Szatmárvármegye, 1910 (6. évfolyam, 1-52. szám)

1910-10-16 / 42. szám

4-ik oldal. SZATMÁRVÁRMEGYE.. 42. szám. Még Cholnoky Imre szólalt fel a szatmár- tiszaujlaki útépítés tárgyában, mely után követ­kezett a tárgysorozat első pontja. Az alispán! “jelentés keretében foglalt előterjesztés alapján a közgyűlés 2.500,000 K. felvételét elhatározza a közúti alapra. A törvényhatóság 1911. évi költségvetése 435892 K 71 fill, bevétellel és ugyanennyi ki­adással állapittatotít meg. Következtek a választások. Az első szava­zatszedő küldöttség elnöke : Madarassy Gyula, tagjai Kovács Miklós ésjékey László, jegyzői: Luby László és Gyene Pál lettek, — a H. sza­vazatszedő küldöttség elnöke : Domahidy István, tagjai : Gáspár Pál és N. Szabó Albert, jegy­zői pedig : Szintay Gábor és Toóth József lettek. A szavazatok összeszámlálása után meg­választottaknak jeletentett ki: a Közigazgatási bizottságba: Kende Zsigmond (uj), Madarassy Dezső, dr. Falussy Árpád (uj), Jármy Andor (uj), és dr. Böszörményi Emil. Központi választmányi tagok lettek az 1911., 1912., 1913. évekre : Ujfalussy Lajos, Berger Ármin, Jékey László, Madarassy Gyula Medvey Lajos, Luby Géza, Debreczeni István, Berey József, Szuhányi Ferencz, Papolczy Béla, Szeotiványi Gyula, Mán Lajos, Boer Endre, dr. Falussy Árpád, dr. Kovács Dezső, Domahidy István, Madarassy Dezső, Szalkay Sándor, Jármy András, Jékey Zsigmond, Kende Zsig­mond, Nagy Béla, Kölcsey Antal, Luby Béla, Böszörményi Emil dr., Rébay Dezső, Helmeczy József, Makray Mihály, Nonn Gyula, gróf Te- leky Sándor, Nemestóthy Szabó Antal, dr. Ad­ler Adolf, Kaufmann Jenő, Boros Zoltán. Az állandó választmány tagjai lettek 1911., 1912., 1913. évekre : Dr. Adler Adolf, Csipkés András, Domahidy Pál, llosvay Ferencz, Ma­darassy Gyula, Mangu Béla, Nonn Gyula, dr., Schönpflug Richárd, N. Szabó Antal, N. Szabó Albert, Rooz Samu, llosvay Aladár, Kacsö Ká­roly, Révész János, Pap Béla dr., Péchy István, Péchy László, Kerekes Zsigmond, Boer Endre, Domahidy István, Mándy Géza, Szinthay Kál­mán, Szalkay Sándor, Berey József, Böször­ményi Zsigmond, Jékey Mór, Jékey László, Jé­key Zsigmond, Ujfalussy Lajos, dr. Domokos Andor, Kovács Jenő, Kovács Miklós, Mándy Zoltán, Nagy Béla, Szentiványi Gyula, Szuhá­nyi Ferencz, Tóth Mór, gróf Teleky Sándor, Kende Zsigmond, Boros Zoltán, Szeőke Sándor, Luby Géza, Sántha Kálmán, Papolczy Béla, Madarassy Dezső, dr. Boross Lajos, Luby Béla, Domahiüy Viktor, Isaák Elemér, Böszörményi Emil, jármy András, Gáspár Pál. Rébay Dezső, Rácz Elemér, Kaufman Jenő, Dr. Kovács Dezső, Márkis Romulus, Jármy Béla, dr. Falussy Ár­pád, Cseh Lajos. A mázeumi bizottság tagjai lettek: Ilos- vay Aiadár, Kende Zsigmond, Domahidy Ele­mér, Kölcsey Antal, Récsey Ede, dr. Péchy István, Schönpflug Viktor, dr. Jászi Ferencz, Baudisz Jenő, Boross János Dr. Adler Adolf, Kende György, Debreczeni István, N. Szabó Antal, dr. Fürth Ferencz, dr. Kovács Dezső, Palczer Ernő, Cseh Lajos, dr. Váradi János, dr. N. Szabó Albert, dr. Gózner Elek, Gorzó Bertalan. igazoló választmány tagjaivá választattak : Reök Gyula, dr. Adler Ádolf, Nonn Gyula. dr. Vetzák Ede és Schuszterich Ferencz. Csaba Adorján főispán az igazoló választmány elnö­kévé : Debreczeni István, tagjaivá; Madarassy Gyula, dr. Váradi János és Kaufmann Jenő bi­zottsági tagokat nevezte ki. Bár azt, hogy a közigazgatási bizottsági tagok közzül Szalkay Sándor orsz. képviselő kimaradt, mélyen sajnáljuk, mégis a független­ségi párt győzelmét kell ama körülményben felismernünk, hogy a választás alá jött 5 köz- igazgatási bizottsági tag közül négy független­ségi párti férfiú jött be, s csak egy munkapárti. Ezután megszavaztattak közművelődési cé­lokra 3/4%, h. é. vasutak segélyezésére felvett kölcsön törlesztésére lV2°/o, különféle czélokra felvett kölcsönök törlesztésére 1V20/», tisztvise-! Jöi nyugdíjalapra UVo pótadó. Ezzel az első nap befejezést nyert és dél­ben Csaba Adorján, fósipán mintegy 80 terí­tékű ebédet adott a meghívott megygbizottsági tagok tisztele éré. Másnap délelőtt 10 órakor a tagok rend­kívül csekély részvéte mellett a tárgysorozat 12. pontjától kezdődöleg folyt a gyűlés. A kereskedelemügyi miniszter leiratát a Nagykároly—margittai h. é. vasút előmunkála­tai engedélye tárgyában tudomásul vette. A közúti alapot, terhelő kölcsönök kon­vertálása és az összes törvényhatósági utak ki­építésére 1.200,000 koronás kölcsön felvételét elhatározta. A Vetés—Óvári—Csenger községek képvi­selő testületéinek kérvénye a vetés—csengeri vicinális útnak a törvényhatósági úthálózatba való felvétele iránt elutasittatott. Ugyancsak eluiasittatott Nagyar község kérvénye a Fehérgyarmat—kisari esetleg a Kö- mörő—nagyari vicinális útnak a törvényható­sági úthálózatba való felvétel iránt. Eilenben helyt adatott Kende Zzigmond és társai ama kérelmének, hogy a Tis/.abecs— sonkád—kölese—fülesd—túristvándi vicinális u- tak a törvényhatósági úthálózatba felvétessenek. A láposvölgyi vasút engedményeseinek ké­relmére 100,000 korona hozzájárulás megsza­vaztatott. Alispán előterjesztésére a Csengerben fel­állítandó járásbíróság érdekében az igazságügy­miniszterhez felirat megy. Szuhányi Ferencz tett végül egy igen fon­tos indítványt az ököritói tüzkárosultak érde­kében. Ugyanis számtalan olyán eset van, mely­nél az elhunyt nem volt agnoscálható és dacára annak, hogy feltétlenül megállapítható az, mi­szerint a kérdéses esetekben az illető a tűz katasztrófa áldozata lett, halotti anyakönyvi ki­vonat róluk ki nem állítható és igy házassági, orckjogi és a vagyonjogi kérdések rendezése céljából kénytelenek a perrendtartás 523. §-ának e.) pontja alapján előirt azt a hosszadalmas és költséges eljárást lejáratni, mely szerint az el­tűnt egyének meghaltnak csak úgy nyilvánítha­tók, ha halálveszedelemben forgott és azóta I már három év eltelt. Indítványozza, hogy a törvényhatóság Írjon fel az országgyűlés kép­viselőházához és az igazságügyminiszterhez az iránt, hogy az ököritói tüzkárosultak érdekében törvényjavaslatot terjesszenek a ház elé a fenti okból szükségessé vált kivételes törvényes in­tézkedés céljából. A törvényhatóság ezt a méltányos és szük­séges indítványt elfogadta. Alispán bejelenti, hogy Nagykárolyból a következő választott megyebizotsági tagok ideje jár le: 1. választó kerületben Janitzky Albert, II. választó kerületben Stróhmayer Ferencz és Szálai Bálint, III. választó kerületben König Antal, IV. választó kerületben dr. Róth Ferenc, ezek helyének választás utján leendő betölté­sére kijelöltettek : I. kerületben elnökké Rooz Sa­mu h. elnökké dr. Egeli Imre, II. kerületben elnökké Róth Károly h. elnökké dr. Gózner Elek, III. kerületben elnökké Csipkés András, h. elnökké dr. Tóth Zoltán, IV. kerületben dr. Kovács Dezső, h. elnökké Schuszterjch Ferenc. A többi, érdektelen pontok letárgyalása után a közgyűlés pénteken délelőtt 12 órakor befejeztetett. Szinház. Az elmúlt héten, a zsidó ünnepek és a szüret ellenére is, szép számú közönség hall- I gáttá az előadásokat. Az érdeklődéssel tehát — a mi viszonyainkat tekintve — meg lehetünk elégedve. Az előadások is, általában jók voltak. Nem hagyhatjuk azonban szó nélkül a színház­nak szünet allatti világítását, amely igazán na­gyon szegényes. Heves igazgató úgy látszik ta­karékoskodni akar, meit sokalja a villanyszám­lákat. Ezt azonban a közönség rovására nem szabad megtenni. Szatmár és egyéb városok teljesen ingyen szolgáltatják a szinház világítá­sát. Mi reméljük, színigazgatónk kérelmére, a mi városunk is, méltányolná a kulturális intéz­ményt, annak a helyi viszonyok szülte nehéz anyagi helyzetét és ha teljesen ingyenes világí­tást nem is ad, átalányt, vagy más . méltányos kedvezményt nyújt. A szinház bejáratának még ma is meg­vannak azok a hibái, a melyeket már lapunk­ban oly sokat emlegettünk. És ha már azt meg javítani semmiképen nem akarják — fentartva azt az elvet, hogy „saját kárán tanul a magyar“ — aziránt mégis intézkedni kellene, hogy az előadások végén főbejárat ajtai kikapcsoltassa­nak, mert ezáltal meg lenne mentve közönsé­günk a csapó ajtók ütéseitől. * Szombaton és vasárnap este Jarno György­nek a „Muzsikus leány“ cimü operretteje ment sikerült előadásban. Kiválóan jó játékot nyúj­tott Balia Mariska, Dénes Ella, ifjú Baghy Gyu­la és Vidor József. Jó komikusnak mutatkozott be Matray Kálmán. Vasárnap délután a „Bál- királynő“ kerüit színre zónában, igyekezettel megjátszva. Hétfőn Farkas Imrének diák története, az „Iglói Diákok“, került színre. Bállá Mariska na­gyon bájos volt. Ifj. Baghy Gyula, mint logika tanára kitűnő alakítást mutatott be, úgy szintén Herceg Vilmos a pedellus szerepében. Kaidor Dezső jól énekelt, de játékában kissé szertelen volt. A szinészpáholyba pedig úgy ó, mint Roos Jenő, sokszor felnevetgélt, ami a közön­ségre nem hat kedvezően. Kedden Molnár Ferenc „Doktor ur“ c. bohózatában Herczeg Vilmos, Vidor és Baghy tűntek ki jó játékukkal. Zöldy Vilma bár elég jól játszik, kissé nehéz mozgású. Szerdán „Luxemburg grófja“ ment. Bállá Mariska és Denes Ella jókedvvel és tökéletesen játszottak. Énekük telve volt szépséggel és ment mindentől, ami a művészet rovására esnék. Kál- dor Dezső jól játszott es helyes színezéssel énekelt. Roos Jenő jót sejtett magáról, de még- most nagyon meglátszik rajta a kiforratlanság. A Bállá Mariskával énekelt kettősben ügyesen megállotta helyét. Heltay Hugo Bazilovics her­ceg szerepébe nem tudott beleilleszkedni. Csak a maszkja volt öreges, de játéka nem. Nehéz szerep ez mindenesetre, melyet megjátszani csak gyakorlott színész tud. Csötörtökön egy inkább drasztikus, mint pikáns bohózatot, a „Csitulj Szivem“-et hall­gattuk meg. Az előadás jó volt. Pénteken az „Obsitos“ című operett ki­fogástalan előadásában gyönyörködtünk. Dicsé­retet érdemel mindenki. Mint rendesen, Dénes Ella és Bállá Mariska most is művészi színvo­nalon állottak. Káldor Dezső nagyon jő volt. Mátray Kálmán, Herczeg Vilmos, Heltai Hugó ügyesen alakítottak. Pongrácz Maliid és Sipos Zoltán megállották helyüket. A zenekar mint mindég, ez alkalommal is kifogástalanul játszott meglátszik, hogy Hajsinek Rezső szakértő dirigens. Szombaton a „Csitulj Szivem“ ismétlődött.

Next

/
Oldalképek
Tartalom