Szatmárvármegye, 1910 (6. évfolyam, 1-52. szám)

1910-10-30 / 44. szám

44-ik szám. SZATM ÁRVARMEGYE. 2-ik oldal. mint nekünk törvényszékünk. S ha a kép­viselőnket igazságügyi helybeli politikánk javára fei akarjuk kérni, arra kérjük in­kább, hogy ő és pártja mindent köves­senek el arra nézve, hogy az uj polgári perrendtartás mielőbb a ház asztalán le- s hogy a házban akadálytalanul, gycr- keresztüimenjen. Ma már járásbíróságunk fejlesztése lehet egyedüli helyes igazságügyi helyi politikánk. Erdőd járás kovesuijai. Az erdődi járásból, mintegy 50 ember alá­írásával ellátott, keserű panaszt s felebbezés ér­kezett a vármegyei alispánhoz. A felebbezés a kereskedelemügyi miniszterhez megy az őszi közgyűlés azon határozata ellen, mely szerint Kende Zsigmond és társai kérelmére a Tiszabecs- Sonkád, Kölese, Fti’esd, Turistvándi községek vi­cinális utai a törvényhatósági úthálózatba fel­vétettek, dacára annak, hogy az erdődi utak e felvételt és kiépítést már évtizedek óta hiába kérik. Előre megnyugtatjuk az erdődieket, hogy felebbezésük eredményt nem fog elérni, — a Kende Zsigmond utjai törvényhatóságiakká lesz­nek, az Erdőd járásbelieké pedig maradnak azok, amik eddig, sár és kátyú. Most ennek a dinasz­tiának jött fel ismét a napja. Volt — ezelőtt 20—25 évvel idő, a mikor a vármegyei útalap minden fillérje ajékey Móricz, Kende Zsigmond és társai útjait emésztette ; azután jöttek a Kende­féle útépítések, ami csak akkor szűnt meg, a midőn a Nagy László kora lehanyatlott. Most ismét fordult egyet a világ sorja, ott vagyunk, a hol elhagytuk 5 évvel ezelőtt, s ott leszünk mindig. Nem lesz község a vármegyében, a ban a féltékeny Mancini Mari utóbb annyira elhidegitette Lajost a savojai lánytól, hogy szinte sértő volt Lajos hideg viselkedése. A két fejedelmi udvar megegyezés nélkül vált el. Ez a körülmény nemcsak a király szeretőjének, hanem a spanyolpárti Anna anyakirálynőnek is diadala volt a bíboros kancellárral szemben. Anna titokban már szőtte is a terveket a spanyolokkal megkötendő békére és fiának há­zassága felől a spanyol királyi leánnyal. Ámde egyidejűleg a királynőnek az ellenszenve is méginkább fokozódott Mancini Mari iránt. Nem csupán mert féltette a királyt az erélyes olasz nő befolyásától, hanem azért is, mivel a sze­relmesek már az iránta köteles tisztelettől és Illemről is megfeledkeztek. A lány mindig együtt volt a királlyal. Még a királynő szemeláttára is egymás fülébe sugdostak. Anna hiába kér­lelte, hiába intette fiát, még reá haragudott meg a király. Mancini kisasszony hatalmának tetőpont­ján állott. Bíboros bátyját is meggyőzte, mi­szerint, ha támogatja a királynővel szemben, La­jos már beleegyezett és kész nőül venni őt. Mazarin a sima olasz mosolyogva, mintegy hú­gának hiú álmodozásáról beszélt és puhatolód- zott a királynőnél. A királynő megvetőleg és határozottan kettészakította e merész reményke­dés fátyolét. — Ha fiam oly aljasságra képes volna,— mondotta a királynő, — fellázítaná Franciaor­mely Kende Zsigmond akarata ellenére utat épitessen a vármegyében, s nem lesz Község a Kende Zsigmond birtokai mellett, melynek utjai sárban maradnának. Ezek a panaszok, a közérdek legyalogo- lása az egyéni érdekek mellett, hangzanak ki a felebbezés minden sorából. Kiemeljük a követ­kezőket : „Talán azt mondhatnék, nincs hazánkban egyetlen vármegye sem, melynek közúti politi­kája a mienkhez hasonló szánalmas képet mu­tatna. Szinte az irigység fog el, ha csak a szom­szédos Szilágyba megyünk át, hol kiépített mü utak állanak a közönség rendelkezésére, minden irányban, a vármegye minden járásában. Egy­séges úti politika mellett nem is lehet ez más­ként. Ha nincs is valamennyi ut kikövezve, minthogy a vármegyét, annak minden járását köves utak szelik át: a kép mégis teljes. Itt, vagy amott, de minden esetre nem nagy távol­ságban : köves utat érhetni. Szatmárvármegyében ? Van járás, melynek ugyszólva még mezei düllö utjai is ki vannak kövezve, vagy legalább is egy-két-három köves ut halad végig rajta. Egyetlen járása, az erdődi járásnak azonban nincsen egy talpalatnyi köves útja sem. Micsoda magasabb czél lebegett az úti politika ilyetén irányításában, felfogni nem tud­juk. Azt látjuk, annak szomorú megismerésére tanított azonban a múlt, hogy nem a jól felfo­gott közérdek, de az egyes magán érdekek kie­légítésére való törekvés irányíthatta igy el eddig, vármegyénk úti politikáját. Hiszen az erdődi járás polgárai éppen olyan pénzzel fizetik az útadót, mint a más já­rásbeliek. A közzel szemben adófillérei ellenér­szágot. Én a király testvérével magam állanék a lázadók élére. Nemsokára még inkább hanyatlóra fordult a királyi kegyencnő aranyos napja. A spanyol háborút fegyverszünettel szakították félbe. Ma­zarin bíboros De Haro spanyol miniszterre! már tárgyalták az infásnő és a Lajos király közötti házasságot is, sőt Don Jouan d’ Ausztria a pá­risi udvarnál is megfordult a házasságkötés út­ját egyengetni, ekkor sújtott le a csapás Man­cini Marira, mely a Mazarin bíboros becsvágyát is erősen próbára tette. Mielőtt ugyanis a bí­boros elindult volna a francia-spanyol határ­szélre a béke- és házasságkötés feltételeit nyélbe ütni, Anna királynő komolyan figyelmeztette, mennyire illetlen az ilyen leánykérés, midőn otthon a vőlegényjelölt még szeretőjével éli vi­lágát. A bíboros kénytelen volt igazat adni a királynőnek és húgát szigorú rendelettel szám­űzte az udvartól, valamint minden olyan hely­ről, ahol csak a király megjelenik... Lajos király most már maga ajánlotta fel a bíborosnak, hogy nőül veszi az unokahugát, de Mazarin hajthatatlan maradt. Marit Brouage vá’osba száműzte, bár Lajos nehezen és sírva egyezett bele, hogy hü kedvesétől igy elszakít­sák. Zokogva, megtörve emelte kedvesét az úti hintóba. — Ön sir?! Hisz ön itt az ur! —ez volt az erősakaratu lány búcsúszava. Majd hogy szórakozzon és felejtsen a király, tékeként tehát csak épen oly jogos kívánalma ezen járásnak is, hogy legalább egy köves útja legyen. Ezen ötletszerű és szembeszökően csak egyesek érdekét szolgáló úti politika oda is vitte vármegyénk úti alapját, hogy az jelentékeny kölcsönnel van megterhelve ma már. Elhatározta tehát a vármegye, hogy 1.200030 korona kölcsönt vesz fel, melyből kiépíti a még kiépítetlen összes törvényhatósági útjait a megál­lapított programm szerint. E programmban első helyen vagyunk ismét. Igaz ugyan, hogy áilám építészeti hivatal­nak a kölcsönfelvétel első tárgyalásakor adott véleménye szerint, ezen 1.200,000 kor. a kié- pittetlen, s programba felvett törvényhatósági utak kiépítésére nem elegendő, de bíztunk, re­ménykedtünk, hiszen elsők vagyunk a programm szerint! Határozatával kimondotta, Nagykároly város polgármesterének a Nagykároly, Mezőfény, Csomaközi vicinális útnak törvényhatósági út­hálózatba felvétele tárgyában beadott kérelmét azért utasítja el, mert a közúti alap a meglévő törvényhatósági utak kiépítésével és fentartásá- val teljesen ki van meritve, úgy hogy addig mig a kiépítésre programmba vett utak kiépí­tése be nem fejeztetik, uj utaknak felvétele meg nem engedhető. És ime, vármegyénk most nullifikálta előbbi határozatát ! Nem veszünk fel egyet sem; ime a ne­heztelt határozat már elfeledte, nn történt, mi mondatott ki egy évvei ezelőtt. Pedig joggal tarthatunk és alapos re­ményünk lehet arra, mikép elsőből ismét utol­sók leszünk a programmba most felvett ut ked­véért. Mert ha már most a Vetés, Csenger, Kö- mörő, Nagyar községek kérelme elutasittatott, a szintén elutazott. Chantilli-várkastélyába ment s még innét egy közös hírnök, egy gróf köz­benjárásával, leveleztek. Azonban beárulták az udvarnál a levelezést. A grófot száműzték és most már a két szerelmes között csakugyan meg­szakadt minden érintkezés. Árván maradtak Fontainebleau-ban a rózsalugasok. Cupidocska szobráról is letörte a nyilat valami ügyetlen kertiszolga és a fiatal király hü kedvesével, Mancini Mari kisasszonnyal csupán még egy­szer találkozott, midőn Lajos király a béke meg­kötéséhez és a szép spanyol királyleányért uta­zott a határokra, — Bordeaux-t elérték. Bordeaux val közel szomszédvároska volt, Brouage, s még utolszor fellángolt a fiatal király szenvedélyes, szerelmes szive, úgy hogy még az anyja sem merte tartóztatni, beleegyezett a szerelmesek utolsó találkozásába. Cognac városban találko­zott Lajos Mancinival. — Nagyon érzékeny volt a találkozás, de, írja Madame Moteville, — minden következmény nélkül maradt... Lajos még aznap tovább utazott jövendő­beli szép hitvese után, Mademoisel'e Manczini pedig visszatért a szomorú száműzetésbe. A barna Mari szivregénye befejeződött; hanem azért Fontaineblaeu-ban nem sokáig maradtak árván, üresen az illatos rózsalugasok. Móricz Pál. Euháf fest és vegyileg tisztit HAUFEL SAMUEL Nagykároly, = - Kölcsey-uíca 1. sz. ^ —-— cn Álapittatott 1902. 3 ÉS1

Next

/
Oldalképek
Tartalom