Szatmárvármegye, 1911 (7. évfolyam, 1-53. szám)

1911-07-09 / 28. szám

28-ik szám. SZATMÁRVÁRMEGYE. 3-ik oldal kának. Egy ilyen hűséges, tisztességes munká­sa a vármegyének dr. Czukor Lajos, akit 7 fő­ispán 25 éven át mindig megtisztelt a tb. várme­gyei főorvosi állással. Dr. Aáron Sándor halála után a főorvosi állás betöltetett s azért helyén­valónak találja, hogy a törvényhatóság dr. Czu­kor Lajosnak, aki minden helyettesítést ponto­san, lelkiismeretesen látott el, örökítse meg érdemeit jegyzőkönyvileg. Az indítványt egy­hangúlag elfogadták. Vetzák Ede indítványát, a melynek az a célja, hogy határozza el a t törvényhatósági bi­zottság, miszerint a szervezési szabályrende­letet akként módosítja, hogy az 1883. I. t.-c.- ben foglalt feltételeken kivül a szolgabirói ál­lásra pályázóktól a 25 éves kor betöltését és a közigazgatási pályán való 2 évi működést, a főszolgabírói, aljegyzői és vármegyei ülnöki állásra pályázóktól pedig a 26 éves kor betöl­tését és 3 évi közigazgatási pályán való mű­ködést kíván meg, a közygülés nem fogadta el. Az állandó választmány elösmeri az in­dítvány helyességét, de mellőzését javasolja, mert az 1883. I. t.-c. megszabja a törvényt, tehát a vármegyének nincs joga szabályrende- letileg módosítani. A közgyűlés az állandó választmány ja­vaslatát fogadta el. A vármegyei telefonhálózat kérdésében az állandó választmány azt java­solja, hogy azon községek határozatai, amelyek hozzájárulnak a telefonhálózat költségeihez, jó­váhagyassanak, azon községek pedig, amelyek a hozzájárulást megtagadták, utasittassanak, a hozzájárulása összegét 1912. évi költségveté­sükbe állítsák be. Berenczei Kováts Jenő elvben kifogásolja az állandó választmány javaslatát, mert alkot­mányjog, közszabadság és politika szempontjá­ból helytelennek tartja, ha a vármegye túllépi hatáskörét és beleavatkozva a községek auto- nomjogába olyan kiadások felvételére kötelezi őket, amelyeket nem akarnak és nem bírnak. Ma Szatmármegyében megdöbbentően nagy a községi pötadó, amely megsemmisítéssel fenye­geti az adóalapokat. A pótadó tetemes része az állami kötelezettségek teljesítéséből áll elő, Salterac: (a homlokára üt) Ah, most jut eszembe . . . (újra gondolkozik) De nem! Ez untatna! Madame : (nyugtalanul) Micsoda drágám ? Salterac : Ne, ne ... És mégis mily cso­dásak lennének e lapok, melyekben a lelkem egy részét leheltem, ha az imádott asszony keze Írásában olvashatnám! Madame: (letörten) Hogyan? Te azt akarnád ? v * Salterac: (lágyan) Mennyivel jobban sze­retném a müvemet, ha azt mondhatnám ma­gamnak: Az ő keze! (megcsókolja a kezét) az a drága keze irta! Madame : De barátom ! Salterac: Nos, nem! Nem kérlek erre! Nem akarlak boldogtalanná tenni, mint az urad. Madame : Oh te ... az egészen más! Salterac! (elragadtatva) Igazán? Megten­néd? Beleegyeznél? Oh te imádottam, teimá- dottam ! (megöleli.) Madame: (legyőzve) Mindent, amit kí­vánsz ! Salterac: Milyen édes vagy! Mennyire szeretlek! Mennyire imádlak! Gyere ülj le ide ! (az íróasztalhoz ülteti) Egy regény, amelyet ép most kezdtem és sokat várok tőle. mert a jegyzőt elfoglalja az adószedés, katona- állítás s igy a község ügyeinek elintézésére se­gédszemélyzetet kell tartani, ami esak emeli a pótadót. Mikolában 503, Pátyodon 300, Sályi- ban 140, Angyalosban 90 százalék a pótadó. E rettenetes nagv kiadásokat nem szabad újab­bakkal növelni azért, hogy a főszolgabirák ösz- sze legyenek kötve a központtal, a községek pedig, amelyek ezt a nagy költséget nem bír­ják, ne legyenek bekapcsolva. Cholnoky Imre a törvényre hivatkozva ellenzi az állandó választmány javaslatát. Csaba Adorján főispán utal a községi törvény 26 §-ára, amely igenis biztosítja a törvényhatóságnak azt a jogát, hogy a köz- igazgatás érdekében kényszerítse a községet olyan kiadások felvételére is, amit maguk nem akarnak. Dr. Falussy Árpád beismeri, hogy a vidéki gazdálkodóknak, ipartelepeknek, nagy- kereskedőknek fontos érdeke, hogy meg legyen a lelefonháiózat. De ennek fontos kelléke, hogy minden község be legyen kapcsolva. Ha ilyen arányokban nem lehet a hálózatot léte­síteni, akkor inkább semmi se legyen. Ellenzi tehát az állandó választmány javaslatát és azt kívánja, hogy utasitassék a vármegye vezető­sége az egész hálózat felállításának keresztül­vitelére. Domahidy István, bér. Kovács Jenő és Solymossy József hozzászólása után a főispán névszerinti szavazást rendel el, melynek során az állandó választmány javaslata mellett sza­vaztak harmincnégyen, ellene tizenheten. A törvényhatóság az állandó választ­mány javaslatát fogadta el. Berencey Kováts Jenő és Cholnoky Imre a határozat ellen felebbezést jelentettek be. Több apró, jelentéktelen ügy egyhangú lereferálása után a közgyűlés délben véget ért. Lapunk előfizetési ára. Egész éz're . . 8 K Félévre . . 4 „ Negyedévre . 2 „ Madame: (nyugtalanul) Regény? Hosszú? Salterac : (könnyedén) Dehogy, nem hosz- szu . . . legalább huszonötezer sor . . . Madame : (rémülten) De . . . hiszen ez ... Salterac: (rendezi a följegyzéseit) Majd meglásd, mily gyorsan megy. Ha naponta el- jösz hozzám . . . körülbelül három órán át maradhatsz itt, ugy-e ? Madame: (nyugtalanul) Igen, de a három órán keresztül . . . Salterac: (anélkül, hogy reá hallgatna) E három órán öt-hatszáz sort diktájhatok le neked. Madame: (sírva fakad) De hát a szerel­münk? Salterac: (sietve kihúzza az óráját) És, minthogy van még tiz percünk, rögtön hozzá foghatunk. Ülj le! (Madame Bözel akaratlanul szót fogad. Ügyelj. Elkezdem. (Diktálásba kezd.) Sötét erős éjszakában két rendőrtisztviselő fel alá sétált a Szajna partján. A sötétség oly sürü volt, hogy alig láthattak három lépésnyire 1 Hirtelenül azonban a Szajna túlsó túlsó partján észrevették egy 33 fél vagy 34 éves személyt, akinek bandzsalsága gyanús volt előttük.“ stb. Stb. Leon. HÍREK. Tiszelettel kérjük htralékos előfize­tőinket, hogy az előfizetésidij hátralékot be­küldeni szíveskedjenek. Gróf Károlyi Mihály balesete. Súlyos sajnálatos baleset érte a magyar főúri világ egyik kitűnő tagját, az Országos Magyar Gaz­dasági Egyesület elnökét, gróf Károlyi Mihályt. Gépkocsija az esti sötétben Báttaszékhez közéj fölfordult az országúton, mely maga alá temette. A sebesült grófot még aznap este tiz órakor különvonaton szállították Budapestre. Reggelre lényegesen javult az állapota. Orvosai: dr. Bartha és dr. Bradács Emil konzíliumot tar­tottak és megállapították, hogy Károlyi Mihály minden veszélyen túl van, aggodalomra nincs ok. A gróf jobboldali bordatörést szenvedett, de olyan könnyű természetűt, hogy néhány hét múlva teljesen felépül. Kinevezés. A király a miniszterelnök előterjesztésére dr. Fejér László miniszteri osztálytanácsosi cim- és jeleggel felruházott miniszteri titkárt, városunk fiát osztálytanácsossá nevezte ki. Uj jogtudor. Borody Dezső ügyvédjelölt Borodi György városi tiszti ügyész fia, buda­pesti egyetemen a jogtudományi utolsó szigorla­tot eredményesen letévén, jogtudorrá avat­tatott. Halálozás. Vettük a következő gyászje­lentést : „Alantirottak a legmélyebb fájdalommal tudatjuk, hogy a szerető férj, a legjobb apa, nagyapa, testvér, sógor, após és rokon mándi Mándy Ödön, Szatmárvármegye tisztviselője f. hó 2-án este V* 7 órakor, élete 62-ik, boldog házasságának 25-ik évében hosszas szenvedés után jobblétre szenderült. A drága halott hült tetemei julius hó 4-én, délután 5 órakor fog­nak Nagykárolyban, Gróf Károlyi György-tér 44. sz. gyászházból a református egyház szer­tartása szerint a református temetőbe örök nyu­galomra helyeztetni. Nagykároly, 1911. julius hó 2-án. Áldott tegyen emléke! Özv. mándi Mándy Ödönné született galgói Rácz Erzsébet neje. Mándy Elemér. Mándy Irén, Dr. Szalay Pálné sz. Mándy Anna, Mándy Margit gyerme­kei, valamint Fényes Erzsébet első nejétől szár­mazott gyermekei Juliska és Janka. Özv. galgói Rácz Miklósné született buji és jékei Jékey Anna anyósa. Ináncsy Károlyné sz. Mándy Iza­bella testvére. Szalay Magduska unokája, egregi és nyirvadai Tömpe Bertalan, Ináncsy Károly sógorai. Tömpe Bertalanná sz. galgói Rácz Ilona sógornője, szeniczei Dr. Szalay Pál veje és a kiterjedt Jékey, Ilosvay, Szerdahelyi és Butykay rokoncsaládok nevében.“ — Egy igaz embert, egy jó embert temettünk el e hó 4-én. Mig élt, szivének minden dobbanása családjának szólt’ Akik közelebbről ismerték s a kik csak valaha is érintkeztek vele, valami ideális megtestesítő­jét látták benne a jó férjnek, a gyermekeit sze­rető apának, rokonnak, jóbarátnak és tiszttárs­nak. És a szegények nem mentek el tőle se­gedelem, vigasztalás nélkől. Olyan típus volt ő, amilyennel ami érdekhajszoló, ideges, ravasz- kodó s nemtelen eszközökkel is önnön dolgozó világunkban már csak ritkán találkozunk. A naivságig becsületes volt. Soha sem ártott sen­kinek, pedig az ő jóságával sokszor s rutul visszaéltek: s még sem ábrándult ki az embe­rekből, mégis szerette őket. — A végtisztesség napján impozáns módon nyilvánult meg a rész­vét. A vármegye tisztikara s a többi hatóságok tagjai is nagy számban jelentek meg végbu- csura a jó ember utolsó utjánál. Egész virág­erdő vette körül az elhunytat, aki szivének vi­rágát pazarul osztogatta szeretteinek. Elhunyta mély gyászba borította vármegyénk legelőkelőbb, legősibb családjait. A következő koszorúkat si­került feljegyeznünk : Az én drága egyetlenem- nek — a viszontlátásig Erzsiké. Szeretet vöm­: Gallérok gözmosása: VVA jf t% ía« TOá 1 Kézimunkák, glassé keztyük, tttkörfénnyel hófehérre ßÄJ WJvl * Bútorok szőnyegek tisztítása Nagykároly, Széchenyi-utca 34. sz., a róm. kath. elemi fiúiskola mellett.

Next

/
Oldalképek
Tartalom