Szatmárvármegye, 1911 (7. évfolyam, 1-53. szám)

1911-04-16 / 16. szám

16-ik szám.

SZATMÁRVÁRMEGYE.

5-ik oldal.

Tulajdonképen örvendeni kellene a kir. tanfelügyelő urnák azon, hogy küldöttségileg járultunk a miniszterekhez, mert ezzel éppen annak a célnak a megvalósítását kívántuk szolgálni, melyen a tanfelügyelő ur oly lázas sietséggel buzgólkodik, azonban sajnosán állapíthatjuk meg, hogy tetszését megnyernünk ezzel sem sikerült.

A községünkben kapható legjobb helyiségeket adtuk át iskolául, nem á legelső iskolák ezek, de ideiglenes elhelyezésre megfelelők annyival inkább, mert az iskolák 30—40 %-a bízvást mondhatjuk még ilyen sincs széles e hazában.

Orvosrendőri szemponthoz nem szólunk, de tűzrendészed szempontból hogyan lehet kifogásolni, mikor erre az orvos nem hivatott s ezen igen csodálkozunk.

Az ököritói példára való hivatkozás valóságos színpadi beállítás, görögtüz. Ez igazán csak a hatás kedvéért foglal helyet a nyilatkozatban annak csattanójaképen.

Mi módon lehet kitéve 180 (?) magyar gyermek egy második ököritói bizton bekövetkezhető tüzkatasztrófának, amikor az a 180 gyermek négy egymástól elkülönített, sőt részben egymástól jókora távolságban fekvő iskolai helyiségben van elhelyezve, melyek közül három épenséggel nem tűzveszélyesebb, mint bármely más iskola, lévén fazsindely és cseréppel fedve.

Képviselőtestületünk különben közelebbi ülésén is mint minden időben az építésre való hajlandóságának kétségbevonhatatlan tanujelét adta, ami, úgy hisszük, a kir. tanfelügyelő ur előtt nem ismeretlen s ehhez községünk inkább támogatást, mint támadást várt volna a kir. tanfelügyelő úrtól.

Mikola, 1911. ápri'is 9.

Mikola község képviselőtestülete.

Felhívás a magyar gazdákhoz.

Az Országos Magyar Gazdasági Egyesület, úgyis, mint a Gazdasági Egyesületek Országos Szövetségének központja elhatározta, hogy f. évi május hó 6, 7, és 8. napjain országos gazdakongresszust rendez a székes- fővárosi Vigadóban.

A rendező-bizottság a Magyar Gazda- szövetség, az országos mezőgazdasági szövetkezeti központok és a Gazdasági Egyesületek Országos Szövetségének kötelékébe tartozó egyéb társegyesületek bevonásával március 27-én megalakult, megállapította a kongresszus ügyrendjét, valamint részletes tervezetét és végrehajtó bizottságot küldött ki a további előkészítő munkálatokra.

Mint a kiküldött végrehajtó bizottság elnöke azzal a kérelemmel fordulok a hazai összes gazdatársadalmi testületekhez, szövetkezetekhez és minden egyes magyar gazdához, hogy a budapesti IX. országos gazdakongresszus tagjai sorába belépni szíveskedjenek.

Az 1868. évi I. pesti, valamint az 1879. évi II. székesfejérvári és az 1895 évi III. budapesti gazdakongresszusok jelentősége a magyar agrárprogramm kidolgozásában s illetve a változó viszonyokhoz való módosításban állott. Az erre következett országos gazdakongresszusok a megállapított programúi keretében több-kevesebb épen időszerű részletkérdést tűztek napirendjükre és az utóbbi évtizedeknek jóformán valamennyi mezőgazdasági érdekeket szolgáló reformalkotása e kongresszusok kezdeményezéseiből, mintegy gazdaközvéleményünk időnkénti megszólamiásából alakult ki

A magyar gazdaközvélemény minél egyöntetűbb megnyilatkozására ismét szükség van.

A fokozódó drágulás a közelmúltban olyan célzatos támadásokra adott a mező- gazdasági vámvédelem ellenzőinek alkalmat, a melyek, a nagy küzdelmek árán és hazánk egész közgazdasága javára kivívott vámvédelmi rendszer egyoldalú áttörése mellett igyekeznek már jó előre hangulatot csinálni, hogy igy maguknak 1917-re a talajt előkészítsék. Ezeket a kísérleteket nem szabad tárgyilagos visszautasítás nélkül hagynunk.

Főcélunk mégis az, hogy a mezőgazdaság érdekeit az ország egyetemes érdekeivel teljes összhangban fejlesszük.

Azt akarjuk elérni és biztosítani, hogy a magyar föld gyarapodó népét egyre növekvő jóllétbeu tudja eltartani, hogy a termelés bőségesebbé és igy jövedelmezőbbé, de egyúttal a fogyasztás szükségleteinek kielégítése is olcsóbbá váljon.

A nemzeti termelő munkát csak a megfelelő védelem mellett tartjuk fejleszthetőnek. De e mellett arra törekszünk, hogy a belföldi termelés gyümölcseiből a hazai fogyasztást minél jobban és minél méltányosabb árakon láthassuk el.

A kongresszus napirendjére tűzött előadások változatos sokasága mind ezen vezetőeszme köré sorakozik. A mezőgazdasági termelésünk fokozására és belterjesebbé tételére, továbbá gazdasági terményeink célszerűbb értékesítésének szervezésére kívánatos törvény- hozásai, kormányzati és társadalmi intézkedések beható megvitatása mind ugyanazt a kitűzött végcélt szolgálják.

Fogjunk össze a cél elérésére, a megfelelő utak és módok kijelölésére mindannyian, a kiknek a sors az áldott magyar fötd mive- lését hivatásunkká tette. Vezéreljen bennünket együvé minél nagyobb számban minél igazibb tettvágygyal és lelkesedéssel a magyar öld szeretete és adja az ég, hogy munkánkat az ország javára siker kisérje!

Károlyi Mihály gróf.

A Szatmármegyei Gazdasági Egyesület kiállítására vonatkozó határozatok.

I. A kiállítás czélia:

Szatmárvármegye földmivelésének, állat- tenyésztésének, iparának, háziiparának, bányászatának és gyógyforrásainak terményeit, illetve termékeit bemutatni.

II. A kiállítás helye:

Szatmárnémeti szab. kir. város Kossuthkertje és az attól északra elterülő részek.

III. A kiállítás tartama :

1911. évi szeptember 21-től október 2-ig.

Megnyitás szeptember 21-’én d. e. 11 órakor.

A kiállitás naponta reggel Va9 órától d. u. V26 óráig lesz nyitva a látogató közönség számára.

IV. A kiállítás jellege :

A) Vármegyei, amelyen mint kiállító részt vehet Szatmárvármegye közönsége mindennemű gazdasági, kézi-, gyári-, háziipari és bányatermékekkel, állattenyésztésével, gyógyvizével és amatőr-munkákkal.

B) Országos, melyen reszt vehetnek:

1. Magyarországi gépgyárosok hazai gyártmányaikkal.

2. Baromfi-, galamb- és házinyultenyész- tők hazai tenyészeteikkel.

3. Más vármegyebeliek olyan az A) pontban felsorolt termékekkel és állatokkal, melyek Szatmárvármegye területén nem állitatnak elő, illetve nem tenyésztetnek.

C) Nemzetközi, hol' kiállíthatok azon magyarországi képviselettel biró külföldi gyárak gépei és eszközei, amilyenek hazai gyárakban nem állitatnak elő.

Amennyiben valamely bejelentett czikk vármegyei illetve hazai származása iránt kételyek merülnek fel az illető bejelentő a vármegyei, illetve hazai származást kétséget kizáró módon köteles igazolni. Ily kérdések elintézésére a kiállitás igazgatósága hivatott.

V. Bejelentési határidő.

1. Mezőgazdasági, gyümölcsészeti, szőlészeti és erdőgazdasági terményekre 1911. évi julius hó 1.

2. Állatokra és állati termékekre 1911. évi junius hó 1.

3. Az előző pontokban fel nem sorolt összes kiállítandó czikkekre 1911. évi május 15.

VI. Beküldési határidő,

amelyre a kiállítandó tárgyaknak a kiállitás helyére be kell érkezni:

1. Állatoknál: Az illető állatcsoport kiáili- j tásának megnyitását megelőző napnak délelőtt

11 órája.

2. Mindennemű romlásnak vagy hervadás- nak kitett czikkekre szeptember hó 19. napjának d. u. 3 órája.

3. Mezőgazdasági gépek és eszközökre valamint iparvállalati termékekre szeptember 18.

4. A többi gazdasági terményekre és bányatermékekre, Ipari és háziipari czikkekre szeptember 15.

A bejelentési és beküldési határidők pontos betartása az elhelyezésnél a kiállító részére előnyt biztosit.

A kiállítandó tárgyak el, vagy el nem fogadása, vagy korlátozása felett a kiállitás igazgatósága dönt.

Tűzveszélyes és robbanó tárgyak a kiállításból ki vannak zárva.

Hervadásnak és romlásnak kitett tárgyak a kiállítók által időnként lehetőleg kicseré- lendök.

VII. Térdijak.

A kiállitás tartamára következő térdijak fizetendők :

A) Állatokért:

1. Fedett színben lóért, vagy kinőtt, számos marháért darabonként 4 korona.

2. Karámban lóért vagy kinőtt, számos marháért darabonként 2 korona.

3. Boxok önköltségen állitatnak fel a kiállító terhére és minden állatért a térdij másfélszerese fizetendő.

4. Sertés és juhért darabonkint 1 korona.

5. Egy éven alóli csikó vagy borjúért, fél éven aluli bárány vagy malaczért a térdijak fele fizetendő.

6. Szopós állatokért a térdijak negyedrésze fizetendő.

7. Baromfiakért:

a) Fedett színben kis ketrecz (3 tyúkra)

2 korona; nagy ketrecz (3 kacsa vagy ludra)

3 korona ;

b) szabad helyen sodronyhálóval bekerített udvarok □ méterenként 1 koróna.

8. Galambokért páronkint 1 korona.

9. Házi nyulakért páronként 1 korona.

B) Egyéb kiállított tárgyakért:

1. Fedett zárható csarnokokban

a) alapterület szabadon álló tárgyak részére □ méterenként 8 korona;

b) alapterület fal mellett álló tárgyak részére □ méterenként 6 korona;

c) falterület felfüggesztett tárgyak részére □ méterenként 4 korona.

2. Fedett oldal nélküli színekben Q méterenként 4 korona.

3. Fedetlen terület 2 korona.

Félméteren aluli terület félméternek, félméteren felüli terület egész méternek számit.

A térdijak egyharmadrésze a bejelentéssel egyidejűleg fizetendő, kétharmada pedig legkésőbb a kiállítandó tárgyak és állatok beküldésekor.

A vármegye területén legalább 6 hó óta dolgozó iparos segédek és tanonezok által külön a kiállításra készített tárgyak és a szorosan vett háziipari termékek térdijmentesek; fenti körülmények azonban a kiállitás igazgatóságánál igazolandók.

Méltánylást érdemlő eseteRben jogában áll az igazgatóságnak a térdijtól részben vagy egészben eltekinteni.

Csarnokokban folyó asztalokat a rendezőség bocsát a kiállítók rendelkezésére, állványokat, szekrényeket és tartányokat stb. azonban a kiállítóknak kell beszerezni. (E tárgyakat a kiállító kívánságára és költségére az igazgatóság elkészítteti.)

Vili. Feliratok, díszítések, biztosítás és tisztogatás.

1. Feliratokról, czégtáblákról a kiállítók terhére önköltségi árban az igazgatóság gondoskodik.

2. Díszítést a kiállítók saját költségükön külön is eszközöltethetik a terv előzetes bemutatása és az igazgatóság jóváhagyása esetén.

3. Tűz és betörés ellen az igazgatóság a kiállított állatokat és tárgyakat, a bevallott értékek alapján, a kiállítók költségére kumulative biztósitja.

4. A kiállított tárgyak tisztogatásáról a kiállító gondoskodik, vagy kívánságára mérsékelt dij mellett az igazgatóság végezteti. A tisztogatás reggel 1—8V2 óra között időben történik.

IX. Magánpavillonok.

Magánpavillonok felállítása megengedtetik az esetben, ha a kiállító ez iránti óhaját és tervét legkésőbb 1911. évi junius hó 25-ig az