Szatmárvármegye, 1911 (7. évfolyam, 1-53. szám)

1911-09-03 / 36. szám

4-ik oldal aZA I MARVARMEGYE 36-ik szám. Nyugdíjazás. A vármegyei alispán, Bol- kis György szakaszi körjegyzőt nyugalomba helyezte. Gyászeset. Földes Lipót mátészalkai já­rási állatorvos e hó 26-án a vasúti pályaud­varhoz való menete alkalmáé. ' hirtelen rosszul lett s pár perc múlva meghalt. Szivszélhüdés ölte meg. Az adóhivatal átköltöztetése. Amint halijuk — Plachy Gyula kir. tanácsos, pénz­ügyigazgató — a helybeli adóhivatal főtisztjeit utasította, hogy a kir. adóhivatal elhelyezése céljából megfelelőbb helyiségről gondoskodja­nak, mert a vármegyeházán történt ismételt betörések miatt, a több millióra rugó értékek elhelyezését a jelenlegi helyiségben megfelelő­nek nem tartja. Elfogott pénzhamisitók. A szatmári csendőrség az elmuit héten letartóztatta Mendel Izsák susztert s bűntársát Neunian Jakab mun­kást, kik ötkoronás pénzdarabok hamisításával foglalkoztak. A gyártmányok azonban rendkívül primitívek voltak s csak egy darabon sikerült tuladniok. A pénzhamisitók üzelmek egy ci­gány leány leplezte le, ő vezette nyomra a csendőrséget. A házkutatás során 23 drb. öt­koronást, gipsz port, cement port foglaltak le s a pénzhamisító gépet pedig a ház félreeső helyén találták meg. Kihallgatásuk alkalmával mindketten töredelmes vallomást tettek s tettök okául nagy nyomorukat, szegénységüket mond­ják. Mendelt, amennyiben állandó lakása és foglalkozása van, szabadlábra helyezték, Neumant azonban továbbra is fogva tartották. Aranylopás. Hetek óta nagy kiterjedésű nyomozás folyik a nagybányai kincstári bánya­telepeken : a csendőrök aranytolvajokat keres­tek. A csendőrök szívós munkájának meglett az eredménye : a tolvajokat sikerült elcsípni Weisz János és Marosán László bányamunkások sze­mélyében, akiknél nagymennyiségű ércet talál­tak. A Weisz Jánosnál talált érc saját bányá­jából való. Azt azonban nem tudta bizonyítani, hogy a bányában valamikor is foglalkoztatott volna munkásokat, ő maga pedig félkezü lévén, nem dolgozhatott s igy a csendőrség előbb őt, kevéssel rá Marosán László bányamunkást is is letartóztatta. Fedett helyiségben szabad verekedni. Farkas Jakab nagykárolyi fuvaros Schwartz Áron füszerkereskedésáben megtámadta Katz Adolf pipásmestert és az ennek segítségére siető nejét és mindkettőjüket kegyetlenül meg­verte. A verésre figyelmessé tették a 19-ik számú rendőrt, aki azonban azon indokolással, hogy a verekedés fedett helyiségben történik, nem avatkozott a dologba. Ahol a Szatniár nevű helyiséget nem ismerik. A nagykikindai csendőrség Balog Lajos szélhámost köröztette, ki városunkban is megfordult s itt is követett el apróbb csaláso­kat. Malomvigécnek adta ki magát s a pék­iparosoktól kisebb-nag/obb előlegeket vett föl. Legutóbb Nagybányán volt, ahol a rendőrség kinyomozta Balogot, de mielőtt elfoghatta volna, Balog Szatmárra szökött, mire a rendőrség ér- tesi íütí0 a ilagV’kikiiiuäi rendőrséget, hogy a körözött egyén Nagybányáról Szatmár felé vette ütját. Csakhamar visszatáviratozott azon­ban Nagybányára a nagykikindai rendőrség, melyben arról kért felvilágosítást, hogy hol van Szatmár, mert ily nevű község a helység- névtárban nincs. Balog tehát jó menedékhelyet keresett magának, mintha csak tudta volna, hogy Szatmár sz. kir. törvényhatósági joggal biró város a nagykikindai rendőrség előtt is­meretlen. Ismét tűz volt Csegöldön. Már máso- dik eset a nyáron, hogy Csegöldön a vörös kakas óriási károkat okoz. Alig három hét előtt tizennyolc ház égett le, tegnapelőtt ismét tűz volt, amikor kilenc ház, töméntelen takar­mány, kicsépelt szemes termény és házibutor esett a pusztító vész martalékául. A kár óriási és csak igen csekély része térül meg biztosítás utján. Tűz Darnó községben. Nagy tűz volt a napokban Darnó községben. A tűzvész a kovácsmühelyben keletkezett. Az égő zsarát­nokoktól kigyulladtak a szomszéd épületek is és számos épület leégett. A lakosság megfeszí­tett munkásságának köszönhető, hogy a tüzet sikerült lokalizálni, mielőtt még nagyobb kárt tehetett volna. Tessék jól vigyázni, hogy tény­leg valódi Ferenc József-keserüvizet kap­jon az üzletben, mert nagyon sok cse­kély értékű viz a csalódásig hasonló címkével van forgalomba számitva arra, h°gy hy módon megfogják vásárolni a Ferenc József-keseriiviz helyett, melyről köztudomású, hogy a legkellemesebb izü, legenyhébb és legbiztosabb hatású. Számtalan orvos a maga és saját csa­ládjában felmerülő szükség esetén szin­tén a Ferencz József-keserüvizet hasz­nálja. A Ferenc Józse,-keserüviz források igazgatósága Budapesten van. A harag áldozata, ifj. Lőrinc György helybeli lakos e hó 27-én szalonna evés köz­ben édesanyjával összeszóllalkozott s a szóvál­tás küzben a nálla levő kést úgy vágta 13 éves Erzsébet nevű nővéréhez, hogy a bele rögtön kifordult. A súlyosan sérült kis lányt a helybeli közkórházba szállították. A rendőrség az eljárást megindította. Az elmegyógyintézetbe internált „csa­ládi majorátus“. Blazsek Antal a mindenféle választások állandó jelöltje, a „családi majorá­tus", amint ő magát nevezte végre eljutott oda, ahová már régen el kellett volna helyezni. Blazsek Antal, kiről köztudomású volt, hogy őrült, kisebb kellemetlenkedésekkel éveken át zavarta sok ember nyugalmát, de azért elme­gyógyintézetben még sem helyezték el. Állandó r geszméje volt, hogy őt. jogos örökségéből kifosztották és ezért rokonait szüntelenül zak­latta és fenyegette. Úgy látszik azonban, hogy szóbeli fenyegetéseit már nem tartotta elég hatásosaknak, mert nemrégiben egyik rokonát meg is támadta. Ezért a szatmári törvényszék fogházába került. A vizsgálat során az orvos­szakértők elmebajosnak nyilvánították, miért is az ügyészség elmegyógyintézetben leendő el­helyezését javasolta. Nálunk tehát egy őrültnek bűntényt kell elkövetnie, hogy elmegyógyinté­zetbe elhelyezzék. Tűz az Ecsedi lápon. Az Ecsedi lápon a napokban újabb nagy tűz volt. Ez alkalom­mal a Margi't-major pusztult el, elégett körül­belül 10 ezer kor. értékű gabona. A kár egy- része biztosítás révén megtérül. Torkán akadt a falat. Fekete Mihály fajszi napszámos ebédküzben egy falat húst oly mohón akart lenyelni, hogy a torkán meg­akadt. Mire az orvos megérkezett, Fekete már meghalt. Élet a Félix-fürdőn. Az első sárguló fa­levél másutt a fürdőszezon halálát jelenti s amint az őszi szél végig szánt a strandok, esplandok bokrai közt, megszűnik a zajos, vi­dám élet a mi Félix-fürdőnkben, amelynek hí­rét évről-évre messzebb tájakra visz k szét s mely immár a külföld érdeklődését is magára vonta. A nyári szezon végén uj évad kezdődik, a mezei munkák végeztével Bihar-, Hajdú-, Békés- sőt a távolabbi vármegyék birtokosai akik az ősz kellemes időszakára halasztották üdülésüket, örömmel keresik fel a csodálatos gyógyító erejű forrásokat a Félix-fürdőben, mely ilyenkor a szokottnál is nagyobb kényei­met nyújthat s nagyobb figyelemmel fogadhatja vendégeit. Mint értesülünk, szeptember hó 1-től kezdve a szoba árakat is 30 százalékkal mér­sékelik s az államvasutak igazgatóságánál lé­pések történtek arra nézve, bogy a vonatok közlekedésének rendjét október hó 1-ig válto­zatlanul, november hó 1-ig pedig korlátozva tartják fenn a közönség kényelmére. Egri Ba­log Gábor népszerűvé vált kitűnő cigányzene- kara a fürdő élénk látogatottságának magya­rázata, hogy a meleg gyógyító forrásokat a tropikus nyári hőségek elmúltával sokszor kel­lemesebbnek és hatásosabbnak tartják. EGYHÁZ ÉS TANÜGY. Kinevezés. A vallás- közoktatásügyi mi­niszter Magyar Gyulát a szatmárvár.ncgyei kir. tanfeliigyelőségi hivatalba berendelt állami elemi iskolai tanítót a mezősári állami elemi iskolá­hoz szolgálattételre kinevezte. Áthelyezés. A vallás- és közoktatásügyi miniszter Kovács József állami főgimnáziumi tanárt Nagybányáról az ungvári állami főreál­iskolához helyezte át. Százéves egyházmegye. A tiszavidéki ágostai egyházmegye szombaton Nyíregyházán gyűlést tartott. A gyűlésen kimondták, hogy a jövő évi közgyűlést Nagyváradon fogják meg­tartani, ahol megünneplik az egyházmegye fen- állásának századik évfordulóját s erre jubileumi ünnepségeket rendeznek. A helybeli ref. elemi fiú- és leányis­kolába a jövő 1911—1912-ik tanévre a beira­tások szeptember 1, 2, 4, 5. és 6-án d. e. 8—11-ig, d. u. 2—4 tartatnak s 7-én a tanítás kezdetét veszi. Az iparos tanonciskolái beírások a következő 1911 —1912. tanévre szept. 7-tői be­zárólag 14-ig, naponként d. u. 5—6 óra kö­zött eszközöltetnek a ref fiúiskolában. A taní­tás szept. 15-én kezdetét veszi, amikor is már a elkésve jelentkezők beírása csak d. u. 4—5 óra között tartatik. IPJ^, IjEf^ijEDELEM, KÖZGAZDASÁG. Zászló szén elés. Múlt hó 27-én tartotta a helybeli ipartestület zászló szentelését, elő­kelő ünnepség keretében. Az ünnepség a róm. katli. templomban vette kezdetét, melyet elő­kelő közönség és számos küldöttség sziniiltig megtöltött. Récsey Ede piarista liázf nők a csöndes mise végén megáldotta a zászlót, mely után gyönyörű és hazafias fűztől erősen su­gárzó beszédet intézett a jelenlevőkhöz. A zászló fel lévén szentelve, kétezer főből álló menet in­dult ki a templomból, élükön a zászlóval, zászlóanyával, védnökkel és ipartestület elöljá­róságával a városháza díszterme felé, melynek minden zegezuga ezen alkalommal megtelt. A nagykárolyi dalárda nyitotta meg az ünnepélyt, elénekelvén általános tetszés között a Hymnust. Marián Ferenc testületi elnök megnyitja a dísz­közgyűlést, Debreczeni István védnök üdvözli a zászlót s szép szavakkal festi azon érzelme­ket és eszméket, melyek a zászló fogalmából erednek. Egyetértésre, békés összetartásra, test­véries szeretetre hivja fel az iparostestület ün­neplő tagjait. Kimagasló pontja volt az ünne­pélynek Néma Gusztáv nagy figyelemmel elő­adott történelmi értékű beszéde az ipartestet keletkezésétől a mai napig. A zajosan megtap­: Modern ruhafestés: VlÁffÁiA» Wáí Le8szebb ruhatisztitás bármily divatszinre. aStíJ vmJvI JT4*1 Vegyileg száraz utón! Nagykároly Széchenyi-utca 43. sz., a róm. kath. elemi fiúiskola mellett.

Next

/
Oldalképek
Tartalom