Szatmárvármegye, 1911 (7. évfolyam, 1-53. szám)
1911-07-09 / 28. szám
28-ik szám. SZATMÁRVÁRMEGYE. 5-ik oldal. rögtön meghalt. A vizsgálat folyamatba tétetett. Tessék jól vigyázni, hogy, tényleg valódi Ferenc József-keserüvizet kapjon az üzletben, mert nagyon sok csekély értékű viz a csalódásig hasonló czimkével van forgalomban, számítva arra, hogy ily módon meg fogják vásárolni a „Ferenc József“-keserüviz helyett, melyről köztudomású, hogy a legkellemesebb izü, legenyhébb és legbiztosabb hatású. Számtalan orvos a maga és a saját családjában felmerülő szükség esetén szintén a „Ferenc József“-keserűvizet használja. A „Ferenc József-keseriiviz források“ igazgatósága Budapesten van. Az olcsó élet. Sera Katalin, a szatmári felsőbb leányiskola végzett növendéke sztrichin- nal megmérgezte megát és meghalt. A szerencsétlen leány most nyert képesítést. Deésen lakó özvegy édes anyja nem rég levelet irt neki, hogy tanuljon szorgalmasan és ne hozzon elégségest bizonyítványában, mert Deésen csak úgy kap állást, ha nincs elégségese. Será Katalin képesítő bizonyítványában azonban két elégséges volt. A gyönge idegzetű beteges leány ezt any- nyira szivére vette, hogy bevonult az intézet egyik helyiségébe s strichinnal megmérgezte magát. A szörnyű kínokat szenvedett leányhoz dr. Kölcseyt hívták, de már nem lehetett megmenteni, Szigorú vizsgálat indult meg, hogy a mérget mi uton-módon szerezte be. A brutális rendőr. Szinérváraljáról írják nekünk: Gózsa Tógver avasfelsőfalui lakos a fiának egy pár csizmát vett Fericsán György- né szinérváraljai piaci árustól. A vételár fizetése körül differenciák támadtak a vevő és eladó közt, mire Fericsánné Dorka György városi rendőrt hívta segítségül. Dorka a tekintély kedvéért hamarosan előrántotta a rendőrkardot és azzal úgy csinált rendet, hogy Gózsa Tógyer- nek a karján csontig hatoló mély vágást ejtett amely a szerencsétlen embert egész életére nyomorékká tette. A brutális rendőrj ellen megindították az eljárást. KÖZGAZDASÁG, IP/^, ^Ef^EDELEM. Alkalom vállalkozásra. Az Ecsedi-Iáp társulat a városunkban emelendő egy emeletes székkáz építésére hirdet versenytárgyalást. Ajánlatok 5% bánatpénzzel ellátva f. hó 12-ik napjának déli 12 órájáig a társulat igazgatóságához nyújtandók be, ahol a tervek és feltételek megtekinthetők, illetve megtudhatók. A III. honvéd kér. hadbiztosság az 1911. és 1912. évre szükséges termények szállításáré 1911. julius hó 12-én Nagykárolyban a 111. honvéd zászlóalj gazdasági hivatalában megtartandó versenytárgyalást hirdet. A szállítási feltételekben foglalt bővebb adatok a fenti hivatal hivatalos órái alatt megtekinthetők. Felsőbánya város gazdasági ismétlőiskola építésére hirdet pályázatot. Ajánlatok julius 15-ig adhatók be. A helybeli zár- és lemezárugyár r.-t. igazgatósága legutóbb tartott ülésében elhatározta, hogy az üzletkört a faiparra, illetve egyelőre az ajtó és ablak gyártással kiterjeszti, e czélból, az alaptőkéjét 500 drb. részvény kibocsátásával 50,000 koronával felemeli s ily értelmű javaslatot terjeszt a leg- közelebbre összehívandó közgyűlés elé. KÜLÖNFÉLÉK. — A művésznő. Egy helybeli kiskereskedőnek van egy ambiciózus leánya, aki nagyon szeretne színpadra lépni. Minthogy elég kellemes hangja volt, az apja elküldte Budapestre, hogy ott tanulja ki az éneklés mesterségét. A napokban érkezett haza Budapestről a kisasszony. A szülők boldogan fogadták rég látott lányukat és miután a viszontlátás örömeit kiélvezték, kíváncsian érdeklődtek előmenetele iránt. — Na, tudsz e már énekelni? — kérdezte az apja ebéd közben. — Sajnos — felelte a fiatal hölgy — azt nagyon keveset tanultam Budapesten. Ellenben táncolni, azt nagyszerűen tudok. Az egész család kiváncsi lett a lányka táncművészeiére. Kérlelték, könyörögtek, hogy táncoljon, de a hölgy szégyenlően vonakodott: — Ha néznek, akkor nem tudok — mondotta. — Majd ebéd ntán táncolni fogok a szobámban, de csak úgy, ha senki sem látja. Ebéd után a művésznő bevonult szobájába. Az egész esalád odaállt az ajtóhoz és a kulcslyukon leste a hires táncot. Legnagyobb meglepetésükre. a művésznő szépen lefeküdt a díványra és aludt. Néhány óra múlva ismét megjelent a család körében. Az anyja szemrehányólag fogadta: — Látod, lányom —, mondta — nem is táncoltál. — De biz táncoltam — felelte a hölgy. — Már hogy táncoltál volna, hisz mi néztünk a kulcslyukon ... — Úgy? Néztetek! Hát nem mondtam, hogy ha néztek, akkor nem táncolok ? IRODALOM. Legnagyobb és legelterjedtebb napilap hazánkban a Pesti Hírlap. Legnagyobb, mert hétközben is 8—16, vasárnaponkint pedig 16—24 oldallal ad többet, mint más napilapok, ugyanazon árért. Legelterjedtebb, mert napi példányszáma még a krajcáros boulevard- lapok számát is felülmúlja, ami a hirdetők szempontjából igen fontos, lévén a Pesti Hírlapnak a legnagyobb nyilvánossága. Ezért van a Pesti Hírlapnak legtöbb szövege mellett legtöbb hirdetése is. A Pesti Hírlap tehát legjobban elégíti ki úgy^ az olvasó, mint a hirdető közönség igényeit. Miután pedig holt idény már évek óta nincs és az idén még a parlament sem szünetel, e szerint intelligens ember egyáltalán nem mellőzheti nyáron sem az újságolvasást: épen azért hívjuk fel t. olvasóközönségünk figyelmét a Pesti Hírlapra, melynek főerőssége, hogy pártokon kívül és felül állván, szigorú ellenőrzést és igazságos kritikát gyakorolhat mindennel és mindenkivel szemben: ennek köszönheti a magyar sajtóban páratlan népszerűségét. A Pesti Hírlap körül csoportosul ma a cikkírók és tárcaírók elsőrendű gárdája. Főmunkatársai : Eötvös Károly, Gárdonyi Géza, Molnár Ferencz, Heltai Jenő, Szomaházy István, Színi Gyula, Abonyi Árpád, Porzsolt Kálmán, Mezey Ernő, Muray Károly, Várady Antal, gr. Vay Sándor, Szász Zoltán, Szabóné-Nogáll Janka, Lux Terka, Csergő Hugó, Pásztor József, Gellért Oszkár, Lampérth Géza, Álba Nevis, Bokor Malvin, Tömörkény István, stb. stb. A Pesti Hírlap minden állandó előfizetője karácsonyi ajándékul kapja a Pesti Hírlap nagy képes naptárát és kedvezményes áron rendelheti meg a Divat-Szalont. A Pesti Hírlap ára egy hóra 2 kor. 40 fillér, negyedévre 7 korona, a Divatszalonnal együtt 9 korona. A Pesti Hírlap kiadóhivatala : Budapest, V., Váci-körut 78. A Magyar Figyelő 13-ik számával második félévét kezdi meg és e szám még az első igen gazdag félévhez képest is minden tekintetben újabb jelentékeny emelkedést mutat. Tisza István Pietreich röpiratát, amelyet a véderő törvényről irt, ismerteti és igen elismerő szavakkal méltatja Pietreich szerepét és álláspontját a véderő javaslatoknál felmerült magyar álláspont körül. Tisza fejtegetéseiben ahhoz az eredményhez jut, hogy aki nem akarja, hogy a hadsereg örökre fájós tövis legyen a magyar nemzet testében, aki fokozni akarja a hadsereg belértékét, aki arra törekszik, hogy magához vonhassa, egyesítse és a magyar nemzet és a dinasztia biztonsága, virágzása, nagysága érdekében latba vethesse a monarchia minden 'élő erejét, annak végre- valahára szakítania kell a múlt idők azon hagyományaival, amelyek Magyarország lefokozásában a nemzet jogos törekvéseinek elnyomásában keresték a nagy hatalmi állás előfeltételeit. Klerikálizmus és radikálizmus cimen Herczeg Ferenc a most lefolyt kultuszvita mérlegét készíti el és arra az eredményre jut, hogy a szélső radikálisok éretlenségei nem tudják ugyan a reakcióval a harcot felvenni, de mint a rossz mozsárágyú, az ágyú háta mögött álló szabadelvű táborban nagy pusztítást miveinek, mert éretlen agitációjukkal olyan elemeket terelnek a reakciónárusok táborába, amelyek különben a szabadelvüség megbízható támaszai volnának. Angyal Dávid magvas és nagyértékü történelmi tanulmányában fejtegeti Teleki László tragédiájának lélektani indokait. Ambrus Zoltán a szezonvégi bemutatókról ir színházi cikket. Palágyi Menyhért kiváló bölcsészünk állításaiban nagyértékü essait irt „A bölcsészet renaissance-ja“ cimen, amelyben a legújabb bölcsészeti irányokról tájékoztat. Zilahy László a magyar kritikáról mond el igen figyelemreméltó megfigyeléseket és élesen kikel azon úgynevezett „lirizáló“ kritika ellen, amelyben néhány fiatal ember saját munkáinak dicsőítését tekinti kritikai tevékenységnek Barabás Albert konstantinápolyi levele Törökország jelenlegi politikai helyzetét szemlélteti, Karafiáth Márius dr. igen érdekes sportcikkben reflektál Yolland tanárnak a Magyar Figyelőben megjelent hasonló tárgyú tanulmányára. Igen gazdag az uj szám szépirodalmi része is. Herczeg Ferenc „Szemlélő“ néven új budapesti szatir-játékot kezd el, amely „Vörös kakas“ cimü radikális szemle alapítása keretében az Andor és Andrásból jól ismert és általánosan kedvelt Gombos Andort viszi be egy uj intellektuális környezetbe és már az első számban a frappánsul megrajzolt alakok egész sorozatával kedveskedik. Egy másik novellát, „A fügefából való szobrocskát“ Grazia Deledda, a világhírű olasz írónő irta egyenesen a Magyar Figyelő számára, amelyet az olasz eredetiből Bállá Ignác kitűnő műfordítónk ültetett át magyarra, egyben igen értékes kis irodalmi tanulmányt irt a szerzőről. A gazdag és változatos Feljegyzések rovát egészíti ki a minden tekintetben nagy értékű számot, amely a Magyar Figyelő eddigi pályafutásának egyik dísze és jövendő pályájának egyik legbiztosabb ígérete. A Magyar Figyelő előfizetési ára negyedévre 6 K, félévre 12 K, egész évre 24 K. Kiadóhivatal Budapest, VI., Andrássy-ut 10 szám. ____________ KO HN A. M. Budapest, Y„ Yáczi-ut 16—18. szám ajánlja nagy készletét mezei vasúti sínek, különböző kocsik, váltók és fordítók, mozdonyok, transmissió-berendezések, csövek, szivattyúk, tartányok,* távirdasodrony, kovácsszerszámok, fúrógépek, ollók, lyukasztók, üllők, satuk stb., használt és uj állapotban. Ruhát fest és vegyileg tisztit HAUFEL S. Nagykároly, Eölcsey-utca 1. sz. T A rom. kath. templom mellett. ^ Alapittatott 1902. 5
