Szatmárvármegye, 1910 (6. évfolyam, 1-52. szám)
1910-05-08 / 19. szám
Nagykároly, 1910. május 8. Vasárnap. VI. évfolyam. 19. szám. POLITIKAI ÉS TÁRSADALMI HETI LAP. Szerkesztőség, hová a lap szellemi részét érintő közlemények küldendők: Deák Ferenc-tér 20. sz. Telefon 84. sz. lg®- Kiadóhivatal: Kaszinó-utcza 2. szám. ;, Kéziratokat nem adunk vissza. ~r~ ........ : ME GJELENIK MINDEN VASÁRNAP. Felelős szerkesztő : Laptulajdonos : Dr. Tóth Zoltán, jj Fráter István. Előfizetési árak: Egész évre..............................................8 korona. Fé lévre........................................... 4 korona. Negyedévre . . . ............................2 korona. Egy es szám 20 fillér. j|| Nyilttér sora 40 fillér. Hirdetések jutányos áron közöltetnek. Statisztika. Majd egy évtized óta dúlnak politikai életünkben válságok, melyek lehetetlenné tették az előttük álló fontos és életbevágó gazdasági kérdések megoldását. Olyan politikai izgalmak bénították meg a törvényhozást, melyek megakadályoztak sok komoly munkát. A belső izgalom lázas tünetei közt az ország mintegy nem ért rá, hogy tekintetét kifele irányozza,' mert saját szervi bajai és ezeknek lehető megszüntetése teljesen elfoglalta. Abban az áldatlan harcban, amelyet az államszervezet az inficiáló okok ellen vívott, annyi energiát emésztettünk fel, hogy az infekció megszüntetése után időre lesz szükségünk az elpocsékolt energiamennyiség pótlására, hogy azután céltudatos munkát produkálhassunk. Az energiapusztitó belső küzdelmek alatt talán legtöbbet az ország kereskedelme szenvedett. Azok a statisztikai kimutatások, amelyek az 1907. és 1908. gazdasági évről számolnak be, a számok megdönthetetlen argumentumaival tárják elénk a szomorú valót. Ezen adatok tanúsága szerint az export csökkenéséből eredő veszteség meghaladja a száznegyven millió koronát. Természetes, hogy a kivitel csökkenés egyenes következménye sok kivitelre dolgozó iparvállalat üzemredukciója vagy csődje volt, ami pedig a munkás- osztályt károsította meg annyira, hogy az igy elmaradt munkabért negyven millió koronára becsülhetjük. Ebbe a jövedelemcsökkenési láncolatba szabályszerűen illeszkedik bele a fogyasztás csökkenése, mint a munkabércsökkenés természetes következménye. Ebből láthatjuk, hogy a gazdasági okok és okozatok láncolata olyan cir- culuc vitiosus, amelyből nincs menekülés és be kell látnunk, hogy a zilált politikai viszonyok kára anyagi és morális javakban egyaránt kiszámíthatatlan. Az elmondottakkal szemben kevés reményünk van, hogy a szenvedett károkat és veszteségeket pótoljuk. Ez csak úgy volna lehetséges, ha politikai viszonyaink konszolidáltalak, ha egészséges politikai viszonyokat teremtenénk magunknak, amelyek lehetségessé tennék a törvényhozás és a társadalom együttműködését; mert csak e két faktor egységes munkája és — ismerjük be — nehéz munkája lesz képes a szenvedett károkat helyrepótolni, az országot még súlyosabb bajoktól megkímélni. A politikai harcok káoszából olyan uj politikai alakulás, amely az összetartó erők súlyánál és hatásképességénél fogva alkalmas arra, hogy ha az ország közvéleménye köréje csoportosul és irányelveit követi — olyan hatásokat idézzen elő, amelyek hosszú időre biztosítanak nyugodt fejlődést és czélszerü munkálkodást, a bekövetkező választásokered- ményétől füg csupán. Ezért kell vigyáznunk arra a fehér lapra, amelyet Appo- nyi Albert gróf szavai szerint képviselőnk kezébe adunk. Kereskedelmünkben, iparunkban a fentebb vázolt nagy károkat csak úgy tudjuk helyrehozni, elveszett exportunkat csak úgy nyerhetjük vissza, ha intenzív, munkaképes parlamentet teremtünk. Ez természetesen csak úgy lehetséges, ha reális politikát folytatunk, ha eltakarítjuk a nemzet utjából az evolúció akadályait és tartózkodunk a túlzásoktól. Dr. gróf Károlyi József képviselőjelöltünk pregrammbeszédje és körútja a választókerületben. Dr. gróf Károlyi József választókerületünk pártonkivüli függetlenségi és 48-as képviselőjelöltje május hó 10-én, kedden délután érkezik városunkba, aznap tartja meg prog- rammdeszédjét és a következő napokon teszi meg körútját a választókerületben az alábbiak szerint: 10- én, kedden délután 4 órakor érkezés Mezőpetri felől, fogadtatás a város végén. Üdvözlés. Bevonulás a városháza előtti térre. 4 óra 30 perckor a népgyülést megnyitja Reök Gyula az intéző bizottság elnöke. Programmbeszéd, elmondja: Dr. gróf Károlyi József képviselőjelölt ur.. 11- én, szerdán indulás reggel 8 órakor5 Esztróra. Beszéd ValO órakor. Az én órám. Márk Twain humoreszkje. Az én szép, uj órám másfél évig járt, nem késett, nem sietett és nem állt meg soha. ügy, hogy végre t e kellett látnom, hogy teljesen csalhatatlan és egész testében és egész csont rendszerében soha el nem pusztítható. De valamelyik este elfelejtettem az órát felhúzni. Nagyon szomorú lettem, mert úgy éreztem, hogy ez nagy szerencsétlenséget jelent. Csak lassan, igen lassan nyertem’ vissza újra jókedvemet és csak akkor húztam fel órámat, megfogadván, hogy igyekezni fogok balsejtelmeimtől teljesen megszabadulni. Másnap bementem az órásüzletbe, hogy órámat a pontos időre igazítsák. A bolt tulajdonosa kivette a kezemből az órát, felém tártotta és igy szólt: • — Ez az óra négy perccel késik — a regulátort előre kell tolni. De ezt már nem hagytam és ahogy csak tudtam úgy akartam veié megértetni, hogy az órának semmi baja sincsen. De hiába, egészen hiába ; mindaz, amit ez az emberi nyakra il-' lesztett tökfej maga előtt látott, csak az volt, hogy az óra négy perccel késik és hogy a regulátort előre kell tolni, ügy, hogy hiába táncoltam körülötte a legiszonyúbb kétségbeesés kínjával és hiába rimánkodtam, hogy hagyja azt az órát békében —■ ö egészen nyugodtan, de annál hidegebb kegyetlenséggel vitte véghez gyalázatos tettét. Az én órám járni kezdett. És sietni kezdett. És mindennap jobban és jobban sietett. Az első héten már heves íázt kápott, úgy, hogy ötszázötvenet vert óránkint. Két hónap múlva már egészen elhagyta a város összes időmérőjét és a kalendáriumi időszámítást már tizenhárom nappal kezdte megelőzni. Véleménye szerint már november volt odakünn és már örült a frissen lehulló hópelyheknek, amidőn én még fáztam és reszkettem az októberi széltől meghajtó lombok alján. A házbér idejét és az évi számadásaimat és több hasonló dolgot is oly romboló gyorsasággal'' hagyta mága mögött, hogy nyugodt szemmel nézni ezt a dolgot már igazán nem bírtam. Elvittem tehát az óráshoz, hogy igazítsa meg. Megkérdezte, hogy voltam-e már órásnál vele. — Nem, — mondám — mert még nem volt sohasem baja. Szemeiből gonosz mosoly villogott akkor, gyorsan felnyitotta az órát, valami hengerfélét tolt a szemére és belenézett a gépbe. Azt mondá, hogy ki kell pucolni, meg kell kenni és egy hé< múlva érte jöhetek. Miután pedig órámat kipucolta, megkente,, órám oly lassan kezdett járni, hogy époly lassan hangzott, mint valami toronyóra. Minden " vonatot lekéstem, minden ebédet elhanyagoltam, három napból négyet csináltam és összes hitelezőim mindinkább korábban és korábban jöttek a nyakamra ; lassan-lassan azután már ‘ visszakerültem a tegnapi napba, majd a tegnap-' előttibe, majd a multhétbe, — úgy, hogy azt vettem észre, hogy teljesen az elmúlt hetekben élek és hogy ezért az egész világót vesztettem el szemeim elől. Egy szóval azt éreztem, hogy pajtási viszonyban vagyok a múzeumban levő múmiákkal és hogy velük a legújabb dolgokról beszélgetek. Újra elmentem tehát az óráshoz. És az órás, amíg én mellette álltam, teljesen szétszedte az órát és'azt, mondta, ho^y a rugó „felpuffadt.“ De megígérte, hogy három nap múlva megint jól fog járni. Ezen műtét után az óra rendesen járt, de ez volt azután minden. Egy fél napig úgy ment ugyanis mint
