Szatmárvármegye, 1911 (7. évfolyam, 1-53. szám)
1911-09-17 / 38. szám
4-ik oldal 8Z.A 1 MARVARMEGYE 38-ik szám. mékenyebb vidékén, a bánátban, Bácskában, Temesben és a Szerémségben. Élénk figyelemmel kell kisérnünk szász polgártársaink nemzetiségi mozgalmát is. A magyar királyoktól nyert vendégjogon él itt közöttünk a szász nemzetiség. A betelepítő magyar királyok tele marokkal szórják részökre a kiváltságokat, oly előnyöket, amelyeket egyetlen nemzetiség sem, sőt a nem nemesek közül Magyarország egyetlen magyar lakosa sem elvezett. Nyelvüket, hagyományaikat, vallásukat és iskolájukat szabadon fejleszthetik és ápolhatják — önkormányzati jogukkal, az erdélyi törvényhozó testületben való részvételűkkel már a múltban is az ország legkiváltságosabb osztályai közé soroztattak. E kiváltságos jogok közül alig vett el valamit a szabadság és egyenlőség alapjára fektetett 1848-iki törvényhozás is. A magyarság e toleráns viselkedésével szemben szász testvéreink részéről hálával nem találkozunk. Mig a többi kiváltságosak: a bányavárosok, a kunok és a székelyek az elavult és a modern Magyar- ország keretébe be nem illeszthető kiváltságoknak az 1848-iki törvényekkel történt eltörlésébe belenyugodtak, szász testvéreink vészkiáltással fordultak Európa nemzeteihez, hogy „Lerombolták az erdélyi szász nemzetet.“ Agitációban és állambomlasztó hatásában még erősebben jelentkezik a jogosulatlan nemzetiségi törekvés az ország keleti részében, különösen Erdélyben ahol Magyarország állami ■egysége, de magyar kultúránk fejlődése és a magyar faj közgazdasági megerősödése ellen is a román nemzetiség nyíltan és burkoltan állandó támadást folytat. Énnek a harcnak kiindulási pontja egy történetírói tévedés a Siokai- Major-féle theoria, az oláhok római-dák eredetéről. Ennek a theoriának az lett a következménye, hogy a románok magukat Erdélyben őslakóknak ta'tják és e jogon-a Tiszáig terjedő Dákromániáról álmodoznak. — Ezt a theoriát Európa legújabb történet irói már megcáfolták. Románoknak, illetve oláh népnek a 12-ik század előtt Erdélyben nyoma sincs. Szláv eredetüket pedig kétségtelenül bizonyítja az a történeti tény is, hogy a 17-ik században a román papok még nem beszélték a román nyelvet. Tudni sem akartak románul. E nyelven e korból egy sor írásuk sem maradt fenn. I. Rákóczi György fejedelem rendelte el, hogy istentiszteletük ne szláv, de román nyelven tartassák. A románoknak a 17-ik századig még román bibliájuk sem volt, hanem úgy a szláv nyelvű bibliát, mint a lithurgiát Rákóczi György fordittatta le román nyelvre, sőt midőn ez ellen a román papok tiltakoztak, szigorú büntetéssel kényszeritette őket a román nyelv használatára. , A románok a magyar állam egysége ellen folytonosan és tervszerűen tüntetnek. így volt ez az 1906-iri bukaresti román ntftnzeti kiállításon is, ahol a magyarországi románok kiállítását a katalógusban nem találta meg a látogató, hanem talált egy pavillont Románia színeivel, a melyre ez volt Írva: „Románii de peste hotáre.“ Ezen ösmeretlen népfaj cime alatt a mi románajku honfitársaink rejtőztek. A mi román- ajkú honfitársaink tehát elhullgatják hazájuk nevét, eltüntetik az állam nyelvét, mellőzik a magyar király arcképét, az ország lobogóját A kiállítás belső berendezése is céltudatos tüntetés volt a magyar állameszme ellen. Erdély összes helyiségeinek nevét elrománositották. Külön térképet készítettek és állítottak ki a Tiszáig terjedő dakó Romániáról. Ezzel azt is is demonstrálták, hogy az ő „Peste hotare“ nevű államuknak külön közreműködési és köz- gazdasági fejlődése van. Kimutatták pénzintézeteik óriási vagyonát és aránylag rövid idő alatt csodálatosabb rohamos fejlődését. Most, amidőn az ország 82 kultur egyesülete az országos közművelődési tanács vezetése alatt kongresszust tart, ez alaptalan vádaskodások és nemzetünk hírnevét egész Európa előtt gyalázó támadások felett tiltakozás nélkül napirendre nem térhetünk. Mert vájjon engedné-e, türné-e Európa bármely nemzete, hogy országa területén lakó és állami kötelékébe tartozó nemzetisége 3000 olyan iskolát tartson fenn, amelyben a tanítási nyelv — az állam nyelvének mellőzésével — kizárólag román. Mi nem erőszakkal akarjuk keresztülvinni, hogy a magyar állameszmének érvényt szerezzünk, hanem az ész és a szív meggyőződésének erejével. Azt akarjuk, hogy a magyar kultúra fénye világítson be a nemzetiségek leikébe, hogy ennek hatása alatt egyetértőén munkálkodjunk e haza minden polgárának közös érdekeiért, hogy senki ne vágyódjék e haza határain kifelé keresni boldogulását, hanem a haza minden polgára — bármely nyelvet beszéljen is — arra törekedjék, hogy az ország egységes, erős és hatalmas legyen. A történelmi tények fényesen bizonyítják, hogy nemzetiségi honfitársaink a külföldi nemzetiségek helyzetével szemben Magyarország földjén valóságos eldorádóban élnek. Van-e joga ezek után a mi nemzetiségeinknek panaszkodni és ellenünk Európa nemzetei előtt vádaskodni ? Nincs joguk és nincs okuk! És mégis teszik. És a külföld sajtója, különösen a romániai és a németországi sajtók a rágalmak egész özönét szórja ránk és teszik ezt különösen akkor, midőn az elnyomott pozeni lengyelek és a romániai csángók szenvedéseiről akarják Európa nemzeti figyelmét elterelni. Partértekezlet. A szatrnármegyei függetlenségi és 48-as párt f. évi szept. hó 11-én este fél 9 órai kezdettel Nagykárolyban a Polgári Olvasókör külön termében Dr. Falussy Árpád elnöklete alatt népes pártértekezletet tartott, melyen részt- vett Luby Béla, Jármy András és Madarassy Dezső vidékieken kívül a nagykárolyi függetlenségi és 48-as pártjminden számottevőbb tagja. Dr. Falussy Árpád vármegyei pártelnök szívélyes beszédben üdvözölte a megjelenteket, a gyűlést megnyitotta s a jegyzőkönyv vezetésére Dr. Josits Miklóst, annak hitelesítésére pedig Schuszterits Ferencz és Janitzky Albert urakat kérte fel. Ezekután előterjesztést tett a vármegyei párt szervezetéről, mely magában foglalja egyöntetű működés végett a vármegyében kerületenként működő függetlenségi és 48-as pártokat. Majd jelentést tett a vármegyei függetlenségi és 48-as párt intéző bizottságának f. évi szept. hó 10-én Szatmáron a „Pannónia“ szálloda külön termében tartott pártértekez- leíéről, melyben határozaíilag ki lett mondva, hogy ezután a vármegyei függetlenségi és 48-as párt évenként 2 nagy gyűlést fog tartani, egyet tavasszal'Szatmáron, egyet az őszi közgyűlést megelőzőleg Nagykárolyban s ezeken kivül minden rendkívüli közgyűlést megelőzőleg egy gyűlést Nagykárolyban. Ezekután jelentést tett a várm. állandó választmány 1911 szept. 11-én tartott ülésében történtekről, hol llosvay Aladár alispán Versecz város törvényhatósági bizottságának átiratára vonatkozólag azt a javaslatot terjesztette elő, hogy a vármegye vegye azt tudomásul, helyezze irattárba. N. Szabó Antal és Domahidy István az átirat mellett foglaltak állást, kik közül az utóbbi még azt a javaslatot is előterjesztette, hogy írjon fel a közgyűlés a képviselőházhoz a házszabályok sürgős megváltoztatása végett. Ezután pártelnök kifejtette az állandó választmány előtt a vármegyei függetlenségi és 48-as párt álláspontját, minekutána a szavazás lett megejtve, melynek eredménye az lett, hogy az állandó választmány 3 szótöbbséggel Versecz város átirata mellett foglalt állást. Megemlítette még pártelnök, hogy a nagykárolyi kerület orsz. gyűlési képviselője Gr. Károlyi József a várm. közgyűlésen való részvételét kilátásba helyezte. Végül kérte pártelnök a törvényhatósági bizottsági tagokat, hogy a várm. közgyűlésen megjelenni s ott a nemzeti ügyet diadalra juttatni igyekezzenek. Ezekután a gyűlés lelkes hangulatban szétoszlott. Vármegyei közigazgatási bizottsági ülés. Vármegyénk közigazgatási bizottsága tegnap délelőtt tartotta rendes havi ülését, melyen a főispán távollétében llosvay Aladár alispán elnökölt. Elnök üdvözölvén a megjelenteket az ülést megnyitotta és felkérte az előadókat, jelentéseik megtételére. Az alispáni jelentés szerint a közbiztonságot zavaró fontosabb intézkedéseket igénylő esemény nem adta magát elő. Dr. Képessy László főszolgabíró ellen, ellenőrzés elmulasztása miatt fegyelmi vizsgálatot rendelt el. Útlevelet nyert 121, visszavándorolt 46 egyén. A kir. tanfelügyelő jelenti, hogy szabadságáról visszatért és a kir. tanfelügyelők októberi országos értekezletére az előmunkálatokat végzi. A miniszter a gyöngyi, nagymadarászi, szamoskoródi, batizi és királydaróczi állami iskolák megnyitását engedélyezte. A nagy- károlyi polgári leányiskolához rajztanitónői, a fiúiskolához mennyiség és természettudományi szakos állás engedélyeztetett. A megyei orvos az egészségügyet kedvezőnek tartja s a járványok meggátlása iránt intézkedett. Adóban befolyt 333,442 K, 36 f., bélyegekben és illetékben 85,756 K., fogyasztási adóban 16,942 korona. A közgazdasági előadó a kedvező időjárás miatt a cséplési munkálatok befejezését jelenti. A takarmány hiány miatt a szarvas- marha értéke leszállt, a szőlő jó termést mutat, a kapások gyengék. Az ügyészség jelenti: augusztusban letartóztatva volt 101. férfi, 28 nő, akik 13 férfi és 3 nő kivételével szabadultak. Az árvaügyekről llosvay elnök, az ut- ügyekről Kacsó műszaki tanácsos tették meg jelentéseiket. HÍREK. Eljegyzés. Dr. Helmeczy József cs. sé k. tartalékos huszárhadnagy, Helmeczy József orsz. gyűl. képviselő, szatmári ügyvéd és föld- birtokos és nejének Jakó Jolánnak fia, folyó hó 16-án eljegyezte Bertalan Margitot, Bertalan Tivadar a „Margit gyógyforrás“ társtulajdonosának és nejének Bertalan Margitnak leányát Margitforráson. Halálozás. Városunk egyik köztiszteletben álló polgára, a régóta betegeskedő Győrffy József vaskereskedő f. hó 15-én hajnalban jobblétre szenderült. Temetése 16-án d. u. 4 órakor lesz megtartva. Vármegyei közgyűlés. Szatmármegye törvényhatósága őszi rendes közgyűlését f. évi október 12-én tartja meg. Szabadságon. Demidor Ignác rendőrkapitány október 8-áig szabadságot kapván, távolléte alatt a rendőrkapitányi teendőket Csorba Gyula alkapitány, a tűzoltói főparancsnoki tisztet Szolomájer János gimn. tornatanár, helyettes főparancsnok fogja ellátni. Haláleset. Súlyos csapás érte Volsitz Pál csanálosi kántor-tanitót. Neje szül : Brém Francziska rövid szenvedés után csütörtök délután fél 6 órakor meghalt. A felejthetetlen kedves halottat szombaton d. e. helyezték örök nyugalomra, nagy részvét mellett. A megboldogultat férje, 4 gyermeke, testvérei és a kiterjedt rokonság siratják. Oltáregyesületi estély. Az ez évi idényt az Oltáregyesület nyitja meg október elsején tartandó estétyével. A műsor összeállításának munkája már megindult s a rendezőség buzgón fáradozik, hogy a mindig magas színvonalon álló, nemes irányú estélyek jó hírnevét ezúttal is növelje. A részletes műsort jövő számunk hozza.
