Szatmárvármegye, 1911 (7. évfolyam, 1-53. szám)
1911-08-27 / 35. szám
35. szám. SZATMÁRVÁRMEGYE. 3-ik oldal. Lehetővé teszi e javaslat azt is, hogy a központ szolgálati óráin túl terjedő időre az előfizetők, a helyi és távolsági hálózatokban egyaránt állandó összeköttetést kapjanak, ami nem csekély előnyt jelent azoknak, akiknek gyártelepük, irodájuk s üzletük van, melylyel éjjel a magánlakásból is érintkezésben kívánnak lenni. Ezek az uj telefonrend nagy vonásai. A Szécheiiyi-társulat ülése. A szatmárvármegyei Széchenyi-tár- sulat f. hó 23-án Falussy Árpád dr. elnöklete mellett Szatmáron illést tartott. Elnök bejelenti az Emke 25 éves jubiláris ünnepségére, valamint az országos közművelődési kongresszusra küldött meghívót. Minthogy pedig a Szatmárvármegyei Széchenyi-társulat nyerte az ország 84 kultur egyesülete közziil azt a megbízást, — a társulat elnöke, Falussy Árpád dr. személyében, — hogy a nemzetiségeknek magyarországi és külföldi helyzetéről előadást tartson, igy a Szé- chenyi-társulatnak az országos kongresszuson aktiv szerepe is lesz. Az ország összes kultur egyesületei az Eriikét jubileuma alkalmából kiildött- ségileg fogják üdvözölni és pedig úgy, hogy az ország összes kultur egyesülteit egy csoportban, Széli Kálmán a kongresszus elnöke fogja vezetni. Arra kéri tehát Elnök az igazgatóválasztmányt, hogy a Széchenyi-társulat küldöttségét összeállítsa. Az indítványt az igazgató választmány örömmel elfogadta és az azonnal jelentkezőkből, 10 tagból álló küldöttséget alakított, amelynek tagjai lesznek Ilosvay Aladár alispán és Szatmár város polgármestere is. Városi közgyűlés. Nagykároly város képviselőtestületi f. hó 20-án rendkívüli közgyűlést tartott. A gyéren látogatott közgyűlésen Debre- czeni István polgármester elnökölt. A tárgysorozatnak két jelentékeny pontja volt. Egy bentlakó korházi orvosi állás és a szinkázi fütőszerkezet ügye. Városi kórházunknak, melyet nemrégiben kibővített a város, meg van az a szégyenletes hiánya, hogy egy benlakó orvos részére alkalmas lakással nem bir. E hiány pótlása végett vétetett fel a tárgysorozatba egy benlakó orvos kérdése, de érdemleges elintézést nem nyert, mert a képviselőtestület úgy határozott, hogy ha majd egy fertőtlenítő telep létesül városunkban, az igy feleslegessé váló járványkórházat alakíttatja át orvosi lakássá. Hát ez bizony nem az az elintézési mód, melyet egy ilyen nagy horderejű kérdésnél elvárhatnánk. Mi készséggel elismerjük azt, hogy a város anyagi helyzete nem engedi meg, hogy költséges építkezésbe bocsátkozzék, de azért e fontos kérdést elodázni nem szabad. Olyan szűk az a kórházi épület nem lehet, hogy abban egy éjjeli szolgálatot teljesítő orvos részére egy szoba rendelkezésre ne állhasson. Kedvezőbb elintézést nyert a színházi fütőszerkezet ügye. A polgármestert ugyanis felhatalmazta a közgyűlés, hogy Waldmann Antal vállalkozóval a színháznak gőzfűtéssel leendő berendezésére vonatkozó szerződést kösse meg, még pedig úgy, hogy a vállalat 10000 korona beiendezési költség felét a munka elvégzése után, másik felét pedig csak akkot kapja kézhez, ha a fütőszerkezet tökéletessége minden kétséget kizáró módon be lesz bizonyítva. Ezzel tehát használható állapotba hozatnék a színház és megszűnne a színház füthe- tetlensége miatt az a nagyon is megokolt panasz, mely eddig állandóan felszínen volt. Fizessünk elő a Szatmárvármegyére! Pogácsik keményen. —Nem dolgozni, jól élni? Könnyű ezt mondani. Az orvos vállat vont. Rég letett már arról, hogy ezeket az embereket kapacitálja. — Hát maguk látják. A dologhoz való ereje úgy jön vissza, ha betartják, amit mondok. Ha nem tartják be, hát nem tartják be. Hát nem lesz katona, — fordult a legényhez. Örülsz-e ? — Isten őrizz, nem azért tette, szólt közbe Pogácsikné. — Nem hát, erősitgette az ura is. — Hát jól van, én nem vagyok törvényszék, én nem faggatom kendteket. — Hát örülsz-e, János ? — fordult megint a legényhez. — Nagyon oda vagyok én, — susogta a beteg. — Hát nem szebb dolog katonának lenni? Tán huszár is lehettél volna. — No, mit ér az ? — szólt Pogácsik. — A nadrág, az piros, de lópucolás az minden nap van. Nem azért neveltem a fiamat, hogy lovat pucoljon a császárnak. És a gazdaságba három évig hasznát se vegyem. Amikor a legjobb erőbe van. Adót, párbért, tanítót, orvost fizetni, jegyzőt tartani! Pénz kell ehhez. Miből, honnan, ha katonának megy az, akinek dó- gozni kéne? Más bolond megteszi. Hát legyen más bolond Az a két rongyos ujj megéri. Pogácsik elakadt. Elárulta magát. A felesége ijedten nézett rá. A ravasz paraszt azonban feltalálta magát. — Hát ezt csak úgy gondolom most, hogy vigasztaljam magamat is, meg a Jánost is. A két ujj már oda van. Hárman is látták, hogy véletlenségből vágta beléjük a baltát. Ha ez nem esik meg vele, én tőlem százszor is lehetett volna katona. Az orvos bevégezte a munkáját. Összeszedte a műszereit. — Mehetünk. Megint kocsira ültek és indultak hazafelé. Pogácsik most már lassabban hajtott. Kímélte a lovakat. — Tekintetes ur, rendben van a fiam ? — kérdezte kis idő múltán. — Rendben. — No, nehogy még egyszer kelljen érte menni. Nem potyognak az égből az öt koronák. Erdőssy Dezső. ☆ Nagykároly utcai világítása. A legoptimistább felfogással sem lehet állítani, hogy Nagykároly utcai világítása kifogástalan. Hogy ez tényleg igy van, az alábbi panaszkérvény is igazolja, a melyet a Kenderes-utca lakói adtak be a városi tanácshoz az utca világítása érdekében. Midőn a panaszkérvényt a városi tanács jóakaratu figyelmébe ajánljuk sürgős intézkedés végett, egyúttal közöljük az ottani lakók és háztulajdonosok jogos kérelmét. Tekintetes városi Tanács! Alulírott Kenderes-utcai lakosok a következő panasszal fordulunk a tekintetes városi tanácshoz. A Kenderes-utcában fel van állítva hét villanygerenda. Ezek közül kettőn, még pedig Ember László és Bunda Mária háza előtt levő gerendákon ég villamkörte. Tehát az egész utcában kettő. A világítás nem az utca elején hanem a közepén kezdődik, mivel a körték teljesen ki vannak égve úgyszólván sémi hasznát sem vészük. Ha összehasonlítjuk a Kenderes-utcát a csizmadia és tímár szin közt elhúzódó sikátorral, ahol az egy hétfői napot kivéve egy lélek sem jár, mégis minden második gerendán ég villamkörte, akkor elegendő- alapja van panaszunknak s reméljük, hogy kérelmünk rövidesen teljesedésbe megy, olyformán, hogy nevezett utcában is minden második gerendán lesz égő körte alkalmazva. Erősebb fényerejü villamkörte alkalmazása válik szükségessé, mert a világításra a köz- biztonság szempontjából talán sehol sincs oly nagy szükség, mint nevezett utcában, ahol esőzés alkalmával a koromsötétség miatt az alig 35—40 cm. széles és földszinével vízszintes rossz kövezett járdán a járó-kelő bokán felül besülyed a tócsákba. Ha már járdánk nincsen, legalább világításunk legyen, hogy a sarat kerülhessük. A villamdrót hálózat Bunda Mária házánál véget ér, pedig még azontúl is vannak lakóházak és ezek lakóit is megilleti a villamfény. Alázatos kérelmünk megismétlésével kérjük a tekintetes városi tanácsot szíveskedjék sürgősen intézkedni, mert a világításra e kanyargós, sötét utcában nagy szükségünk van. Nagykároly, 1911. aug. 18-án. A Kenderes-utca lakói. Már közbiztonsági szempontból is ajánljuk a kérvény jóakaratu elintézését. HÍREK. Nyári dal. Tele vagyok hővel. Gonddal terhelt fővel Futok árnyék után. Becses nőm Lomnicon. Én forró aszfalton Viszem sovány irhám. A nap agyon éget, Látok zöldet, kéket Mig szivarom szívom. Nem „Imperatores“ Hanem „Stinkadores“ Pénzzel csak ezt bírom. És Becsesem csak nyaral, Nyaral, nyaral, nyaral, S’ ha haza jön, Majd koplalunk A fürdőre, Mint tavaly, Ej, — haj! : Gallérok gözmosása: |Wá ífÁiA** Dá 1 Kézimunkák, glassé keztyük, tüköríénnyel hófehérre mAJ Uljvi JT AI Bútorok szőnyegek tisztítása Nagykároly, Széchenyi-utca 34. sz., a róm. kath. elemi fiúiskola mellett.
