Szatmárvármegye, 1911 (7. évfolyam, 1-53. szám)
1911-10-29 / 44. szám
Á szatmárvármegyei 48-as és függetlenségi párt hivatalos lapja. POLITIKAI ÉS TÁRSADALMI HETI LAP. 1» iminrxT IMC,D.MD" Előfizetési árak: Szerkesztőség, McGjüL^NlK í,.lNDEN VASÁRNAP. Egész évre.......................................8 korona. hová a lap szellemi részét érintő közlemények küldendők: Félévre ........................................... 4 korona. Kö lcsey utca ll.sz. j' Felelős szerkesztő: lí Negyedévre.......................................2 korona. Kia dóhivatal : Atilla-utcza 15. szám DR. JOSITS MIKLÓS. Egyes szám 20 fillér. j(| Nyilttér sora 40 fillér. —i Kéziratokat nem adunk vissza. —rr------ Hirdetések jutányos áron közöltéinek. For gácsok. Ma mindenki arról beszélt a képviselőház folyosáján, hogy Berzeviczynek nem kell megvárni a 8—10 napi terminust: békeakciója már ma meghiúsultnak tekinthető. A három függetlenségi párt kigondoló bizottsága is bátran megszüntetheti — úgy mondják — működését. Tehát a várva várt béke aligha fog létesülni. Hanem lesz a helyzet megoldására nézve más irányú kísérlet. A munkapárton azt állítják, hogy házsza- bályrevizió nem lesz, hanem a kormány néhány hét múlva s akkor még a tél folyamán uj választások lennének, amelyekbe a kormány a véderőreform, a választói reform és a házszabályrevizió Jiármas jelszavával menne bele. A munkapárti képviselők „beszámoló“ cimén egyre sűrűbben látogatnak el kerületeikbe és vidéken a kerületekben egyremásra szervezk ..ek a kormánypártok, ami régi magyar kormány- mánypárti szokás szerint rendesen csak közvetlenül a választások előtt szokott történni. * * * Tehát választások? Több, mint kérdéses azonban, vájjon az uj választásokkal sikerül-e Khuen-Héiiervárynak az, amit már ezzel a Házzal meg kellett volna oldania. Az ó-szabadelvüek régi ideálja: Tisza, mint házelnök, nagyon keveset segítene rajta akkor is. Annak a Khuen-Hédervárynak, aki miniszterelnöksége kezdete óta gróf Tisza uszáiyhor- dozója volt, csak egy teendője van a jelen viszonyok között : átadni az ügyek vezetését az — utódjának. Az bizonyos, hogy az utód heh ete sem lenne irigy- lésreméltó, de annak is éppen úgy rendelkezésére fog ál' i az ex-lex-áilapot, mint annyi elődjé..cK. * * * Tiszáék abban reménykednek, hogy most már ők következnek. Ha ez tényleg megtörténne ez egyszersmind azx erőszak uralmát is jelentené. De ez az igy kilátásban levő erőszak senkit nem ijeszt meg. Sőt bíztató kilátásokkal kecsegtet, mert ha Tiszáék csakugyan uralomra jutnának erőszakos politikájukkal önmagukat döntenék, a politika szinteréről, abba a mélységbe amelyből nem lesz többé feltámadás. * * * Komoly és alapos kritikát mondott az ellenzék a kormánynak arról a gyanús sietségéről, hogy már a jövő évi költség- vetésbe harminckilenc millió koronát vett föl a véderőreformmal járó tulkiadásokra. A delegáció, amelyet törvény szerint meg kell hallgatni ebben a kérdésben, ahol feleletre lehet vonni a hadügyminisztert, még nem határozott, aminthogy nem is határozhatott, hiszen a katonai javaslatok sorsa, enyhén szólva, legalább is bizonytalan. Ám a kormány azt mondja, hogy ő minden eshetőségre elkészült és a harminckilenc milliót, amely csak első részlete a százmilliós bécsi vércsapolás- nak, azért vette föl a ‘büdzsébe, mert hátha mégis eszébe jut a Háznak és megszavazza a véderőt. Két súlyos közjogi kihágást követett el a kormány, csak azért, hogy Bécs tetszését kivivja, hogy pressziót gyakoroljon a parlamentre és elébe vágjon az alkotmányosan megnyilatkozó akaratnak- Pedig Lukács ugyancsak takarékos finánc, aki a pénzügyi bizottságban is bevallotta, hogy a belső igazgatás költségeinek födözésére uj jövedelmi forrásokról kell gondoskodni. Ez pedig magyarul annyit tesz, hogy iskolára, kórházra, munkásbiztositásra, szegényügyre nincs elegendő pénz. És a meg se szavazott véderőre van harminckilenc millió. Komárom. Amott nyugaton lebukik a nap. A Duna hidján állok, nézek. Jobbról: a tájra már az éj szakadt, Balról: még alkony tüzek égnek. Máskép volt ez jó ötven év előtt, E sikságos, dacos határon, Vér színezte be itten a mezőt, — Makacs voltál, hely vén Komárom! Várad a föld méhében megbuvik, Mint egy hatalmas katakomba, És néha egy bus, elfáradt kuvik Pihenni tér meg homlokodra. Hej! Változott a világ sora, Mióta itt a harcok dúltak, Csak te nem ujulsz meg talán soha, Lomhán hirdeted még a Múltat. Lásd, én e század uj hitű fia, Elbusulok ezen a tájon: Készül egy csodás, uj história, S itt most is még a régit látom. Ne makacskodj már, alvó szörnyeteg! Uj nap ragyog, más már az Élet. Uj szellem ostromolja az eget, A földet és a mindenséget, Szebb idők forradalma van, Légy hát te is egy katonája, A múlt harcában hős voltál nagyon, És most oly tehetetlen, gyáva! Támadj föl ismét. Nem vagy még halott! Vagy bánkódsz a múlandóságon ? Veled még büszkélkedni akarok, Szép, vakmerő, magyar Komárom! Peterdi Andor. Bem apóról. Feljegyezte : Öreg góbé. A’ magyar szabadságharc dicsőségét Dam- janics szolnoki diadala vezette be 1849. március 5-én. S ezzel megindult a győzelmes tavaszi hadjárat, mely babért-babér után fűzött a honvédfegyverekre.. . Ez alatt a mi kis, bérces hazánkban is dicsőségről dicsőségre vezette honvédéit Bein apó. Az a kis, töpörödött emberke, akit, mikor pár hónap előtt Csúcsán megjelent, Mikes, Czecz, Kemény Farkas és a többi szabadsághős, aki bízott még az igaz ügy diadalában, — valami penzionált cseh beamternek nézett. Kincses Kolozsvár visszafoglalásán kezdte a diadal útját, mely elvezetett a piskihidi győzelem után Szeben bevételéig. És ezzel a hős lengyel dicsőségének zenitjére ért. Nó, de nem is nézték többet penzionált beamternek, hanem rajongott érte minden honvéd és különösen a székelyek... Március 11-ike az a nevezetes dátum, amikor Bem apó meglepte Szebent, ahol azt hitték, hogy Puchner már ki is szalasztotta az országból. Kemény ellentállásra talált a vén pólyák (ahogy Puchner titulálta), orosz, osztrák és ezenkívül tekintélyes számú szász nemzetőrség védelmezte a várost.
