Szatmárvármegye, 1911 (7. évfolyam, 1-53. szám)

1911-06-18 / 25. szám

2-ik oldal. SZATMÁRVÁRMEGYE 25. szám iskolát járt s mert az apja hasznavehető embert nevelt belőle. Könnyű elképzelni, hogy az ostobaság szimulálása mekkora lendületet vesz majd a hadseregben. így fest a két évi katonai szolgálat, melylyel a népet akarják leszerelni. Két évet ígérnek, de fenntartják maguknak a jogot, a hároméves szolgálatra. Ily alat­tomossággal, cinikus szemfényvesztéssel környékezik meg a népet, hogy zúgolódás, ellenszegülés nélkül hagyja kiüríteni zse­beit. Kedvezményt Ígérnek neki s Íme kisül, hogy az Ígérgetés olyan közönséges manőver, a milyennel manapság csak könyvügynökök csábítják vásárra a hiszé­keny közönséget. Három koronákért könyv­tárakat Ígérnek, de nyolczadnapra kiderül, hogy könyvtárat nem kapnak, ellenben a három korona helyett fizessenek száz­ötven koronát. Az országtól 56,400 ujoncz- czal kérnek többet s a törvénytervezet második átolvasásánál már azt kell látni, hogy még ez az 56,400 ujoncz sem min­den, mert azonfelül még benntartják a két évet szolgált katonák nagy részét egy harmadik évre, hogy azokkal is emeljék a haderő békelétszámát. Az 56,400-ből igy lesz ,76,400 és 159,400-ből 179,400 katona. Ám csempészszenek bele a tör­vénybe még néhány ilyen paragrafust. Fokozzák kerülő utakon, ravaszul csinált stílusgyakorlatokkal még egyszer akkorára a haderő békelétszámát. Az országnak tökéletesen mindegy, hogy a teher, a melyek alatt összeroskad, 159,400, vagy 179,400 katonából áll-e. Képviselőtestületi közgyűlés. Két közgyűlést tartott f. hó 11-én váro­sunk képviselő testületé. Az elsőt délelőtt 9 órakor Debreczeni István polgármester nyitotta meg. Napirend 'előtt két bejelentést tett a pol­gármester. Az egyik az, hogy Gróf Károlyi Antal ke­resetet indított a város közönsége ellen a Szent­Mikor a föld egyszer csókolódzik, akkor a tengerek kilépnek medrükből, a kősziklák meghasadoznak, a városok rommá porladnak, virágok, állatok és emberek ezrivel fordulnak sírjaikba. És fáj ez a földnek? Dehogy is fáj? Kihányja magából a zsarátnokot, lávát és az­tán csendesen megtér. Kevély derekán észre­vétlen gyenge fűszálak kezdenek sarjadzani. Azon a hajnalon nem indult meg a föld. A tenger sem szólt bele a dologba. Sőt, tud­tommal másnap a fehér krizantémok nem pirul­tak vörösre a maga fehér ujjacskáinak érin­tésétől. És maga még panaszkodik? Asszonyom, örvendjen és legyen kemény. Ne siránkozzék. Higyje el nekem, hogy maga százszor szebb, mig őszinte és igaz marad. A legőszintébb akkor volt. Tudom. Hívtam én magát? Nem. Hivott maga engem ? Nem. Mentünk. Ködbe veszett utakon. Alaktalan, körvonalnélküli környezetben. Elhaladtunk, emlékszem, egy nagy téren, amelyen levélnélküli bokrok karágaik­kal komoran néztek utánunk. Aztán villanyo­son is mentünk és valahonnan én egy csomag süteményt vettem. Mikor kiléptem az üzletből, ott várt rám egyik ivlámpa előtt. Annak lila reflexe rózsaszínbe vonta az alakját. Olyan erős és mégis olyan gyöngéd volt. Olyan egyedül állt ott a határnélküli ködvilágban. Reám várt, engem várt. Az enyém volt akkor, én éreztem. miklósi 156. számú telekjegyzőkönyvben foglalt ingatlan tulajdona iránt s minthogy már van képviselőtestületi határozat arra nézve, hogy a per felveendő, a megbízást tiszti ügyésznek ki­adta. Ezen bejelentés tudomásul vétetett. A másik bejelentés az, hogy vármegyénk törvényhatósági bizottsága Szigeti Sándor és társai felebbezése folytán a kéményseprési sza­bályrendeletet megváltoztatta, minthogy e változ­tatást a város közönsé ge érdekével ellentétben állónak tartja, tiszti ügyészt a fellebbezés be­adására utasította és megbízta. Ez is tudomásul vétetett. Ezután áttérve a tárgysorozatra, bemutat- tatott a jogügyi-, pénzügyi- -és gazdaságügyi valamint az építészeti bizottságnak a városi tanács véleményével egyező következő előter­jesztése, hogy: 1. az állami elemi iskola elhelyezése cél­jaira megvásárolt NagyhajduAáros-utcai 15. nép- sorszámu telek állami polgári fiú és leányiskola elhelyezésére használtassék fel s e célra még a Nagyhajduváros-utcai 13. és a Kishajduváros­utcai 20. népsorszámu telkek is lehetőleg sza­badkézből, szükség ezetén pedig kisajátítás utján szereztessenek meg. 2. A jelenleg részben áll. polg. leányiskola, részben I. számú állami óvoda elhelyezésére szolgáló s részben állami polg. fiúiskola elhe­lyezése céljaira kijelölt Széchenyi-utcai teleknek a Széchenyi-utca felöli 1513 n-öl területi része az áll. polg. leányiskolái épület megfelelő átala­kításával — állami elemi iskola elhelyezése cél­jaira használtassék fel, mig ezen teleknek 1526 □-öl területű többi része a város szabad ren­delkezésére tartassék fenn. 11-szor. Intézkedés a kijelölt telken az áll. polgári fiú- és leányiskola elhelyezésére szol­gáló épület s tartozékai felépítése s létesítése iránt, valamint a tekintetben, hogy a jelenlegi polg. leányiskola elhelyezésére szolgáló Szé- chenyi-utcai telekre és épületekre a kir. kincs­tár javára bekebelezett használati jog töröltes­sék s az áll. polgári és fiúiskola elhelyezése céljára kijelölt Széchenyi-utcai telek a város tulajdonába visszabocsáttassék. Magához léptem. Karomra fűztem a kar­ját és maga megengedte. Elindultunk, egyszerre léptünk. Egymástól melegedtünk. Az ütereink egyszerre lüktettek és forró vérünk egy szem- pillantásba dobbant. Sokat jártunk még. Jaj de szép volt. Nem beszéltünk, de a a hallgatásunk beszédes volt. Jóleső, kellemes, otthonias csönd, amelyet megkívánt a lelkünk. Nem hagytuk egymást és egymásra leltünk. Szent voP, szép volt. Nevettünk és biz­tosak voltunk — Te asszonyom, szelíd és fehér voltál. Békés és nagylelkű voltál, mint egy Mária-kép. Én leborultam előtted és meg­csókoltam a kezedet. A nagy, ormótlan házak aludtak még. Nem volt nesz odakünn, csak ami lelkűnkben. Rimek zenéltek és színek szivárványoztak előttünk. Ezt bántad meg asszonyom ? Ezt ? Hogy mertél egyszer ember, igaz ember lenni. Hogy mertél szeretni, mikor vitt a lelked ahhoz, aki igazán a párod neked. Nem érted-e, hogy ez a találkozás az igazi. Ki beszélt neked én rólam ? Ki beszélt nekem terólad ? Csak sej­tettük egymást. Hívtalak téged sokszor mikor megéreztem a nagy magányosságom. Valid be, te is hívtál sötét éjszakákon, szürke estéken és piros hajnalokon. Olyan ismerős volt a mosolyod, olyan kedves a hangod. Nem érzed-e, hogy ez az igazi, ez az emberies ez a nagy alkotó szeretet, amely egy pillanat alatt, hatal­masan, eget lángba boritóan lobog föl. A III- szor. Intézkedés a kijelölt telken az áll. elemi iskola elhelyezésére szolgáló épület s artozéka felépítése s létesítése s e célból a jelenlegi polg. leányiskolái épület megfelelő át­alakítása iránt, valamint a tekintetben, hogy az áll. elemi iskola elhelyezésére kijelölt Nagyhajdu­város-utcai 15. népsorszámu tetek a város szabad rendelkezése alá visszabocsáttassék. IV- szer. Előterjesztés az áll. polgári fiu- és leányiskolái épületnek áll, elemi iskolává át­alakítása műszaki munkálatának elvégeztetése tárgyában. V- ször. Intézkedés a jelenlegi helyén meg­szüntetendő I-ső számú áll. óvoda elhelyezése céljaira telek kijelölése s az óvoda épület, óvónői lakás s tartozékai felépítése és létesítése iránt, valamint a tekintetben, hogy a jelenlegi I-ső számú állami óvoda elhelyezésére szolgáló Szé- chenyi-utcai telek a város szabad rendelkezése alá visszabocsáttassék. VI- szor. Előterjesztés az áll. polgári fiu- és leányiskola, áll. elemi iskola és I-ső számú áll. óvoda felépítésével felmerülő építési, telek­szerzési s egyéb költségek fedezése tárgyában. Ezen hat rendbeli előterjesztés összefüggő lévén, azok együttes tárgyalása határoztatott el és az igy hozott határozat értelmében a köz­gyűlés az előterjesztést elfogadva, megbízta a polgármestert, hogy az idevonatkozó terveket készíttesse el, azokat jóváhagyás céljából a köz- oktatásügyi miniszterhez terjessze fel. Ezután nehány kevésbbé jelentékeny ügy letárgyalása után következett a választó köz­gyűlés. A választó közgyűlést Ilosvay alispán d. e. 10 óra után megnyitván, üdvözölte a képviselő- testületet nagyszámban megjelent tagjaités jelezte, hogy a mai választó közgyűlés tárgyát a városi tiszti orvosi és egy ll-od osztályú irnoki állás betöltése képezi. Ezután alispán a szavazatszedő bizottság el­nökévé Csipkés András képviselőtestületi tagot, tagjaivá pedig Kaufmann Jenő és dr. Vetzák Ede képviselőtestületi tagokat felkérvén, jegy­zőül pedig Néma Gusztáv aljegyzőt kirendelvén, felhívta a közgyűlést, hogy a kijelölő bizott­ságba két tagot válaszszon. többi már csalfa, a többi már nem fehér, többi már megalkuvás . .. Ne sajnáld tőlem ezt az órát, ne Jsaj- náld magadtól. Hisz abban van az erő. Még gyermek voltain, szép hajú, mikor véletlen utam ismeretlen kertbe vitt. Ide-oda tévedeztenr, mig gondatlan léptem egy virág­ágyhoz vezetett. Csudálatos növény virágzott közepén. Hatalmas levelek közt emberfejnél nagyobb, ragyogó szirmú virág. Fény fényben sziporkázott, hogy szemeim kápráztatta. Ká- bultan álltam előtte. Jött a kertész és jóságo­sán felelt kérdéseimre. Ez a százéves állóé virág. Hozzátette: hányán haltak meg és meny­nyien születtek, akik nem érték meg ezt a vi- rágnyilást. Pedig milyen vig vágyakozással, milyen könyörgő szívvel álltak a titokzatos nö­vény körül. Éva, mi megértjük az állóé virágzását. Odavezetett véletlen utunk a csodaszent virág­hoz. És bánod ? Ne vétkezz Éva. Ne tégy szemrehányást nekem és ne szé- gyenits meg magam előtt. Ez bűn. Ember ne bántsa meg az embert, mert csak az áll hatal­mában, hogy az. elhullajtott könnyet letörölheti. Hogy a lángba boruló arcztól elfordulhat. És vájjon mi, akik úgy siettünk egymáshoz, akik üdvözültünk egymás karjaiban, akik hordozzuk vágygyal annak az egy hajnalodásnak emlékét, mi nem tartozunk-e egymásnak azzal az órával? Tartoztunk. Hisz mi egyek vagyunk. Szomo-

Next

/
Oldalképek
Tartalom