Szatmárvármegye, 1911 (7. évfolyam, 1-53. szám)
1911-05-07 / 19. szám
19-ik szám. SZATMÁRVÁRMEGYE. 3-ik oldal. ség nem teljesít. A mostani szükséglet a rendészet terén 21,000 korona, a megmaradó rendőrség kiadás 8000 korona lenne s igy rendelkezésre állana 13000 korona, azonban a csendőrseg szervezése esetén az évi költség a 60,000 koronát felülmúlná. A képviselőtestület szótöbbséggel elhatározta, hogy megbízza a polgármestert, terjesszen oly kérelmet a belügyminisztérium elé, hogy tekintettel a város nyomasztó anyagi viszounyaira, elégedjék meg azzal, hogy a város az előirányzott költségek 20 százalékát viselje, a többlet költséget pedig vegye át tárcája terhére s az első berendezés költsége 20 százalékát is a város 10 év alatt kamatmentesen fizethesse s ily feltételek mellett a csendőri szolgálatnak városunkban való bevezetését és szervezését rendelje el. Nagy vitát keltett Weinberger Ferencz helybeli lakos azon kérelme, hogy reklamtükör hirdetési szekrényeket állíthasson fel közterületen a Központi és Magyar Király szállodák előtt. A jogügyi és pénzügyi bizottság az engedély megadását úgy véleményezte, hdgy kérelmező minden egyes reklámtükör felállításáért évenként 50—50 koronát fizessen s hogy ezen engedély 3 hóra bármikor felmondható legyen. Ezen javaslattal szemben dr. Vetzák Ede hivatkozva arra, hogy a városban való reklámirozásra vonatkozólag alkotott szabályrendelet már nemsokára meg lesz erősítve és a város részére ezekből nagyobb jövedelmet remél, a mostan kért engedély megadása után pedig majd méltányossági szempontból e jogot kérelmezőnek meghagyja már a közgyűlés, mielőtt kérelmező még költséges befektetést eszközölt volna, a kérelem teljesítését ellenzi és e tekintetben a szavazás elrendelését kéri. A szavazás megejtetvén, a kérelem elutasitatott. Furcsaságok. Nagybányán nagy az öröm. A miniszter az építendő uj gimnázium érdekében a nála járt küldöttségnek biztató kijelentéseket tett. A nekem ! Ha nem felelsz ma, majd felelsz rá holnap vagy holnapután, felszólítás nélkül is. Majd találkozik rá alkalom. Ha nem találkoznék, majd rögtönzői egyet. P. o., nem volna alkalmas a színházi trükk ? Az asszony (értelmetlenül.) A színházi trükk ? Duval (csufolódva) Már nem emlékszel ? Nevetséges! Gondolkozz csak kissé! Igazán nem? Na, amikor elhoztam azt a két földszinti jegyet, amiket Dühöméi adott a színdarabjának bemutató előadására, Hiszen még nem is olyan régen történt! Csak egy hónapja ! (Utánozta a feleségét.) Egy premiére ?! Hja kedvesem, erre egyedül kell elmenned. Nem mehetek veled. Jól tudod, hogy nincsen ruhám. A selyem blúzom már nem divatos. Na, hát emlékszel-e végre ? Az asszony (felugrik) Ez már mégis sok ! Nem volt-e akkor igazam. Nem mondtad magad is akkor, hogy már nem vehetem. Duval (patétikus kézmozdulattal.) És mit jelent ez ? Ez csak azt jelenti, hogy nem kíméled a dolgaidat igenis, hogy mindent elhordasz 1 Olyanok vagytok, mint a gyermekek ! Amikor uj ruhátok van, naponta kimentek benne, hiúságból, tetszeni vágytok, azt akarjátok, hogy megcsodáljanak és hogy a kedves barátnők pukkadjanak . . . Az asszony : Én igazán sokat járok ki. Duval (ordít.) Legalább hatszor heten- kint és mindig en plein parade, mintha legaA nagybányaiak tehát a legszebb reménynyel tekintenek ügyük megoldása elé. Milyen könnyen kielégíthetők ezek a nagybányaiak. Egy pár biztató kijelentést kapnak és ez elég arra, hogy a legszebb reményeket keltse bennük. És mennyivel elégedetlenebbek vagyunk mi nagykárolyiak, kik még az Ígéretekben sem bízunk. Vagy talán Nagybánya város most fordult először kéréssel a kormányhoz ? * * * Nem lesznek reklám-tükrök felállítva városunkban. Leszavazták a városi közgyűlésen. — Milyen kár! — mondja egy minden életrevaló újítást kedvelő. — Jól tették. — No még csak reklám-tökör kellene nekem. Hisz igy is kötéllel kell fognom a hirdetőket és mégsem kerül ki a lap előállítási költsége. Hát ha reklám-tükör volna, ki hirdetne akkor az én lapomban. Gondolja egy ifjú lap tulajdonosa. He * * A rendőrség sem lesz felcserélve csendőrséggel. Nagyon helyesen, mondja egy érdemes képviselőtestületi tag. Ha rajtam állana, még rendőrt sem fizetnénk. Mindenki vigyázzon arra amije van. Rendőrség helyett elég volna egykét bakter, aki az órát kiáltja. — Azért nem tud ami városunk a korral haladni, mert olyan sok felesleges kiadása van. * * * Egy idegen járt a napokban városunkban, ki végig sétálva utcáinkat azon bosszankodott, hogy ennek ami városunknak alig van egy tisztességes utcája, mind agyon van szabályozva. — Ugyan kérem — szólitott meg egy épen arra menő városatyát — nem mondaná meg nekem — miért van ez az uj ház igy beépive, az a másik uj ház úgy kiépítve és az a harmadik uj ház, ott az utca végén, miért áll a két előbbitől eltérő vonalban, — Hát kérem — feleli a városatya — ez csak azért van, mert ahol az uj házak állanak, ott vannak az utca szabályozási vonalai. Lehetetlen, — szörnyüködik az idegen — (lilább is a szultánt akarnád elcsábítani! Gyalázat, tisztára gyalázat! Különben is akár sétálsz, akár nem, az mindegy. Akármiféle jöttment piperkőc látogat el hozzánk, a kedvéért tetőtől talpig felcicomázod magadat szallagokkal, fodrokkal, csipkékkel és ékszerrel. És mindezt csak azért, hogy elkápráztasd az embereket. Az asszony (nyugodtau.) Istenem ! Milyen Ízléstelen vagy kedvesem. Elkápráztatom az embereket. Duval: Hát nem azért? Annál rosszabb. Akkor hát azért teszed, hogy kurizáljanak neked! Az asszony: Hogy kurizáljanak a barátaid, ugy-e? (határozottan.) Rendben van kedvesem ! Megesküszöm, hogy e szemrehányást a jövőben nem fogod megtehetni! Mától fogva láthatatlan leszek, ha az urak közül valamelyik idejön, vagy még jobb lesz, ha elfogadom, ebben a gyönyörű pongyolában ! Ez reményiem, nem tett tönkre ? Végeladáson vettem, tizenöt frankba került! h szalagjaimat, a fodraimat, csipkéimet és ékszereimet a barátnőim részére tartogatom ezentúl. így fele kiadásom lesz, mint eddig és te ennélfogva, több öltönyt rendelhetsz magadnak. Duval: Végre újra megérkeztünk szerencsésen az öltönyömhöz. (Nézi az óráját.) No, ha van hozzá való kedved, holnap folytatjuk a beszélgetést. Ma estére Dudomelt várom estebédre és azért légy szives átöltözködni 1 szén csak nincs egy utcának három szabályozási vonala. — De igenis van és amelyik a legjobban beválik, az lesz a valódi, volt a városatya bölcs válassza. Szinház. Sok hónap múltán színházunkba ismét élet költözött. Első napokban szokatlan benne világosságot, nyüzsgő embereket látni, de egy hét múlva erőt vesz rajtunk az elbizakodottság elhitetjük magunkkal, hogy ez nálunk nem is volt máskép. Megfeledkezünk arról a hosszú részéről, amikor színházunk hideg, lakatlan és ebben a nagy mámorban nem is vesszük észre, hogy elérkezett az utolsó előadás. Másnap pedig sehogysem tudunk beletörődni abba, hogy elmentek színészek, üres a szinház. Úgy voltunk mi ezideig színházunkkal, mint az olyan ember, aki agyonfázva bejut egy meleg szobába és amikor már-már felmelegednék ismét kilökik a hidegre. — Ezután máskép lesz. Lesz rendes színházi idényünk és nem csak izlelitő, amely a kielégíthetetlen éhséget fokozza. Heves társulatán nem esett változás. Személyzete kevés kivétellel a régi. Kilátásba helyezett műsora kielégítő és ha olyan igyekezettel fogják eljátszani az egyes darabokat, mint a legközelebbi múltban, akkor nem válunk el haraggal. Az előadások sorozatát hétfőn a Cigányszerelemmel kezdték meg, melyet kedden megismételtek. Ebben a darabban köszöntött be Ko- máromy Gizi, kinek visszatértét jóleső örömmel vettük tudomásul. Ő ma is a régi kedves páratlan temperamentumu színésznő, ki testtel, lélekkel játszik. Az előadás általában jó volt. Dénes Ella brillírozott. — Meg kell még említenünk a társulat egy uj tagját Szende Ferencet, ki kellemes hanggal mutatkozott be. Berr és Guilemand 5 felvonásos bohózata „A millió“ ment szerdán jó előadásban. A szereplők közül különösen kitűntek : Czakó Mici (Beatuce), Vidor József (Miehel Bouflette), Her- czeg Vilmos (Thomas Crobhard), ifj. Baghy Gyula (Sopranelli) és Mátray Kálmán (Tubise) Az assony (kategorikusan.) Nem 1 Duval: Hogyan ? Nem ? Az asszony : Nem : Duval: Kérlek ne gyerekeskedjél! Menj és . . . Az asszony: Nem ! A szobámban maradok, vagy pedig a barátodat igy fogadom. A te anyagi helyzeted nem engedi meg nekem, hogy kidobjam a pénzt, csak azért, hogy az első jöttment piperkőc fogadására felcico- mázzam magam ! Duval (a fejéhez kap.) És mindez azért az egyetlen átkozott ruháért 1 Az asszony (hanyagul.) Azt gondoltam, hogy ma már nem beszélünk erről ? Duval (békéltetőén.) Menj kérlek, vedd fel a kék ruhádat. Veszek majd ezért — igenis, veszek neked egy uj kabátot! Az asszony (hitetlenül.) A te Ígéreteid! Duval: Becsületszavamra ! (Minthogy az asszony nem mozdul) Akarod a pénzt rögtön ? Az asszony (hirtelen sugárzó kedvben) Nem szükséges ! Csak holnap kell, majd ha elhozzák! Duval (értelmetlenül.) Kit ? Az asszony (ártatlanul) Hát a kabátot! Már megrendeltem ! Nyakába ugrik az urának és hangosan kacag. Nagyon kapóra jött nekem, hogy öltönyt rendeltél magadnak, öregem ? Jean Freffor.
