Szatmárvármegye, 1911 (7. évfolyam, 1-53. szám)

1911-07-16 / 29. szám

2-ik oldal SZATMÁRVÁRMEGYE 29-ik szám. váz meg mindent annak a kormánynak, amelytől képviselői mandátumát nyerte. A nemzet életfentartási ösztönéből kifolyólag nem ismer e kérdésben sem megalkuvást, sem kíméletet. Amint a nemzet óriási többsége ed­dig is elseperte azokat a kormányokat, sőt pártokat, a melyek a nemzet véd- erejét az osztrák uralomnak kiszolgáltatni akarták, úgy — azt hisszük — most is fel fog ébredni a nemzet lelkiismerete, amely legyőzhetetlen erőt fog ismét adni a nagy célért együtt harczoló 48-as és függetlenségi pártoknak arra, hogy a nemzet ellen intézett ezen újabb merény- tetet is visszaverjék és a Khuen kor­mányt védető javaslatával együtt elbuk­tassák. Forgácsok. Kibontják a lobogót. A vármegyei függetlenségi és 48-as párt intéző-bizottsága legutóbb tartott ülésén elhatá­rozta, hogy az orsz. függetlenségi és 48-as pártok minkét árnyalatát feliratban fogja fel­kérni arra, hogy a nemzet jövőjét és függet­lenségét veszélyeztető véderő reform javaslat ellen közös erővel és lelkesedéssel küzdjenek és minden alkotmányos parlamenti eszközökkel igyekezzenek az ujonczlétszám felemelését és a súlyos vér- és pénzáldozatot magában foglaló törvényjavaslat törvényerőre emelkedését meg­akadályozni. A vármegye területén lévő választókerületek pedig a véderő vita folyamán népgyüléseken fognak tiltakozni a súlyos katonai terhek ellen és ezen tiltakozásról a kerület képviselőit érte­síteni fogják. * * * Az idők jele. A munka párt főpátrónusa Kristóffy is dolgozik a véderő javaslat érdekében. A meg­indult vitáról már el is küldte első jelentését fenséges urának Ferencz Ferdinándnak. — ügy látszik, hogy legfelsőbb helyen Kristóffyt nevez­ték ki a munkapárt főellenőrének — még meg­érjük, bogy a fődarabont diadalmasan fog be­vonulni munkapárti elvtársai közé, hiszen egy czélt szolgálnak: a császári akarat érvényesil­lését. * * * A modern proscripcio. Régen — az ókorban — az autocraták proscribálták (fej és jószágvesztésre Ítélték) a nekik nem tetsző vagy hatalmi utjokban álló polgárokat. Ma a fej- és jószágvesztés korszaka letűnt mindenütt a hol a civilisaíió fénye világit be az emberek lelkében. Csak nállunk maradt fent még ez az ókori szokás — bár más ki­adásban. Az elitéit Apponyi Albert gróf a kit Khuen kormánya nem tart érdemesnek az egyetemi tanszékre. A kir, tudomány egyetem tanácsa tudva­levőleg meghívta Apponyit a magyar közjog tanszékére. Az egyetem tanácsának ehhez tör­vényszerű joga volt és ezen elhatározását az egész intelligens magyar közönség és tudo­mányos világ örömmel fogadta. A munkapárt kormánya azonban az Ap­ponyi kinevezését nem terjesztette a király elé, hanem Magyarország legnagyobb szónokának és közjogászának, az egyetem tudós tanárai által történt meghívását egyszerűen — vissza­utasította, vagyis a hivatott tudósok sorából — proscribálta. A müveit világ összes nagy nemzeteinek Brüsszelben tartott interparlamentáris nagygyű­lésén Apponyit egyhangúlag elnöknek válasz­tották azok, akiknek varr érzékük az igazi nagy­ság iránt, ahol Apponyi öt európai nyelven be­szélt a nemzetközi jogról és a világbéke esz­méjéről. — Amerikában pedig New-Yorban, Filadelfiában és Chicagóban az egyetemeken tartott előadást több ezer hallgató és Amerika előkelőségei előtt a magyar közjogból és Auszt­riához való közjogi viszonyainkról, sőt azzal is kitüntették, hogy Amerika parlamentjében be­szélhetett az elnöki emelvényről, amely csak két férfiúnak jutott osztályrészül: Lafayettenek és Kossuth — Lajosnak. Minden nagy nemzet büszke volna reá, ha magáénak mondhatná Apponyit — csak saját hazájában, a budapesti egyetemről tiltotta el öf az osztrák érdekeket szolgáló kormány pártpolitikája. Harmincöt évi tiszta és önzetlen parla­menti munkásság után nem tudják neki meg­bocsátani, hogy kiábrándult a közös ügyes 67-es politikából és nemzete önállóságáért és függetlenségéért harcol ......................Van még ily sz olgalelkii kormány a világon ? : HÍREK. Kinevezések. Csaba Adorján főispán a Hiripen működő polgári lóavátóbizottsághoz Makay Bertalan járási m. kir. állatorvost pol­gári állatorvossá ; — Schirmon János m. kir. erdőaltisztet, Györy Ödön és Stahl Gábor kap- nikbányai alsótelepi állami iskolai gondnok­ságba rendes tagokká kinevezte. Esküvő. Makay Miklós építész ma szom­baton délután esküszik örök hűséget Karaszka Margitnak Nagykárolyban. Házasság. Csics Jenő felsőrónai körjegyző tegnap esküdött örök hűséget Almássy Anna felsőrónai állami iskolai tanítónőnek, néhai Almássy Ignátz és neje szül. Urai Margit leá­nyának városunkban. Eljegyzés. Luby Béla nagygéczi föld- birtokos, volt orsz. képviselő leányát, Annus- kát eljegyezte dr. Ozory István debreczeni renőrkapitány. Indóházunk építését rövid idő múlva megkezdik. Az építést Geiringer és Sajovits budapesti és munkácsi lakos vállalkozók nyer­ték el, kiket folyó hó 18-ik napjára a szerző­dés megkötése céljából Budapestre rendeltek. A Nagykárolyi Nőegylet múlt vasárnap délelőtt tartotta meg évi rendes közgyűlését. Az elnöklő gróf Károlyi Istvánné évi jelenté­sének felolvasása után, a pénztárnoki jelentést mutatták be, melyből kitünőleg a Nőegylet va­gyona ma már 46,000 koronát tesz ki. Elhatá­rozta a közgyűlés, hogy a vezetése alatt álló Melinda árvaházat leányinternátussá alakítja át, amelyben szegényt bb sorsú családok gyerme­kei fognak majd igen mérsékelt dij mellett ej­tudatosság magában véve nagy gyönyörűség, s fokozza az élvezetet. Ezt a tudatosságot nem parancsolja az emberre a kor szelleme, vagy az iskola, a kathedrai tanítás. A tudatosság, s az ez utáni vágy az embernek ösztöne; mint pld. az, hogy a hideg ellen való védekezésünkben ruhákba bujunk, vagy a meleg elől hideg helyre megyünk, stb. A legvilágosabb bizonyítók erre a gyermek, a ki játékszerét mindig összetöri. Megnézi, hogy a kis játékvasutját mi hajtja, hogy a beszélő­babájában mi idézi elő a hangot stb. A laikus erre azt jegyzi meg, hogy az ilyen gyermek vásott, s nem tudja, hogy ez a gyermekben és általában az emberben lévő ős ösztön megnyilat­kozása, mely szerint az ember nemcsak élvezni de tudni is akar, (meg akarja tudni a dolgok titkát.) A gyermeknél ez az ösztön a már említett primitiv formákban nyilatkozik meg. A felnőttnél ép úgy látjuk ezt az ösztönt de más megnyilat­kozásban. Pld. a turista nagy fáradságok árán fölmászik a hegyekre és onnan élvezi a tájat, az alatta elterülő hegyeket, vizeket, völgyeket. Ha most azt kérdezzük, hogy kell-e neki enrrél több élvezet, azt fogjuk felelni, hogy nem kell több. Mégis, mikor ő ennyire jutott, nem éri be ezzel a puszta élvezettel, hanem azt is akarja tudni, hogy ő hány méter magasságban van, vagy pedig már ennek a körülménynek is tudatában van. Tehát az élvezete sokkal teljesebb lesz a tudásbeli elem által. Ennélfogva az emberi élvezetet az érzés és tudás egészíti ki, vagyis e három tényező együtt­véve teszi tökéletessé. Együtt kell lenni az élve­zettel a tudásnak is. Az érzés a tudásbeli elem nélkül, vagy a tudás az érzésbeli elem nélkül nagyon szegényes dolog. Mindkettő az embernek egy lelki szükséglete, mindkettőt belső parancs sugallja. Az esthetikai tudományok tárgya a szépnek a boncolása. Ennek azonban nem az a célja, hogy magunkat mindenféle adatokkal terheljük, hanem hogy ős ösztönünket kielégítsük. Azt kérdezhetné valaki most már, hogy az igazán nagy és kiváló komponisták esthetikusok voltak-e ? Erre az a határozott felelet, hogy igen, azok voltak. Még pedig kiváló esthetikusok. Mert azoknál a kik nem alkottak igazán nagy értékű müveket, azoknál megboszulta magát az esthetika nem tudása. Az esthetika precíz szabályokat nem hoz. Föladata az, hogy rámutasson azokra a kér­désekre, melyek fölött gondolkoznunk kell. — Boldog embernek mondják azt, akinek a lelkét egy zenemű meghatja. De ez még nem elég. Némelyek a zenét élvezik, némelyeket meg­nyugtat, másokat fölizgat. Ezek és a között, ki a zenét tudatosan hallgatja — óriás a külömbség. Olyan az, mint pld. a sark-körül lakó eszkimó és egy európai sarkkutató külömbség. Mert a ki tudatosan hallgatja a zenét, élvezi a modu- látiókat, azok szépségét, mert tudja, hogy lehet­nének másfélék is, pld. banálisak stb. Első sorban azt kell mondanunk, hogy az esthetika azon kérdésekkel foglalkozik, melyek fölötti gondolkozás, még pedig eredményes gon­dolkozás a zenét ránk nézve jobban élvezhe­tővé teszi. Az esthetika szó a görög aisthanestai ( élvezni) szóból ered. Az élvezet pedig érzést, psychikai vagy physikai érzést jelent. FELDMANN NANDORésTARSA BANK ÜZLETE Budapest, VI., Andrássy-ut 50. Első Magy. Általános Biztositó Társ. kér, főügynöksége. Kölcsönök vidéki takarékpénztári részvényekre és egyébb tőzsdén nemjegyzett ä papírokra a legmagasabb összegig, a legelőnyösebb feltételek mellett. Reál és ® személy-jogú gyógyszertárak vételeinek financirozása; törlesztéses- és egyszerű jelzálog-kölcsönök, építési-, tisztviselői-kölcsönök ; értékpapírok, tőzsdei árfolya­mon ; állami-, városi-subvenciók eskomptálása; kölcsönök, haszonélvezettel és járadékkal terhelt ingatlanokra. Elsőrangú referenciák. Felvilágosítás díjmentes. Magyar és német levelezés! Telefon 21—10. Magyar és német levelezés'

Next

/
Oldalképek
Tartalom