Szatmárvármegye, 1910 (6. évfolyam, 1-52. szám)
1910-01-09 / 2. szám
* % i 2-ik s?ám SZATMÁRVÁRMEGYE. 3-ik oldal. Árvaügyi felebbviteli küldöttségbe: Böszörményi Zsigmond, Papp Béla rendes tagok; Szalkay Sándor póttag. Erdészeti bizottság: llosvay Aladár elnök, Nemestóthi Szabó Antal alelnök, Kacsó Károly rendes tag. Il-od fokú erdei kih. bíróságba: Jármy András, Luby Géza, Jékey Zsigmond, Böszörményi Zsigmond rendes tagok ; Szalkay Sándor, Kacsó Károly, Plachy Gyula, Madarassy Dezső póttagok. Pótadó elleni felszólamlási küldöttségbe : Plachy Gyula, Jármy András, Papp Béla, Kacsó Károly rendes tagok. Munkásügyí albizottságba: Dr. Böszörményi Emil, Madarassy Dezső, Jármy András, Jékey Zsigmond rendes tigok; Böszörményi Zsigmond, Kacsó Károly, Bodnár György, Luby Béla póttagok. A 11. fokú erdei kihágási bizottságba és munkásügyi albizottságba megválasztott és jelenlevő tagok az esküt letették. A járásbirósági fogházak vizsgálatára a fehérgyarmati jbirósághoz Luby Géza, a erdő- dihez Böszörményi Zsigmond, a szinérváraljaí- hoz dr. Böszörményi Emil, a mátészalkaihoz Szalkay Sándor, a nagybányai és nagysomkuti- hoz Kac;ó Károly bizottsági tagok küldettek ki. Ezután következtek a jelentések. Alispáni jelentés. Dr. Péchy István főjegyző jelentése szerint sem a közbiztonság, sem a fegyelmi és személyi ügyben bejelentést érdemlő változás nem történt. Árvaszék. llosvay Ferencz árvaszéki elnök jelenti : beérkezett deczember hóban 2460 ügydarab, melyből elintézetlen 154. Leírás alatt 224 darab van. Múlt évben olyan akadály, vagy illetékességi összeütközés mely az árva vagy gondnoksági ügyek menetét gátolta volna — nem fordult elő. Jelenti végül, hogy a rendszeres elintézés miatt bírói és más hatósági sürgetés most már egész múlt év folyamán nem volt. Közegészségügy. Dr. Aáron Sándor vm. főorvos jelenti, hogy az általános egészségi állapot november hónaphoz viszonyítva változást nem mutatott. Uralkodó betegség a lélegző szervek hurutos és lobos megbetegedései és a csuz volt. Végig tekintve a lefolyt év tapasztalatain, melyeket a különböző járványok vizsgálata közben összegyűjtött, gyakorlati szempontból a legfontosabbnak a fertőző kórok elleni védekezés hiányait talált. Általában a védekezés hiányainak csak egy kisebb része róható a közigazgatás terhére, mert a községi elöljáróságok mulasztásait — mindenütt, a hol az a föszolgabirák tudomására Bagics uram hosszú gesztenye fürtjei azon éjjel megőszültek. Aztán látták még néhány napig, a mint hajadon fővel szamarán ülve járta földjeit, ha itt-ott meglátott egy-egy kóbor jószágot elkiáltotta magát: „Hé Csató, Babusa te . . .“ Aztán mikor negyednapra a szomszéd uraság megérkezett hintáján, hogy lássa lehet-e valamit könnyíteni a szomszéd szivén és s gi- teni a baján. Bagics bátyát nem találta meg senki. Eltűnt. Hanem az éjszakán, melyben még mindig izzottak a piros zsarátnokok, egy hosszú fürtü ősz alakot láttak az emberek a pusztában szamárháton nyargalni, a mint botjával fenyegetve az eget, rémes hangon kiáltotta a hold felé: — Öreg Isten, elvetted a búzát, eltüzelted az asztagokat, mondd minek élek én . . . Azóta nem látta senki. De néha most is feltűnik holdsütéses nyári éjszakákon az öreg, ősz ember, amint botjával fenyegeti az eget és nyargal szamárháton a földek között. Ilyenkor a búza vörös tüzfényben úszik . . . Keleti Armad. jutott — ezek gyorsan pótolták. A közigazgatás terhére róható mulasztás egyedül abban nyilvánult, hogy az arra hivatott közegek a tanyákon előforduló fertőzéseket és a tapasztalt hiányokat gyakran elmulasztották kellő időben intézkedés czéljából az illetékes főszolgabírónak bejelenteni. Azon községi elöljáróságok közül, melyek minden hatósági beavatkozás szüksége nélkül oldották meg a járvány elnyomására irányuló nehéz feladatukat, mintaszerűen emelkedik ki az olcsvai. Itt Bállá Béla jegyző a vörheny járvány alkalmával szerény eszközökkel és kedvezőtlen lakásviszonyok mellett a betegek elkülönítését és az orvosok minden javaslatát teljes eredménnyel intézte és azokhoz jól működő ellenőrzést szervezett. A védekezés hiányainak egy nagyobb része az önvédelem elmulasztása a betegszobában és a fertőzött lakásokban tapasztaltatott. Úgy látszik, hogy az orvosok évtizedes ernye- detlen törekvése, hogy a különféle fertőző kórok ellen való egyéni védekezés módjait a köztudatba átültessék, ez ideig csekély eredményre vezetett. Ezen törekvést támogatni van hivatva alispán urnák 23930—909. számú rendelete, mely szerint a tífusz, roncsoló toroklobb, vörheny, kanyaró és hörkhurut eseteiben védekezést röviden ösmertetö nyomtatvány kézbesit- tetik minden oly fertőzött családban, a hol olvasni tudnak. A fertőző kórok elleni védekezés harmadik, de legjelentősebb hiányát a kedvezőtlen lakásviszonyokban, továbbá azon általános hygienikusviszonyok rosszaságában lehet feltalálni, melyeket a vármegye jó részében az ivóvíz tisztátalansága, vagy a lakott területek talajfertőzése, vagy mindkettő együtt véve idéz elő. E tényezők okozzák azt, hogy évről-évre 50—60 községben fészkel a tífusz és minden más fertőző betegség behurczolása esetén rohamosan járványossá fejlődhet. E nagy hiányokon segítendő alispán az 1876. évi XIV. t.-cz. felhatalmazása alapján elrendelte, hogy az ivóvíz szolgáltatás megjavításáról, továbbá a lakott területek talajának fertőzéstől leendő megóvásáról szabályrendelet tervezetet készítsen. Az erre szükségeltető előmunkálatok az egész vármegyében már folyamatban vannak s a kész tervezetek ápril havában fognak a vármegyei egészségügyi bizottság — innét a májusi közgyűlés elé tárgyalás czéljából terjesztetni. Tanfelttgyelőség. Bodnár György kir. tanfelügyelő jelentése szerint a m. kir. vallás és közoktatásügyi miniszter a nagybányai kisdedovoda államosítását kimondotta, az állami óvodának azonnali megnyitását elrendelte s a vármegyékben levő ösz- szes állami iskolák részére földgöniböket engedélyezett. Az iskolák és kisdedóvók részére 627 darab nemzeti zászló küldetett, melyek a napokban osztatnak szét. A kir. tanfelügyelő ezután beszámol az iskolalátogatások eredményéről. Jármy András a kir. tanfelügyelő jelentése után az iránt szólal fel, hogy a kir. tan- felügyelő a törvényhatósági közgyűléseken egyes resortjahoz tartozó ügyekben adandó felvilágosítás czéljából megjelenjék, vagy a közgyűlést megelőzőleg a tárgysorozatban szereplő s hatáskörébe eső ügyekről az alispánhoz írásbeli felvilágosító jelentést küldjön, mert az utóbbi közgyűlésen is a bizottság tagjai teljesen tájékozatlanok voltak a királydaróczi állami iskola felállítása tárgyalásánál. Bodnár György kir. tanfelügyelő válaszában hálásan megköszönte a törvényhatósági bizottság azon hazafias és nemes magatartását, melyet a királydaróczi állami iskola felállításának tárgyalásánál tanúsított. Köszönetét fejezi a bizottság tagjainak, hogy őt ezen kérdésben oly lélekemelőén s hathatósan támogatták. Felvilágosítással szolgált a királydaróczi álk mi iskola felál'itása ügyében s kijelenti, hogy az iskola felállításának szüksége már évekkel ezelőtt fenállott, mert a gör. kath. iskolában 140, a róm. kath. iskolában 120 tanuló van beiskolázva egy-egy tanítóval. Minthogy a második tanítói állás szervezése iránt kiadott felhívása eredménytelen volt, az állami iskola szervezésére megtette az előkészületeket, melynek sikerét a törvényhatósági bizottság lelkes és hazafias állásfoglalásával biztosította. Kéri a vármegye alispánját, hogy a jövőben a közgyűlés tárgysorozatába felveendő s hatáskörét érintő ügyeket tárgyalás előtt hozzá tegye át, melyekben felvilágosításait minden részletre kiterjedőleg megfogja tenni. Kir. Pénzügyigazgatóság. Plachy Gyula kir. tanácsos a kincstári tartozások befizetése tekintetében elért eredményről jelentését, a közig, bizottsági ülés korai volta és a nagysomkuti kir. adóhivatalnak az. eredmény bejelentése körüli késedelme miatt,, nem tudta megtenni és arra a jövő ülésre kért halasztást. Az eredmény elég kedvező lesz, amennyiben az egyenes adókban az 1908. év végén fenállott 848.000 korona hátralék az 1909. év végére circa 600.000 koronára csökkent. Bélyeg- és jogilletékben az 1909. évre előirányzott 1 millió koronával szemben befolyt circa 1.300.000 korona. A kir. Pénzügyigazgató jelentése után Böszörményi Zsigmond szólalt fel s kérdést intéz a pénzügyigazgatóhoz, hogy Székely Endre szinérváraljai felfüggesztett adótiszt fegyelmi ügye mi okból nincs még mai napig elintézve, holott nevezett már 3 éve fel van függesztve. Pénzügyigazgató válaszában kijelentette, hogy Székely fegyelmi ügyének elintézését a miniszternél több ízben sürgette azonban eredménytelenül, miért is eziránt a közigazgatási bizottság a miniszterhez feliratot intéz. Ügyészség Fabó Zoltán kir. ügyész jelentése szerint a felügyelete alatt álló kir. járásbíróságok fogházaiban 25 egyén van elzárva. Államépitészet. Kacsó Károly műszaki tanácsos jelenti, hogy a törvényhatóság területén átvonuló közutak jókarban vannak. Ezzel az ülés véget ért. Előfizetési felhívás. A „Szatmárvármegye“ mai számával a hatodik évfolyamába lépett. Lapunk a nagy nemzeti küzdelem és ellentállás idején született meg. Amint akkor, úgy ma is a nemzeti és függetlenségi eszmék elöharcosa. Hogy prog- rammját hűségesen bétát tóttá, minden törekvése oda irányult, hogy a nemzet eszméknek híveket szerezzen, a magyarság jogait védelmezze s a nemzet ellenségeinek támadásait visszaverje. A „Szatmárvármegye“ szem előtt tartotta és tartja mindig a vármegye és a város érdekeit, melyeknek mindig hatalmas szószólója, a társadalmi és kul- tureszmék hirdetője és terjesztője. A „Szatmárvármegye“ a vármegyei körjegyzők félhivatalos közlönye, azoknak érdekeit mindig is támogatta és támogatni fogja a jövőben is. A „Szatmárvármegye“ a vármegye minden nagyobb helyiségében tudósítóval rendelkezik, hírrovata ennélfogva eredeti és leggyorsabb. A „Szatmárvármegye“ hirdetésekre a legalkalmasabb, mert nemcsak vármegyénkben, hanem más vármegyékben is a legtöbb előfizetője van és mindenütt olvassák. Hirdetési díjtételei a legkedvezőbbek. A „Szatmárvármegye“ minden szombaton éjjel jelenik meg, azonban úgy, hogy a legmesszebb vidéken ts vasárnap minden előfizető kezében lesz. Bubát test és vegyileg tisztit HAUFEL SAMUEL Nagykároly, = Kölcsey-utca 1. sz. Alapittatott 1902.
