Szatmárvármegye, 1910 (6. évfolyam, 1-52. szám)
1910-12-25 / 52. szám
52-ik szám. SZATMÁRVÁRMEGYE. 3-ik oldal. Széchenyi társilai közgyűlése. A szatmármegyei Széchenyi Társulat folyó hó 21-én d. e. 11 órakor tartotta meg ez évi rendes közgyűlését Dr. Falussy Árpád elnöklete alatt. Dr. Falussy Árpád megnyitó beszéde rég nem tapasztalt, egyhangú lelkesedést váltott ki a jelenlevők leikéből, midőn a Társulat nagy nevű alapítóinak s különösen b. Kovács Lajos eszmeinek megvalósított s még megvalósításra váró részeit ecselte. Reá mutatott arra, hogy 26 esztendő alatt uj eszmék s uj utak nyilottak meg a Társulat előtt melyekkel fenkölt céljait megvalósuláshoz vezetheti. Terünk szűk volta a legnagyobb sajnálatunkra nem nyújt módot ahhoz, hogy Dr. Falussy klaszikus szépségű, hazafias előrelátással teljes s következményeiben nagy horderejű elnöke megnyitó beszédét a maga teljességében ismertethessük, azonban elégségesnek tartjuk annak megjegyzését, hogy e beszéd hatása alatt a közgyűlés a Társulat alapszabályainak 4. §-át egyhangúlag megtoldotta azzal, hogy kitűzött céljának elérésére még „a magyar ság vagyonosodását elősegíteni“ 3. pontul tűzte ki. A lelket emelő, fentkölt tartalmú besz d hatása alatt Dr. Fechtel János választat, tag ékes szavakban fejezte ki a Társulat mély háláját, köszönetét és ragaszkodó szereteiét jelenlegi elnöke Dr. Falussy Árpád iránt, kinek vezetése alatt — minek utánna az egyházmegye, ősz s nemeslelkü püspökének élén, a Széchenyi Társulathoz szivvel-lélekkel csatlakozott — rég nem ért sikerekhez, jövőbeni fejlődésének alapos s messze kiható útmutatáshoz jutott. Dr. Kováts fenő választmányi tag indítványára elhatároztatott, hogy úgy az elnöki megnyitó beszéd mint Dr Fechtel János köszönő beszéde szószerint vétessenek jegyzőkönyvbe. Mély meghatottságot keltett a Társulat 3 alapító tagjának: Szerdahelyi Ágost, a lelkes Kurucz, Csomay Imre és Szeőke B. úgyszintén egyik legérdemesebb közkatonája s lelkes munkása Marosán Kornél aranyosmegyesi áll. igazg. tó elparentálása. Emlékük jegyzőkönyvileg örö- kittették meg, családjaiknak a közgyűlés részvéte fog nyilváníttatni. Ezek után Madarassy Dezső társulati igazgató eszmékben gazdag s a Társulat jövendő működésére alapvető jelentése olvastott fel, melyből kitűnik, hogy a Széch. Társ. 19. 9 évben 10045 óvó kötelesnek nyújtott foglalkoztató hajlékot, tanítást és magyar szóra előismeretet. Megtudtuk azt, hogy a fiatalság nevelésében a katonásan fegyelmező irányt, gazdasági irányú nevelésében pedig az okszerű, kezdeményező és egyéni kimüvelődést óhajtja megalapozni, a jövendő magyarságot képessé tenni, hogy e haza földjén találja meg teljes boldogságát, mindennapi kenyerének elő feltétételeit. — Köszönetét mondott Bodnár György kir. tan- felügyelőnek, aki lelkesedéssel s soha meg nem szűnő ügyszeretettel ♦anácscsal, tettel, mindig készségesen sietett a Társulat támogatására. Tudomásul vétetett a vármegyei k. bizottság azon határozata melylyel az 1908 évi számadásokra a felmentvényt megadta, a számvizsgáló bizottságnak azon jelentése mely szerínt-a 1909. évi számadásokat rendben találta s végül elfogadta az Igazsg. Választmány 1911. évi Költségvetését 25960 kor. szükséglet s ugyanannyi fedezettel. Jól esett ott látnunk: Dr. Vajay Károly kir. tanácsos polgármestert, Biki Károly esperest, Dr. Fechtel János főgymn. tanárt, Dr. Kováts Gyula igazgatót Bodnár György kir. tflőt, b. Kováts Jenő, 1. Nagy Béla, Luby Béla, Bikfalvay Albert, Ferenczy János, Ferenc Ágost, Madarassy Zoltán, Világosy Gáspár, Domahídy István, Domahidy Pált, Rácz Elemér, Böszörményi Emil Dr, Petheő György, Komith István, Sárközy Andor, Dr. Járay Béla, Dr," Fejes István, 'stb. stb. Ezen közgyűlésről a tagok azzal az érzéssel távoztak az elnök lelkes- éltetése mellett, hogy a Széch. Tá-s. a nemzeti nyelv és a magyarság érdekében a hazafias munkálkodás egy újabb és intenzivébb útjára lépett, amelyen haladva a vármégye magyar kultúrájának áldásos tevékenysége eredményre vezet. Szatmár, 1910. deczember 21. Faragó Igtiácz, kir. ,s. tanfelügyelő a . Sz. T. jegyzője. A hitelszövetkezet rendeltetése a kisipar támogatásánál. — Irta és az Északkeleti Szövetkezetek Szövetségének közgyűlésén felolvasta: Schnébli Károly. — Az 1898. évi XXIII. t. czikkel létesítette a törvényhozás az Országos Központi hitelszövetkezetet, hogy az ugyanezen törvény alapján létesítendő gazdasági és ipari hitelszövetkezetek ügyét előmozdítsa és hiteligényeiket kielégítse. A törvény kifejezetten a kisgazdák és kisiparosok érdekében hozatott, s hogy nem eredmény nélkül, azt legfényesebben bizonyítja ama körülmény, hogy az 1909. év végén az Orsz. Központ kötelékébe tartozó szövetkezetek száma 2206 volt és tagjait hiteligényeinek kielégítésére befizetett üzletrészekből és tartalékalapból, tehát saját vagyonukból 41, 490, 140 K. állott rendelkezésükre. Hozzá számítva ehhez a szövetkezeteknél elhelyezve levő 74, 546, 370 K takarékbetétet és a központi hitelszövetkezettől igénybe vett ! 75 millió koronát, ma már 191 millió koronánál többet tesz ki azon összeg, mely úgyszólván egészen a kisgazda és kisiparos társadalom anyagi helyzetének javítására szolgál. Az Orsz. közp. Hitelszövetkezet által az 1909 évről kiadott jelentést átolvasva, féltünk, hogy a 2206 szövetkezet túlnyomóan nagyobb része gazdasági jellegű és az ipari hitelszövetkezetek száma csak 51, vegyesen gazdasági és ! ipari hitelszövetkezet 35, ezen felül van anyag beszerző 18, termelő szövetkezet 18, árucsar- sz. 17, gépműhely szövetkezet 11, végül házi ipari szövetkezet 47. A termelő, raktári és áru- J csarnok szövetkezetek forgalma az öt millió koronát meghaladta. Ezen adatok eléggé igazolják, hogy a ! szövetkezeti eszme lasssan hódit tért ép a kis- í emberek ama osztályánál, mely fontosságánál, értelmiségénél, foglalkozási körének természeténél fogva leginkább volna .reá utalva a szövetkezésben rejlő nagy erőgyűjtésre. Már egy maga azon körülmény, hogy az ipari hitel- szövetkezetek száma ily csekély, élénken illuszt-1 rálja a kisipar elmaradottságát. Hasztalan mondta | Szterényi a pécsi iparos-kongresszuson : „Első helyen áll a kisipar bajai között nálunk a töke szegénység és a kereskedelmi szervezet hiánya és azért ajánlta, hogy kisiparosaink a kisiparosi szempontból egyedül alkalmas módon szövetkezzenek a maguk termékeinek értékesítésére.“ : Szóval, amint magát kifejezte, kereskedelmi! alapon, a kereskedelem segítségül hívásával j szövetkezzenek abban, hogy a tiszteségtelen j versenynek különböző formáit, a maguk erejével, \ a tisztességes ipar, a tisztességes kereskedelem \ erkölcsi erejével kiküszöböljék. Utalt, mint az ipari viszonyoknak alapos ismerője, a német! szövetkezeti mozgalom atyamesterének szavaira, | ki a német iparosoknak a tőkével és gyáriparral! szemben a szövetkezést ajánlottá azon czélbói, | hogy maguk is a gyári termelésnek, a kereskedelmi szellemű munkának és tökének előnyeihez \ jussanak. Németország iparosai meg is értették j a szövetkezésben rejlő erőt és már 1906-ban i volt ott 229 anyagbeszerző 122 anyag- j beszerzési raktár, 70 kizárólagos raktár, 210 termelő és 206 gépmühelyszövetkezet és ezekben a szövetkezetekben közel 200,000 iparos egyesült. A hazánkban lakó németek közöl az erdélyi szászok, kik,szívósan, ;ragasztódnak faji! jellegükhöz és a német kultúrához, a német I szövetkezeti ügy nagy apostolának Reiffeisennek szellemét uj hazájukban is gondosan, ápolják.1 Az idei országos szövetkezeti kongresszuson dr. J Wolf Károly, az erdélyi száz Reiffeisen-féle szövetkezetek megalkotója és ezek szövetségé- | nek elnöke ismertetve az erdélyrészi szászok1 szövetkezeteinek ~ térföglalását, elmondtar hogy midőn az újabb törvényhozási intézkedések folytán a szász társadalmat a felbomlás veszélye fenyegette, megalkotta a Reiffeisen-féle szövetkezeteket, igy szervezve a német elemet, hogy maguknak kellő hitelforrásokat nyissanak és az általuk elérhető legnagyobb feladatokra és czélokra készek lehessenek.Elmondta, hogy 1885 évben négy ily szövetkezet alakult s ma már 155 van. Ismertetve az erdélyi szász szövetkezeti eszme áldásos működését, követendő például állítja oda a bérezés haza magyarjainak. Amilyen áldásos működést fejtenek ki a szász Reiffeisen-féle szövetkezetek szövetségének kötelekébe tartozó szövetkezetek, ugyanolyan üdvös czélt szolgálnak az Orsz. Közp. Hitelszöv. kötelékébe tartozó szövetkezeteink. Amint a német és más külföldi ipar a szövetkezés utján lett nagygyá, amint a Raiffeisen-féle szövetkezetek a szász társadalmat a felbomlástól mentették meg, amint a kisbirtokos gazdatársadalmat gazdasági szövetkezeteink vannak hivatva anyagilag és erkölcsileg megerősiteni, azonképen ipari hitelszövetkezeteink hivatását képezi erőtlen, szegény iparunkat erőssé, gazdaságilag függetlenné, életképessé a gyáriparral szemben verseny- képessé tenni. S ezzel általánosságban meg van mondva a hitelszövetkezet rendeltetése a kisipar támogatásánál. Mielőtt a részletekre reá térnék, megkísérlem, okát adni annak, hogy miért tömörülnek iparosaink kevésbbé szövetkezeti utón, mint kisgazdáink, holott 1872 óta folyton azt hangoztatják, hogy kisiparosainknak hitel kell és munka és az ipari munka legfőbb eszköze, éltető levegője az ipari hitel, a hiteligények kielégítésére pedig a legalkalmasabb szervezet a hitelszövetkezet. Az iparszövetkezeti intézményt nagyon kompromitálta az 1872-ben alakult Központi Ipartársulati Hitelintézet és az 1855-ben Budapesten létesített Gazdák és Iparosok'Általános Hitelszövetkezete. Mindkét szövetkezet csúfosan megbukott, ez lehet részben oka a bizalmatlanságnak, melylyel iparosaink egy része a szövetkezeti eszmével szemben viseltetik. Ezen bizalmatlanságnak azonban ma már alapja nincs, mert az Orsz. Közp. Hitelszöv.-ben oly központi szervezettel bírnak szövetkezeteink, melynek támogatása mellett kiztos alapra építhetnek: Ma már iparosaink nem lehetnek bizalmatlanok a központi intézményei szemben, hanem ellenkezőleg a központnak lehetne oka bizalmatlanságra a miatt, hogy iparosainkkal szemben az pan termelő és árucsarnok szövetkezetek veszteségei folytán ép az 1908 évben az üzlet év összes jövedelmét reá kellett fizetni. Ezt a megingott bizalmat kell iparosainknak megalapozni az által, hogy a szövetkezetek fontos rendeltetésének tudatára ébredve, saját jól felfogott érdeküktől vezetve, önsegélyezés utján megalkotják első sorban hiteligényeik kielégítése czéljából a hitelszövetkezetet, majd ha megerősödnek, kellő tőke és szakértelem birtokában felállítják a nyersanyag-beszerző és termelőszövetkezetet. Olcsó hitel, olcsó nyersanyag, munka kell iparosainknak. Olcsó hitel mellett felvett készpénzen szerezhető be előnyösebben az anyag; olcsóbb anyagból a munka előnyösebb feltételek mellett szállítható, olcsó hitel igénybe vétele mellett tudok én is hitelt nyújtani; előnyösebb feltételek mellett több lesz a munkarendelés. Olcsó hitelt csak szövetkezeti alapon, önsegélyezés utján létesített, altrusta czélt szolgáló intézmény képes nyújtani. Egy egész osztály érdekét szolgáló intézményt cáak szövetkezés utján lehet létesíteni, csak szövetkezés utján lehet tőkét, munkát egyesítve a tömeg- termelésre rátérni a kisiparosnak is.
