Szatmárvármegye, 1911 (7. évfolyam, 1-53. szám)
1911-09-10 / 37. szám
. 37-ik szám. SZATMÁRVÁRMEGYE 3-ik oldal. Az Emke kongresszusa. Folyó hó 8-án fennállásának huszonötödik évfordulóját az Erdélyi Magyar Közművelődési Egyesület. — Az ünnepi közgyűlés délelőtt fél tízkor kezdődött Széli Kálmán ünnepélyes megnyitó beszédével, amely a közművelődési egyesületek egységes szervezésével foglalkozott. Széli Kálmán beszéde után Árkay Kálmán magyar közművelődési szervezetek munkásságát ismertette, végül határozati javaslatot terjesztett elő arról, hogy az összes közművelődési szervezetek az Országos Közművelődési Tanács egységes irányítása alapján közösen és egyöntetűen vesznek részt a népművelés országos szervezésében. A következő szónok Falussy Árpád dr. volt, akinek a nemzetiségi kérdésről tartott előadása után Rákosi Jenő mondott záróbeszédet. A kongresszus külső képe igen fényes volt, megjelent azon a kormány képviseletében Gróf Zichy János vallás- és közoktatásügyi miniszter, mig a képviselőházat Berzeviczy Albert elnök képviselte. Délután bankett volt. Városi közgyűlés. Nagykároly város képviselőtestülete f. hó '3-án d. e. 10 órai kezdettel tartotta meg őszi rendes közgyűlését. A közgyűlésen nagyon kevés bizottsági-tag - jelent meg. A képviselőtestületi tagoknak a közügyek iránti ilyen lanyha érdeklődését tapasztalva, nem csodálkozhatunk azon, hogy városunk minden téren a lehető legnagyobb mértékben el van hanyagolva. A közgyűlés tudomásul vette a kereskedelemügyi m. kir. minisztériumnak a „Vasúti- ipar részvénytársaság és társa cég“ részére vá„Szeretem az uralkodó párt, Bécset, a környéket, az országot ahol születtem, az egész életmódot, — de bennük megbízni? Jamais au grand jamais et jamais plus que jamais !“ A történelmi események későbbi fejleményei során mindinkább kifejezésre jut Napoleon elleni gyűlölete, amely sokszor durva, szenvedélyes kitételekre ragadja. így 1804-ben, a császárság proklamálása után Napóleont az egyik levelében „vérfertőző fattyu“-nak, “jaffai méregkeverő“-nek nevezi, aki „Egyiptomban mohamedán, Párisban katholikus, de mindenütt gazember.“ Ugyanebben a levélben írja a következőket is: „Meg vagyok győződve arról, hogy nem természetes, hanem erőszakos halál vár reám és pedig Bonaparte szeretetreméltósága és ajándéka jeléül.“ 1806. február havában jelent meg Napoleon hires proklamációja : „A nápolyi dinasztia megszűnt uralkodni. Fennállása összeférhetetlen volt Európa nyugalmával és koronám becsületével. Karolina Máriának újból menekülnie kellett és ekkor minden követ megmozgatott, hogy Napóleon uralma ellen a hatalmát megmozgassa. Törekvéseink hasznát azonban ő maga már nem élvezhette, mert később angol kényszerítésre Bécsbe kellett költöznie, aho 1814-ben szivszélhüdésben halt meg. Halálát akkor még élő két leányán kívül senki sem gyászolta. ____________________________N-o. ro sunkban létesítendő közúti vasút előmunkálataira kiadott és bemutatott engedélyokiratát. A rendes közgyűlés jellegét a törvény értelmében csakis a rendes őszi közgyűléseken tárgyalható és igy jeien közgyűlés tárgysorozatába is felvett a városi hatóság kezelése alatt álló pénzek és a városi gyámpénztár pénzkészletének gyümölcsöző elhelyezése tárgyában hozandó határozatok adták meg. A közgyűlés a bizottságok és a tanács javaslatainak megfelelőig az eddig már elhelyezve levő 5 régebbi pénzintézeten kívül a helybeli „Ipari és Gazdasági hitelszövetkezet“-nél határozta elhelyezni a kezelés alatt levő pénzeket illetve ott meghagyni. Az uj Kálmánd-utcán és a Mikszáth Kál- mán-utcán a telektulajdonosok terhére aszfalt gyalogjáró készítését a közgyűlés elrendelte. Szemle a letarlot! mezőkön. A földmivelésügyi miniszternek a termés eredményét ismertető legutóbbi jelentése nem sok vigasztalót hozott az ország népének. Amíg a kalászasokból meglehetős volt a termésünk, addig a burgonyából 9 millió métermázsával, a kukoricából pedig 14 millió métermázsával fog kevesebb teremni az idén, mint tavaly termett. A többi termékek is talán az egyetlen szőlőt kivéve, melyből közepes termést várnak, kivétel nélkül gyengén állanak. Takarmány is kevesebb lesz, végeredményben tehát a jó gabonatermés dacára ha nem is ínségnek, de mindenesetre siralmas télnek nézünk elébe és a drágaság, ez az untalan nyakunkon ülő rém, az idén talán még a tavalyinál is jobban fog fojtogatni. A letarlott mezők tehát nem valami vigasztaló kilátást nyújtanak, A takarmánynövények hiánya veszedelem a gazdákra nézve, mert hiszen ha piacra nem is dobja az állatokat, azok a siralmas koszton lefogynak s végeredményben a hús még is csak elvész a fogyasztókra nézve. A takarmányhiány ideig-óráig csökkentheti a hús árakat, de amint a gyakorlat mutatja, az olcsóbbodás után annál nagyobb erővel lép fel a drágaság. A tanulóifjúság megmentése. Dr. Boros Lajos a pécsi felsőkereskedelmi iskolának több éven át volt orvosa figyelemreméltó felhívást intézett a magyar szülőkhöz és az országgyűlési képviselőkhöz, amelyben reámutat arra a veszedelemre, amelyet a tanulóifjúság körében egyre jobban elharapódzó nemi betegségek okoznak s felszóllitja a nevezetteket a veszedelem elleni védekezésre és tanulóifjúság megmentésére. Dr. Bors ugyanebben a tárgyban egy magánlevelet intézett gróf Zichy János vallás- és közoktatásügyi miniszterhez, melyben több évi tapasztalataira t?'maszkodva előadja, hogy a vétkes (esetleg beteg) tanuló- ifjaknak az intézetekből való azonnali eltávolítását, miként az most a legtöbb helyen történni szokott, nem tartja célravezetőnek, mert az intézetből kizárt tanulók erkölcsi érzéke a súlyos büntetés alatt nem hogy javulna, de a még benne létező morális talajt teljesen elveszti, másrészt pedig a beteg tanulók a büntetéstől való félelmükben titkolják a bajt és ilyenképpen egészségüket teljesen tönkreteszik. Ennek elkerülésére dr. Bors a kötelező orvosi vizsgálatot és különösen azt javasolja, hogy az iskolai év elején és végén a (6—7—8-ik) felsőbb osztályoknak 2—3 óra előadásban az orvos lakásán rövid vázlatban előadás tartassák a bujakóros bántalmakról és azok borzasztó következményeit illusztrált képekben bemutatva a tanulóknak ; ezen képeket a fiuk soha el nem feledik — bevésődnek az emlékezetbe — utálatod gerjesztve az ifjúságban és ez az utóbbi lesz az, ami megóvja a fiút a bajtól. Dr. Bors ennek a tervnek pártolására hívja fel a magyar szülőket, amelyeket egyébként a vallás- és közoktatásügyi miniszter is elismeréssel fogadott. Az orvosok és a munkásbiztositó pénztár. A szatmárvármegyei orvosi fiókszövetség és nagykárolyi kerületi munkásbiztositó pénztár között felmerült ügyre nézve felkérettünk a következők közlésére. A nagykárolyi kerületi munkásbiztositó pénztár f. évi augusztus hő 28-án felhívta ösz- szes orvosait, hogy augusztus 31-ig egy olyan szerződést Írjanak alá, a melyben alávetik magukat a pénztár által alkotott fegyelmi és szolgálati szabályzatoknak, mert máskülönben eddigi fizetésüket redukálni fogja, sőt a redukált fizetésből is levonásokat fog eszközölni. A pénztári orvosok ügyüket a szatmárvármegyei orvosi fiókszövetség elé vitték, mely augusztus hó 30-án és folytatólag szeptember 7-én tartott ülésein hozott határozataival eltiltotta a pénztári orvosokat attól, hogy a sérelmes is az orvosi önérzetbe ütköző fegyelmi szabályzatokat magába foglaló szerződést aláírják s attól is, hogy a pénztárnál hivatalos tevékenységüket mindaddig mig a pénztár sérelmes követeléseitől el nem áll, folytassák. A pénztári tagok érdekében azonban úgy határozott s azt a pénztárral azonnal közölte is, hogy a pénztári orvosok a pénztári betegek gyógykezelését zavartalanul folytatják a megszokott rendelési időben, — sőt a pénztári betegeknek a magán orvosok is készséggel nyújtanak első segélyt. — Erre a pénztár ahhoz a sértő és törvénytelen módhoz folyamodott, hogy a pénztári betegeket nem a készséggel rendelkezésre álló pénztári orvosokhoz, hanem magán orvosokhoz utasítja. Nehogy tehát a valóság elferdítésével bárki is azt hihesse, hogy az orvosi fiókszövetség határozata inhumamus, ez utón is értesítjük a nagyközönséget s különösen a betegsegélyző pénztár tagjait, hogy Nagykárolyban a három eddigi pénztár orvos naponta d. e. 9—10 a városházán rendel kivétel nélkül minden egyes pénztári betegnek s hogy hívásra a fekvő betegeket is készséggel meglátogatják s igy egy percig sem maradhat egy pénztári tag sem orvosi segély nélkül. Nagykároly, 1911. szeptember 8. A szatmárvármegyei orvosi fiókszövetség. A női klinikán a természetes Ferenc József-keserüviz a legkedveltebb hashajtószeruek bizonyult. Még a legérzékenyebb betegek is szívesen használják a valódi Ferenc József-gyógyvizet, mert kitűnő hatása mindig gyorsan, biztosan és minden kellemetlen mellék, vagy utóhatás nélkül áll be. Tauffer tanár és a nőgyógyászat számos kiváló képviselője egybehangzóan dicsérik a régösmert Ferenc József-keserüviz jótékony hatását. Gyógytárakban és füszerkereskedésekben kapható. A szétküldési igazgatóság Budapestem____________________________ gozmosasa: tükcrfénnyel liéíehérre tulSjtil Nagykároly, Széchenyi-utca 34. sz., a róm. kath. elemi fiúiskola mellett. Kézimunkák, glassé keztyiik, Bútorok szőnyegek tisztítása
