Szatmárvármegye, 1910 (6. évfolyam, 1-52. szám)

1910-12-25 / 52. szám

4-ik oldal SZATMÁRVÁRMbÜYE. 52-ik szám. — Nem úri asszony — gondoltam. Az nem vesz fel útra fehér ruhát. A fiú nyugtalankodott. Az anyja ráütött. A gyerek szepegett. Újra megütötte. — Nagyon, nagyon közönséges asszony lehet — jegyeztem meg magamban. A gyerek most már csöndben maradt. A vonat rohant tovább. A táviróoszlopok sötéten szélesen olvadtak bele a füstszinü homályba és egy-egy árva kukoriczaszár, napraforgó kóró küzködött a széllel, hogy ne törhesse ketté száraz kiszikkadt derekát. Nagy, lomha kiszáradt göröngyök váltot­ták föl a zörgős kökény, — galagonyabokrok közzül. Az emberre gondoltam, akinek ekéje fölhasitotta az ugart, akinek sarlója levágta a selymes, zöld füvet, akinek ásója fölturta a göröngyöket. Nem láttam sehol. Csend, tompa, halotti csend volt és én nem bírtam az enyé­szetben az uj élet csiráit meglátni. A gyerek unta magát, nyugtalankodott. Fölállt és ő is ki akart nézni. Háta mögött a sarokban zöldfogantyus napernyő támaszkodott. Össze fogja törni az ernyőt, ha sokat izeg-mozog. Össze fogja törni és újra kikap. Szólni kellene neki. Csak ennyit: vigyázzon fiam, összetöri az ernyőt. Vagy: asszonyom tegye a hálóba az ernyőt, mert összetöri a gyerek. Eh ... mi közöm hozzá 1 Idegenek. Miért ártsam bele magamat a mások dolgába. Szánalom mellett robogtak el. A vitorlák úgy forogtak a szürkeségben, mint óriási, ős­kori szörnymadár nagy, fekete, suhogó szár­nyai ; vagy mint fenyegető, száguldó ördögfi hosszú, fekete palástja . . . A gyerek tapsolt és ugrált. A szék meg recsegett. No most eltört — döbbentem meg és visszafordultam. Nem még, de el fog törni. Biztos, hisz minduntalan neki támaszkodik ez a gyerek. Nagyon ki fog kapni. Már hallani véltem az ütéseket és meg­borzadtam előre a gyermeksirástól amelynél' keserűbb, vádlóbb hang nincs a teremtésben.| — Igen, mégis csak szólok. Hisz nekem mibe sem kerül és megmentem vele ezt a gyer­meket. Vagy nem ? Még sem . . . Küzködött bennem az ember a kultur- emberrel, a természetes formákkal. Az igaz, becsületes egyszerűség a rideg várossal, a kö­zömbössel, az önzővel, a másokkal nemtörő­dővei. Küzködött bennem a másokért is tenni akaró erő a lusta, magába — zárkózott ennél. Az egyik össztőkéit nem hagyott nyug­ton, a másik unottan, elvásottan Iebigyesztett ajakkal hagyta kiabálni. És én gondolatban figyeltem a tornát. Kíváncsian, félelemmel vár­tam, melyik győzedelmeskedik. A gyerek izgett- mozgott, az ernyő állt bután, bénán, tehetet­lenül a sarokban és én küzdöttem a problémá­val. Mert azzá nőtte ki a lelkemben a dolog. I Néha világosan cikkázott át benem : — Ostobaság, közönséges ostobaság. Nem a legegyszerűbb volna, vagy szóli, vagy fogni az ernyőt és a hálóba dobni. De miért? Van ennek a kérdésnek miértje. Ez igy van rendjén, igy kell lennie. Csak az elromlott, megvékonyult beteg idegzetek csomózzák igy olthatatlanná a világ legsilányabb kérdéseit. Hisz ez nem is kérdés. Eh, végre is szólnom kell. Most is neki támaszkodott. Utoljára is el fog törni az az ernyő. És én leszek az oka. Világos, hogy én leszek az oka. Én. mert csak egy mozdulatba, egy hangba kerül és megaka­dályozhatom a katasztrófát. Mert az lesz. Tragédia, fájó, keserves szomorú tragédia ennek az ártatlan gyermeknek az életben . . . Mert az bizonyos, hogy a gyermeklélek épp úgy átéli az ő tragédiáit, mint a felnőtt. Igen, szólok . . . most . . . Ropp . . . recscs ... a feszes ernyő de­rékban kettétörve lefordult. A gyerek tágranyilt szemekkel, holtsápad- tan maradt állva és rám esett pillantása esdőn, kérőn, nagy, előre megérzett, fájdalomtól riadtan. Ezt a pillantást soha életemben el nem felej­tem. Anyja pulykavörösen ragadta meg, vitte ki a folyosóra. Mintha mindegyik csapás engem ért volna, az a nyöszörgő sirás a lelkem tépdeste, marcangolta . . . Vágtattunk bele az éjszakába. Nem mertem ránézni a sarokban meghúzódó, a szepegő gye­rekre, aki összetörtén, lesújtottál!, megbénultan ült, mint akit meglátogatott, legázolt az élet... Azóta sokszor lejátszódott körülöttem az ernyő története. Sokszor láttam embereket, akiknek csak egy ujjúkat kellett volna megmoz- ditaniok és az ernyő nem törik el . . . Haraszthyné Szederkényi Anna. TÖRLESZTÉSES KÖLCSÖNÖK. A Nagykárolyi Kereskedelmi és Iparbank Részvénytársaság = földbirtokra és szillárd anyagból készült házakra == értékük 70°/o-a erejéig 4 és fél %-os alapon olcsó jelzálog törlesztéses kölcsönöket nyújt és az ily kölcsönöket a lehető legrövidebb idő alatt lebonyolitja. Szükség esetén Il-od helyen — biztositékképen leendő bekebelezés mellett — még rövid lejáratú váltókölcsönt is ad. A kölcsön akár szóbelileg, akár levél utján kérhető. Vidékről mindkét esetben hitelesített telekkönyvi kivonat és hitelesített katasz­teri birtokiv mutatandó be. Az előző terheket a bank fizeti ki. A további teendőkre felvilágosítást nyújt és minden egyéb a bankszakmába vágó üzletet a legelőnyösebb feltételek mellett bonyolít le a-52 Nagykárolyi Kereskedelmi és Iparbank Részvénytársaság. értesítés. A Fillérbank mint Szövetkezet IV. évtársulata 1911. év január hó 1-én nyilik meg. Beiratások bármely napon a bank helyiségében eszközöltetnek. Ez ideig 1200 tag tartozik az in­tézet kötelékébe. A heti betétek után 6 százalékos kamat téríttetik meg. E Egy betét 50 fillér. 3 A Közgazdasági Bank takarékbetétek tisztán 5 száza­lékkal kamatozik. Váltó és jel­zálogkölcsönök, valamint előleg kölcsönök értékpapírokra és vasúti utánvételekre előnyös feltételek mel- --------lett íolyósitiatnak. ===== Az igazgatóság. | HÁJTÁJER PÁL { ruha festő, vegyi tisztitó és fehérnemű gőzmosó gyára. ^ t MUNKA FELVÉTELI ÜZLET % f Nagykárolyban, Széchenyi-utcza 43. sz. a., a rém. kath, fiúiskola mellett. ^ * «§, Legtökéletesebb ruhatisztitás. ffiMST Legszebb ruhafestés. ^ KÜLÖNÖS ELŐNYEI: A tisztított ruhák nem vesztik el eredeti rugékonyságukat és formájukat. fi *1 ^ Megbámult krém színű ruhák ismét visszanyerik eredeti üde színüket. Bármily díszes ruhák átfesthetők bontás nélkül a legújabb divat színekre, v» A festett Tubák színe olyan mint az uj ruháé. Tartós, nem fog, nem piszkit. ff Bármilyen kényes divatszin, a legvilágosabbtól a legsötétebbig ­hűen minta után festhető. Sötét ruhák világosabb színre is átfesthetők. Minden tárgy ismét uj lesz. mindenki meggyőződést szerezhet egy próba által. MUNKAFELVÉTELI ÜZLET m * m $ ^ Nagykárolyban, Széchenyi-utcza 43. sz. a., a rom. kath. fiúiskola mellett. ^ &ÖLCSEY“ NYOMDA R.-T. NAGYKÁROLYJ

Next

/
Oldalképek
Tartalom