Szatmárvármegye, 1910 (6. évfolyam, 1-52. szám)
1910-06-26 / 26. szám
Nagykároly, 1910. juntos 26. Vasarnap. \ VI. evíolyam. 26. szám. POLITIKAI ÉS TÁRSADALMI HETI LAP. ■*&■» Szerkesztőség, hová a lap szellemi részét érintő közlemények küldendők: Deák Ferenc-tér 20. sz. Telefon 84. sz. Kiadóhivatal : Kaszinó-utcza 2. szám. -tgigf .....: Kéziratokat nem adunk vissza. ----ME GJELENIK MINDEN VASÁRNAP. Felelős szerkesztő : Laptulajdonos : Dr. Tóth Zoltán. Fráter István. Előfizetési árak: Egész évre...........................................8 korona. Fé lévre................................................ 4 korona. Ne gyedévre...........................................2 korona. Eg yes szám 20 fillér. ||{ Nyilttér sora 40 fillér. Hirdetések jutányos áron közöltéinek. Tömörüljünk. Nagykároly, 1910. jun. 25. Meglehetősen koczkázatos dolog politikában, magyar politikában pedig különösen, jóslásokba bocsájtkozni, kivált azokután, amiket az utolsó öt esztendő alatt tapasztaltunk. Mindamellett két dolognak a megjóslásába nagyobb rizikó nélkül bele lehet menni: az egyik az, hogy ez a mostani parlament egy nappal sem fog röddebb életű lenni, mint a mennyit a törvény megenged, ha ugyan az öt esztendő vége felé még általában szó lesz a törvényről. A másik pedig az hogy választójogi reformot minden tőle telhető módon igyekezni fog távol tartani magától Khuen is, Tisza is, sőt Lukács is, velük együtt természetesen az egész munkapárt. Ez a két előre látható dolog adja meg a függetlenségi pártok ez időszerinti programmját, a tények logikájának vaserejével, a mely minden gyarló emberi konczepciót lehengerel, még ha magától a nagy lehengerlő Justh Gyulától származnék is. Az előttünk álló öt esztendő a függetlenségi ellenzék szempontjából arra való, hogy félreíegye a hatalmi stréberkedésre immár úgy sem alkalmas személyi torzsalkodásokat, helyezkedjenek szorosan a 48-as elvi alapra és minden erejéből törekedjék a kormány oda kényszerítésére, hogy egy, a magyarság érdekeinek megfelelő nemzeti alapra fektetett választójogi reformot terjesszen elő. Ezt a száz egy nehány tagú egységes függetlenségi párt, a mely a nemzet széleskörű rétegeire támaszkodik — (nem is beszélve arról a pikáns mellék- körülményről, hogy a nemzeti akarat, bizonyos mertékban legalább, az uralkodói akarattal is kongruens) könnyen megvalósíthatja. Hiszen a kúriai bíráskodást s vele kapcsolatosan létrejött olyan, a milyen választási kautelákat egy a jelenleginél, ha számban nem is, de tömörségben minden esetre erősebb többség ellen kényszeriteíte ki 1899-ben az ellenzék és talán szabad lesz arra is számítani, hogy ebben a munkájában segítségére jön az a csoport, a mely volt már purus, volt már dissidens, a mely jelenleg 67-es pártonkivülinek neveztetik s a melynek egyébként nagyon illusztris vezére, Andrássy talán ezen az egy utón tudná expiálni azt a szörnyű cselekedetét, a melyet a nemzeti irányú 67-es párt szétrobbantásával elkövetett. De nem lehet eléggé hangsúlyozni, hogy ezt a munkát csak az egységes függetlensági párt hajthatja végre. Akinek, vagy akiknek személyi hiúsága áll az egyesülés útjában, a két párt bármelyike részről is, tegyék meg azt a szívességet és álljanak félre, a vidéki függetlenségi pártszervezetek ne szűnjenek meg egy pillanatra sem követelni az ösz- szes függetlenségi fraktiók egyesülését, mert legfőbb ideje belátni fent és lent, hogy amilyen mederben haladnak a dolgok az 1911 -es bankterminus helyett, maholnap azt a kérdést fogja felvetni Khuen, hogy egy nemzeti szinü lampionos szergn„ád. hangjai mellett nem jó volna-e besompolyognia a Reicks- ratba ? Akorcsmák vasárnapi bejárása. Végre meg jött az első fecske! Mennyi kérvényezés, mennyi beszéd menynyi deputációzás volt már avégből, hogy a kormány rendelje el a korcsmák és pálinkamérések vasárnapi munkaszünetét. A törvényhatóságok szabályrendeleteket hoztak, saját hatáskörükben akarták megcsinálni azt, amit a kormány nem akart általánossá tenni az országban. Sajnos, sem a kérvényezésnek, sem a deputá- ciózásnak nem volt semmi eredménye. A törvényhatóságok szabályrendeleteit pedig nem hagyta jóvá a kormány. A mindenkori kormányok hivatkoztak az állam pénzügyi érdekeire s abban a véleményben voltak, hogy a korcsmák vasárnapi bezárása a bor és szeszadó csökkenését vonja maga után. Pedig ebben a dologban valamennyi pénzügyminiszter, valamennyi belügyminiszter tévedett. A korcsmák és pálinkamérések vasárnapi bezáratásának nem az a főcélja hogy a nép kevesebbet igyék, mert elvégre inni való szükséglétét vasár- és ünnepnap előtt való napon is beszerezheti, ha épp inni akar. A korcsmák vasárnapi munkaszünetének legfőbb célja az, hogy különösen a falusi népet megóvjuk a korcsmázással járó nagy anyagi és erkölcsi veszedelmektől, a mértéktelen dőzsöléstől, az ezzel járó eladósodástól, duhajkodástól. verekedéstől, a nemzetközi szociálista mételytől. A legfőbb indoka tehát a korcsmák vasárnapi bezáratásának az erkölcsi pusztulás megakadályozása. A vasárnap munkaszüneti nap, tehát több alkalom van az erkölcsi züllés minden fajtájára. Maga a tétlenség is, amelyet nem hiába neveznek az ördög nyugovó párnájának, ösztönszerüleg készteti az embereket a korcsmák, a korcsmában található könnyebb fajta szórakozások keresésére, az ivásra s ennek végső következményére: a duhajkodásra. Mindezek dacára, amint említettük, a kormány nem igen akart hallani a korcsmák vasárnapi munkaszünetéről. Kétszeresen örvendetes dolog tehát, amidőn arról kapunk értesülést, hogy a kormány, és pedig elsősorban a belügyminiszter ebben a kérdésben megváltoztatta eddigi álláspontját. Szilágyvármegye törvényhatósági bizottsága jutott abba a kellemes helyzetbe, hogy a korcsmák, sörházak és pálinkamérésekről alkotott szabályrendeletét a kormány f. évi március hó 31-én minden kikötés nélkül jóváhagyta s igy rövid időn belül életbe léphet a szabályrendelet e pontja, amely szószerint igy hangzik. A korcsmák az 1891 : Xiil. t. c. 1. §-ában meghatározott ünnepnapokon, vagyis vasárnap és Szent-István napján, valamint a keresztény vallásfelekezetek ünnepein, úgymint karácsony, husvét és pünkösd első napjain egész napon át zárva tartandók. Szilágymegye alispánja már is kiadta a járási főszolgabirókhoz, polgármesterekhez és községi elöljárókhoz intézett rendeletét, amely szerint a belügyminiszter által jóváhagyott szabályrendelet f. évi junius hó 5-én életbe lép. Junius hó 5-től kezdve tehát Szilágyvármegye területén vége szakad a korcsmái duhajkodásnak, megfogynak a részeg, garázda emberek, megszűnnek a dőzsölést követő verekedések, civakodások, mert a törvény erejével biró szabályrendelet első sorban is az ellene vétő korcs- márost sújtja szigorú büntetéssel. Nem tudjuk, hogy. törvényhatóságunk és a többi törvényhatóság követni fogja-e Szilágyvármegye példáját, de mindenesetre kívánatos volna, ha valamennyi vármegye kötelességének tartaná a Szilágymegyéhez hasonló szabályrendelet alkotását. A belügyminisztériumban megtörött a jég, nem kell félni attól hogy a miniszter ezután megtagadja hasonló szabályrendelet jóváhagyását. . Szilágyvármegye szabályrendelete egyéb rendelkezéseiben is megérdemli, hogy közfigyeMinden valódi doboz 25 drbot tartalmaz Minden tablettán rajta van e két szó Vissza a hamisítványokkal mert kártékonyak Szereti egészségét? Ki.ne-tudná, hogy utólérhetetlenül legjobb hashajtó a világhírű PURGÓ-BAYER Minden valódi doboz 25 drbot tartalmaz Minden tablettán rajta van e két szó Vissza a hamisítványok kai, mert kártékonyak
