voltak, melyeket Vitek Károly írt, Reszler Antal szövegére. Utána a „Nagykárolyi Zenemiikedvelők Egyesülete“ ismert művészi játékában gyönyörködtünk, mely Bach tavaszébredését adta elő. A vegyeskar — melynek betanítása Vitek Károly szaktudásának bizonyítéka — a Bánk bán és a József czimü operákból adott elő egy-egy részletet t kéletes öszhangzással. Luczay János ügyesen mondta el a színházak műsorán levő színdarabok czi- meiből összeállított monologot. A hatodik szá­mot a Szabó István által kiváló plaszticiással tárogatón előadott kuruez nóták képezték, mely­hez kellemesen simult a Zeneegyesület vonós kísérete. Ezután a Dalegyesület Révffy Gézának a „Vigvadászok“ czimü, humoros férfikarra irt dalát énekelte el, nagy tetszést aratva. Úgy az énnekkarokat mint a zenekart Vitek Károly vezényelte. A gazdag műsor utolsó száma Gaston Belly „A két igazgató“ czimü egy fel- vonásos bohózata volt, melyet jó betanulással ügyes alakítással adtak elő. Preisz Miklós mint Hangár Pongrácz tökéletes alakítást mutatott be, úgy szintén B. Béréi Ilonka mint leánya. Hü alakítást láttunk Popity Károlytól Bibicz Fidél tanító szerepében, nemkülönben Tremba Mártontól, ki Buffó Cézár erőmüvészt személye­sítette. Nagyon ügyes volt Kiizler Imre, mint háziszolga és jól forgott a színpadon Szabó Gizi a szobaleány. Előadás után a „Magyar Király“ termében reggelig tartott a táncz. Úgy halljuk, hogy a Dalegyesület az estélyt a jövő héten megismétli. A népszámlálás eredménye városunkban teljes bizonyossággal még ma sem állapítható meg miután az ellenőrzési munkálatok még mindig folyamatban vannak annyi azonban már ma is kétségtelen, hogy szaporulat van, amely 8 °/o-nál kevesebb nem lesz. Népszerű kamarazene hangverseny. Hermann László és Bendiner Nándor, a szatmári városi zeneiskola kiváló művész tanárai f. hó 16-án este Va 8 órakor az ottani „Cecil“ egy­let hangverseny termében külső méreteiben is nagyszabású népszerű kamarazene hangversenyt rendeznek, mely egyúttal a hirdetett bérleti koncertek közül a negyedik és utolsó. Nagy érdeklődéssel nézünk mi is a hangverseny elé s mint örvendetes tényt halljuk, hogy városunk zenemükedvelő közönsége is szép számmal kép­viselve ezen a „gazdag“ műsorral összeállított ' estélyen. A programm első száma J. S. Bach két hegedűre és zongorára irt ritkán hallott versenymüve, melyet Hermann László és a szat­mári zeneélet két kiváló tagja névszerint Platz Emil (ll-ik hegedű) és Haller Jenő (zongora) adnak elő. Dr. Fábián Lajos és Mándy Ilonka dalokat énekelnek. Előbbit Hermann László, az utóbbit Bendiner mester kiséri zongorán. A mű­sor utolsó számát Beethoven hires „Kreutzer“ szonátája képezi, melyet együttesen adnak elő Bendiner és Hermann. Jegyek válthatók éselő- jegyezhetők Ragályi Deák-téri üzletében (Szatm.) Bubát fest és vegyileg tisztit HAUFEL S. Nagykároly, Kölcsey-utca 1. sz. A rom. kath. templom mellett. Alapittatott 1902.

Next

/
Oldalképek
Tartalom