Szatmárvármegye, 1911 (7. évfolyam, 1-53. szám)

1911-05-28 / 22. szám

2-ik oldal. SZATMÁRVÁRMEGYE 22. szám. Hasonlóképen támadja a felebbezés a Börvely—Fehérgyarmati vasútvonalra történt 400.000 koronás hozájárulást és a Nagybánya—láposbányai érdekeltség kérelmének megszavazását is. Csak röviden foglalkozunk ezen szén- zátiös felebbezés tartalmával, hogy olva­sóinkat tájékoztassuk arról, hogy a vár­megye közönsége nagyon felháborodott a tavaszi közgyűlés második napján ho­zott és súlyos megterheltetést magában foglaló határozatok miatt. Mi lesz a sorsa a felebbezésnek, azt a belügy, pénzügy és kereskede­lemügyi miniszterek döntik el. Bármi legyen is a sorsa a felebbe­zésnek, kettő bizonyos : hogy ily nagy- fontosságú kérdéseket a vármegye veze­tőségének kellő módon kellett volna elő­készíteni — mielőtt közgyűlési határozat elé viszi — másodszor, hogy ezen kér­dések még sok bonyodalomra fognak okul szolgálni, a melynek eredményei beláthatatlanok. Már pedig a mi közi­gazgatásunknak nem zavarokra és bo­nyodalmakra van szüksége, hanem öntu­datos munkára és fokozott fejlődésre. A „Szatmármegyei Gazdasági Egyesület“ kiállítása. A szatmármegyei gazdasági és ipari kiál­lítás állattenyésztési és növénytermelési csoport­bizottsága folyó hó 24-én tartotta alakuló gyűlését Falussy Árpád dr. elnöklete alatt. Miután a kiállítás szorosabb értelemben vett mezőgazdasági jellegét főleg a két csoport van hivatva kidomborítani, e csoport-bizottsá­gok megalakításánál a kiállítás igazgatósága igyekezett mindazokat a gazdákat bevenni, akik­nek agilitása garancia arra, hogy a csoportok sem maradnak hátra a bányászati, erdészeti, gyömölcsészeti csoportok mellett, melyeknek vezetői elismerésre méltó akciót fejtenek ki a siker érdekében. Az állattenyésztési bizottság elnökéül Szu- hányi Ferenc országgyűlési képviselő, társelnö­kül Isaák Elemér rozsályi földbirtokos, előadóul Tichy Gyula m. kir. gazdasági felügyelő lettek megválasztva. Az ülésen jelen volt gazdák egyénisége s az értekezleten megnyilvánult nagy érdeklődés már magában véve is e csoport sikerét biz­tosítja. A bizottsági tagok megválasztása után a vita főleg a körül folyt, hogy az állattenyésztési csoportot, tekintettel annak igen nagy kiterje­désére és fontosságára szarvasmarha, ló, sertés és juh alcsoportokra kell osztani, amelyeknek rendezési ügyeit külön-külön albizottságok végezzék. Ez életrevaló indítványt az értekezlet egy­hangúlag elfogadta. A növénytermelési bizottság elnökéül Hel- meczy József országgyűlési képviselő, helyettes elnökéül Kovásznay Zsigmond batizi földbirto­kos, jegyzőül Domahidy Pál dr. domahidai földbirtokos és előadóul Mátéh László gazda­sági szaktanár választatott meg. A csoport jbizottság tagjainak megválasz­tása után az értekezlet lelkes hangulatban ért véget. ? A kiállítás iránt általában napról-napra fokozottabb az érdeklődés. Az ipari bejelentések már eddig is igen szép eredményt tüntetnek fel, mivel úgy a vár­megyei iparosok, mint az ország gépgyárosai tömegesen jelentkeznek s igy erős a remény arra, hogy a gazdasági egyesület jubiláris kiál­lítása Szatmárvápmegye és Szatmárnémeti szab. kir. város ipari és gazdasági kultúrájának hü képét fogja nyújtani. Nagyon helyesen járt el a kiállítási igaz­gatóság, hogy az ipari bejelentések határidejét junius 15-ig kitolta, mert ez által igen sok ipa­rosnak tette lehetővé a nagy sikerrel kecsegtető kiállításon részt venni. Nagyon helyes valónak tartanánk, ha iparosaink nemes versenyre kelve, nemcsak díszesebb tárgyakat állítanának ki, de oly iparcikkekkel is szerepelnének, melyek az általános szükségletet vannak hivatva kielégí­teni. Egy ipari kiállítás akkor tökéletes, ha pl. a fiókos ládától kezdve ott látjuk ma már fej­lett asztalos és kárpitos iparunk legdíszesebb tárgyait is, ha a kordován csizma mellett ott díszeleg a báli lakcipő. Nem szabad azt sem elfelejteniük iparosainknak, hogy a vidéki ipar sokkal jobban tud érvényesülni egy vármegyei jellegű, mint egy országos kiállításon, hol a főváros kedvezőbb viszonyok között levő ipara elnyomja a nehéz viszonyokkal küzdő vidéki ipart s igy egy olyan kiállítás, minőnek a szat­mári is ígérkezik, igen alkalmas iparosaink hír­nevének megalapítására. Figyelembe kell még venniük iparosainknak, hogy a kiállítás oly dí­szes helyen lesz, mint a szatmári Kossuth-kert, hol szívesen tartózkodnak az idegenek s meg­tekintik alaposan a kiállított tárgyakat, nem pe­dig kötelességszerüen sietve átfutnak azokon. Szerencsésen van megválasztva a kiállítás terminusa is, mivel szeptember 21. október 2. közötti napokra esik 2 vasárnap, a szatmári látogatott őszi országos vásár 2 napja, szep­tember 28-án pedig lesz a Magyar Gazdaszö­vetség naggyülése, egy napon a vidéki pénzin­tézetek országos szövetségének kongresszusa, ugyanerre az időre esnek a népes szatmári ló­versenyek is, melyek mind az idegnek tekintélyes tömegét vonzzák körünkbe. Magunk részéről is csak azt tanácsolhatjuk úgy iparosainknak, mint gazdáinknak, hogy az, akiben van ambíció, ve­gyen részt a kiállításon, ezt kívánja saját érde­kük, de ezt kívánja a közérdek is. Lapunk előfizetési ára. Egész évre . . 8 K Félévre . . 4 ,, el ezt tőlünk... Ritka műtárgy és valódi bronz­ból készült. — De hiszen teljesen felesleges, hogy valamijüket nekem ajándékozzák — mérgelő­dött az orvos. — Nem, doktor ur, ajándékunkat nem szabad visszautasítania — szólt Sasa, miköz­ben a csomagot bontogatta. Ezáltal édesanyá­mat és engem mélyen elszomorítana . .. Való­ban szép dolog és nagy művészi értéke van. Édesapa hagyta reánk és mi úgy őriztük, mint egy drága emléket. Édesapa ugyanis a régi műkincsek összevásárlásával foglalkozott és ela­dogatta azokat a mübaratoknak. Most is ebből tartjuk fenn magunkat. E szavakkal Sasa ünnepélyesen az asz­talra helyezte az ajándékot: kis bronzkandelá­ber volt ez művészi kivitelben. Csoportozatot ábrázolt. Két mezitlen nőalak állott a talapza­tán. Kacérul nézdegéltek, mosolyogtak és úgy hatottak, hogy minden pillanatban készek vol­nának a magaslatról alászállni és a szobában mámoros táncra kerekedni, ha nem az lett volna a feladatuk, hogjy a lámpát tartsák. A doktor habozva nézte az ajándékot. Vonakodott. — Igen a dolog nagyon szép — mormolta — de, hogy is mondjam csak... — Mi aggasztja, doktor ur; kérdezte Sasa hevesen.. ,3 — Nos úgy vélem, ezt a kandelábert semmi esetre sem állíthatom fel! — Ah ez nevetséges doktor ur! Azt hi­szem mégis csak az igazi érték a fő, — szólt Sasa sértődötten. — Nézze csak meg, mily fi­nomak, graciózusak az alakok. Ha ennyi szé­pet lát az ember, meg kell feledkeznie minden földi szennyről. U^y tűnik fel, mintha az ala­kok valóban élnének; figyelje csak meg az arcvonások eleven kifejezését. — Értem én ezt mind, fiatal barátom — felelt az orvos —: de azért a lámpást mégsem állíthatom fel. Gyerekeim idejárnak, azután a hölgyek... — Doktor ur, ha ön is úgy akar gondol­kozni, mint a tömeg, akkor természetesen ily színben látja ajándékunk becsét. De kérem dok­tor ur, próbálja meg más szemmel nézni, annál inkább, mert visszautasításával édesanyámat és engem mélyen megbántana ... Ön megmentette az életemet és mi örömmel odaadjuk önnek, ami nekünk a legértékesebb és legdrágább. És csak szívből sajnáljuk, hogy a párját is nem adhatjuk hozzá . .. Köszönöm kedves barátom és adja át üd­vözletemet tisztelt édesanyjának, de ... az aján­dékot nem fogadhatom el.. . azaz, csak hagyja itt, szólt végül Kosolkov doktor, mikor betege elkomorodott arcába pillantott. Sasa elbúcsúzott megmentőjétől és újra sajnálkozott, hogy nincs meg a másik lám­pás is. Mikor aztán elment, Kosolkov doktor so­káig nézte a kandelábert és gondolatokba merült. — Tényleg művészi értékű, ehhez kétség sem fér. Eldobni nagyon is kár volna, össze­gezte eszméit — de a szalonban felállítani kész lehetetlenség. Kinek is adhatnám oda? Némi töprengés után eszébe jutott, hogy barátjával, Uchov ügyvéddel szemben leköte­FELDMANN NANDORésTARSA BANK-ÜZLETE Budapest, VI., Andrássy-ut 50. Első Magy. Általános Biztositó Társ. kér. főügynöksége, Kölcsönök vidéki takarékpénztári részvényekre és egyébb tőzsdén nem jegyzett B papírokra a legmagasabb összegig, a legelőnyösebb feltételek mellett. Reál és “ személy-jogú gyógyszertárak vételeinek financirozása; törlesztéses- és egyszerű jelzálog-kölcsönök, építési-, tisztviselői-kölcsönök; értékpapírok, tőzsdei árfolya­mon ; állami-, városi-subvenciók eskomptálása; kölcsönök, haszonélvezettel és járadékkal terhelt ingatlanokra. Elsőrangú referenciák. Felvilágosítás díjmentes. Magyar és német levelezés! Telefon 21—10. Magyar és német levelezés !

Next

/
Oldalképek
Tartalom