Szatmárvármegye, 1911 (7. évfolyam, 1-53. szám)

1911-12-03 / 49. szám

6-ik oldal. SZATMÁRVÁRMEGYE. 49. szám. kórházba. A boldogtalan ember kilétét nem si­került megállapítani, mert darabokra tépett ru­hájának zsebeibe mindössze egy gyufatartót találtak. Annyit megállapítottak, hogy 19—20 éves férfi lehetett, akin iparosra valló ruházat volt. Valószínű, hogy ittasan ment a sínek men­tén s igy került a vonat kerekei alá. C7PIT ékszer kiállítás keretében V^oUVIdoZíCJJ nyitotta meg idei kará­csonyi nagy alkalmi vásárját, magyarország leg­nagyobb órás, ékszerész és ezüstnemü üslete, a Löfkovits Arthur és Társa cég Debrecen­ben. — Felhívjuk olvasó közönségünk figyel­mét e szemgyönyörködtető pazar kiállítás meg­tekintésére, továbbá, hogy kérje mindenki a cég nagy képes árjegyzékét, mely a legjobb tanács­adó é szer vásárlásnál. Ki az árjegyzék képei után nem nyer elég tájékozást, annak kívánatra szívesen küld kész árukból választékot a cég. Felhívjuk olvasó kö­zönségünk figyelmét e ritka előnyös és előzé­keny feltételekre. A csaholci gőzmalom. A nagy összegre biztosított csaholci gőzmalom napokban porrá égett. A tűz gyanús körülmények között kelet­kezett s ezért a csendőrség Róth Lászlót, a gőzmalom tulajdonosát letartóztatta. Elfogott hamiskártyások. Az érmihály- falvai csendőrség a napokban Érmihályfalván letartóztatott egy hamiskártyás bandát, amely­nek tagjai, Kardos Gyula, Sulyok István és Szabó József közismert nagykárolyi hamiskár­tyások. A „hol a veres ? itt a veres“ nevezetű hazárdjátékkal fosztogatták a hiszékeny embe­reket. A csalóbanda legutóbb Nagyváradon ope­rált, ahonnan előbb Székelyhidra, majd a teg- napelötti déli órákban Érmiháb’falvára utaztak s egy ottani szállóban béreltek lakást s innen indultak kártyázni. A csendőrség éppen mun­kában találta őket s mindnyájukat letartóztatta. Az érmihályfalvai csendőrség tovább folytatja a nyomozást s átirt a székelyhídi, valamint a nagyváradi csendőrséghez is, annak megállapí­tása végett, hogy ott kiket károsítottak meg a hamiskártyások. Az olasz-török háború. A huszadik század egyik nagy szégyen­foltja lesz az olasz-török háború. Szerte a világ­ban az emberszeretett apostolai járkálnak és hirdetik az igét: Szeresd felebarátodat 1 Afrika szélen pedig két európai állam katonái gyil­kolják egymást rakásra. Az európai nagyhatalmak úgy tessék-lássék tettek néha lépéseket a béke érdekében, de azok úgy voltak téve, hogy egyik hadakozó fél sem vehette komolyan és folytatta az embergyilkolást. Legújabban Auszt­ria és Magyarország, valamint Oroszország kezdte meg a békeközvetitést, de nem hivatalos formában, az eredményre tehát előre el lehetünk készülve. EGYHÁZ ÉS TANÜGY. A magyar gör. kath. püspökségért. Zichy János gróf vallás- és közoktatásügyi mi­niszternek az a biztató kijelentése, melyet Szabó Jenőnek, a külön görögkatholikus magyar püs­pökség ügyében a főrendiházban történt fel­szólalására tett, élénk visszhangot keltett a görögkatholikus magyarság körében. Miután az ilyen püspökségek alapítása a királynak, mint legfőbb kegyurnak fentartott jogai közé tartozik, erre irányuló felségkérvények érkeztek be a vallás- és közoktatásügyi minisztériumhoz, még pedig a következő egyházközségek részé­ről : A nagyváradi egyházmegyéből Porcsalma és Nagyvárad; az eperjesi egyházmegyéből Nyirbakta, Salánk, Nyirgelse, Turterebes, Sze­rencs, Nyirvasvári, Hodász, Debrecen, Nagyká­roly, Tolcsva, Hajdúböszörmény, Nyírkárász, Biri, Nyirbéltek, Nagypeleske, Mezőzombor, Pe­nészlek, Ujfehértó, Szatmárnémeti, Jánk, Nyír­császári, Nyirgyulai, Kisdobra, Nyírpilis, Piricse, Nyirlugos, Szárazberek, Pálki, Timár, Derzs- Vencseliő egyházközségek, Hajdudorog a mun­kácsi egyházi főhatóság engedélyétől tette füg­gővé akcióba lépését. A engedélyt sikerült is megkapnia, úgy, hógy remélhető, hogy ez a mozgalom még nagyobb arányokat is fog ölteni. A difteritisz és skárlátjárvány miatt zárva tartott iskolákat, az alispán rendelete alap­ján e hó 1-én újból megnyitották. SZÍNHÁZ és MŰVÉSZET. A szatmári dal- és zeneegyesület hang­versenye. Múlt hó 5-én rendezte a szatmári dal- és zeneegyesület ebben a szezonban első hangversenyét. Az estély szép műsora nagy kö­zönséget vonzott a „Polgári társaskör“ termébe. Műsoron szerepelt a nagy zeneszerző mesterek közül Mendelssohn Es-dur vonósnégyese és Haydn „Katona“ szimfóniájának első tétele, mely utóbbit a műkedvelő zenekar meglepő hatással adott elő Hermann László zeneiskolai igazgató vezetése mellett. Kellemes meglepetést keltett Lehotzky Margitka hegedű-szólója zene­kari kísérettel. Hubay egyik csárdajelenetét adta elő igen figyelemreméltó készültséggel. A kö­zönség lelkes tapsaira meg is kellett toldania a programmszámot. A dalárda két férfikarral működött közre Veres Lajos karmester ve­zetésével. Hangverseny után kedélyes táncmu­latság volt. Kölcsey-estély. December 9-én tartandó Kölcsey-estélyen Szentiványi Béla a modern magyar irodalomról fog beszélni. Rédey Károly ág. ev. lelkész humoros felolvasást tart. Kimer Anna kisasszony szavalni fog. Lesz egy zongo­raszám, egy férfiqugrtet és egy hegedüszám is. A Nagykárolyi Zenemükedvelők Egye­sülete folyó hó 16-án a szatmári filharmoniku­sok és a Hermann nővérek közreműködésével nagy hangversenyt rendez. Neményi Lipót, az északkeleti szini- kerület igazgatója Nagybányán december elsején kezdte meg az egyhónapos szezont. A társulat­ról igen kedvező és elismerő bírálatokat olvas­tunk. Az ambiciózus igazgató Nagybányán mindazon uj darabokat be fogja mutatni, me­lyeknek premierjei legközelebb zajlottak le a fővárosi szinházakban. A társulatnak — hir szerint — igen szép ruhatára és díszletei van­nak ; katonai zenekarának fegyelmezettsége pe­dig minden oly zenekari mizériákat kizár, a miknek uj szinházunban is nem egyszer voltunk tanúi. lPi^, ^EgKEDELEM, KÖZGAZDASÁG. Országosállatvásárok vármegyénkben. December 4-én Sárközön ; 5-én Nagyecseden ; 7-én Erdődön; 11-én Nagykárolyban; 18-án Fehérgyarmaton; 19-én Hagymásláposon és Krasznabélteken. A Nagykároly—Erdődvidéki Takarék- pénztár Részvénytársaság december hó 3-án Nagykárolyban rendkívüli közgyűlést tart, mely­nek tárgya az alaptőke felemelés és ezzel kap­csolatos alapszabály módosítás. IRODALOM. A Szent-István-Társulat rendes tag­sági illetménye. A tudományos társulatok ak­kor töltik be hivatásukat ha a nagyközönség­nek minél szélesebb rétegeibe tudják átönteni azoknak a tudományoknak szeretetét és meg­becsülését, amelyeknek művelésére alakultak. A tudományos egyesületekkel szemben támaszt­ható legkényesebb kívánságokat is kielégítik a Szent-István-Társulat folyó évi rendes tagsági illetményei, amelyek most kerültek ki a sajtó alól. E tagilletmények a hitvédelmi füzetek gyűjtő cime alatt jelennek meg már néhány év óta, melyeknek szerkesztője a kiváló tudós és iró Zubriczky Aladár dr. egyetemi tanár. Öt kis kötet a tagilletmény az idén s az öt között egy sincs, mely hasznos és értékes ne volna. Jellemzi valamennyit, hogy olyan kérdéseket tárgyal, a melyek a modern embert foglalkoz­tatják s úgy igyekszik mindegyik beszélni, aho­gyan azt a modern ember megértheti. Zubricky Aladár dr. Vasárnapok a Tátrában cimü könyvé­ben a vallás, természet és művészet kapcsola­táról ir. Wiedermann Károly dr. könyve A vallás lélektanáról szól. Trikál József dr.-nak A lélekről szól. Tanulmánya két részből áll. Első felében ismerteti a lélekről szóló nézeteket s bebizonyítja úgy a materiális, mint a túlzó spirituális gondolkodás tarthatatlanságát, a má­sodikban kutatja az emberi lélek természetét. A középkor szelleme cimü könyvében Kiss Al­bin dr. a középkornak rágalmakkal, hazug me­sékkel, befeketített képét tisztítja meg. Hiteles adatokkal bizonyítja, hogy a középkor elején a természet nyersesége mennyire uralkodott Európa népein és hogy az egyháznak minő munkát kellett végeznie migezt a durva tömeget átfor­málhatta, megszelidithette. Huszár Elemér könyve A szentéavatásról szól s a szentéavatás lénye­gét és formaságait mutatja be. Ezek a Szent- István-Társulat folyó évre kiadott hitvédelmi füzetei, a melyekhez járul még a Mihályfi Ákos dr. egyetemi tanár kitűnő szerkesztésében meg­jelenő Katholikus Szemle cimü havi folyóirat tiz kötete is. Tiz korona évi rendes tagsági díjért ilyen pompás ellenértéket ad a Szent- István-Társulat. A NAGYVILÁG ZAJÁBÓL. Mennyibe kerül a háború ? Mostaná­ban Olaszországban sokat számitgatják, hogy a tripoliszi hadviselés mibe kerül s az egyik olasz újság félhivatalos információ nyomán — naponkint másfél millió lírára (koronában kö­rülbelül ugyanennyi) becsüli a hadviselés költ­ségeit. A hivatalos sugalmazással szemben azt mondják a beavatottak, hogy az olasz hadügy­minisztérium a tengerészet kiadásait nem vette figyelembe és nem vetett számot sok olyan kiadással, a melyeket nem lehet napról-napra meghatározni, hanem csak egy összegben na­gyobb időközökben. A kik a viszonyokat jól ismerik, eddig 200 millió lírára becsülik Olasz­ország hadi kiadásait, a mi naponkint 4 millió lírát teszen, tekintve, hogy a háború eddig 50 nap óta folyik. Vájjon mikor fizeti vissza sze-- gény taliánoknak a meghódítandó terület ezt a rengeteg pénzt? Vagy mennyit fognak ők még ráfizetni erre a kis tripoliszi kirándulásukra ? A két kínai szolga. A kínai nép most nagy állami átalakuláson megy sztül. For­radalommal akar köztársaságot alakítani a csá­szárság helyett. Ebből az alkalomból elevenítik föl a kínaiak jellemzésére a következő tréfás történetet: Dél-Kinában egy hivatalnoknak két szolgája volt, az egyik észak-kinai, a másik dél-kinai. Egy nap a dél-kinai szolga azt a megbízást kapta, hogy gazdájának kis fiát a kertbe vigye sétálni. A gyerek a halastó part­ján játszott, elcsúszott és a vizbe esett. Midőn a szolga ezt látta, a nélkül, hogy bármiféle mentési kísérletet tett volna, urához szaladt, hogy tudassa vele a balesetet. Midőn azonban azt látta, hogy gazdája el van foglalva, elha­lasztotta a tudósítást későbbre és csak később ment oda s mondta meg neki a gyerek bal­esetét. A szerencsétlen gyermek apja azonnal a tó felé sietett, de már későn érkezett, gyer­mekét holtan találta. Midőn felelősségre vonta, • azt válaszolta a szolga: Nun mertem az urat a munkánál zavarni. — Midőn a kínai rövid idővel később észak-kinai szolgája kíséretében útra kelt, ütjük egy folyón vezetett át. Miután sem hid, sem csónak nem volt a közelben, arra kérte az észak-kinai szolga az urát, hogy a hátán vihesse a túlsó partra. S midőn a fo­lyó közepére értek, a kínai ur megdicsérte szolgájának hűségét és ügyességét és megígérte neki, hogy egyik cselédjét fogja hozzá felesé­gül adni. Ez a ritka kitüntetés annyira meg­örvendeztette a szolgát, "hogy köszöneté jeléül, mint ez kötelessége volt, sokszor meghajtotta magát és e közben urát a vizbe ejtette, aki természetesen megfuiadt. Hogy lehet Amerikában férjhez jutni. Valahol faluhelyen, az édesanyja gazdaságában éldegélt egy fiatal hölgy, aki baromfitenyésztés­sel és tojástermeléssel foglalatoskodott. Egyik napon egy láda tojást kellett küldenie egy ismeretlen megrendelőnek és — merő pajkos- ságból — a ládába a következő tartalmú „út­levelet“ csúsztatta: „Putman Edit, — New- Jers:y állam — 19 éves, kék szemű szőke hajú.“ Nyolc nappal későbbja szőke Edit ezt a levelet kapta: „Hirecskéjét a tegnapi reggeli elfogyasztásakor olvastam ; a tojás pompás volt

Next

/
Oldalképek
Tartalom