Szatmárvármegye, 1910 (6. évfolyam, 1-52. szám)
1910-02-06 / 6. szám
2-ik oldal. SZATMÁRVÁRMEGYE. 6-ik szám. Politikai helyzet. A Khuen kormány lázasan fogott hozzá a nemzet praeparalásához. A Nemzeti Társaskörben százankint jelentkeznek a főispán- és képviselő-jelöltek. Négy év óta bujkáló alakokkal telt meg a Nemzeti Társaskör, akik könyökkel csinálnak maguknak utat a Khuen- Héderváry kegyeihez. Jelentkeznek a báró- és udvari tanácsos-jelöltek is, akik kellő áldozatokkal járulnak a Khuen-Héderváry párt kasz- szajának a gyarapításához. Vármegyénkből is igen sokan láthatók most Budapesten, akik estenkint állandó vendégei a Nemzeti Társaskörnek. Főispán és képviselő-jelölt tehát van bőven, csak az a kérdés, lesz-e elég vármegye, amely őket befogadja, és lesz-e elég választókerület, amely őket a parlamentbe küldi! Főispáni hatalom, csendőr és pénz hármas jelszava alatt indul a hadjárat az ország békéjének megteremtése céljából. A Nemzeti Társaskörből kiszivárgott hírek szerint vármegyénk főispáni állására többen vannak kombinációba véve, a kik közül a vármegyei lapok többeket forgalomba hoztak. Így azt hiszik, hogy a főispáni állásra Csaba Adorján szatmári főszolgabíró, vagy Domahidy Viktor nagybirtokos lenne kiszemelve. Mások Domahidy Elemér volt hajdumegyei főispán nevét emlegetik. A belügyminiszteri hírek szerint Medve Zoltán dr. belügyminiszteri titkár, szatmárme- gyei nagybirtokos lenne a Khuen jelöltje. Azok, akik a hét függetlenségi képviselő letörését célozzák, a Nagy László főispánságábán biznak, akiknek érdekében Fejérváry Géza báró buz- gólkodik. * * * Dr. Falussy Árpád vármegyénk főispánja több főispán társával együtt ismételten megsürgette felmentését. Amint értesülünk, vármegyénk főispánjának a felmentése a legközelebbi napokra várható. * * * A választókerületekben már megindultak a mozgalmak. A nagykárolyi kerületben a 48-as és függetlenségi Kossuth-párt Károlyi József grófot óhajtja jelöltül. Úgy tudjuk, hogy Károlyi József gróf a jelölést el is fogadja. A fiatal gróf a 48-as és függetlenségi eszmék rendületlen hive, igen agilis férfiú, akinek megválasztása úgy a pártra, mint Nagykároly város és az egész kerületre nézve csak szerencse lenne. A krassói kerületbe több jelöltet hangoztatnak a Kossuth-párt részéről. Egy bizonyos, hogy Pilissy Istvánnak a kerületben már talaja nincs és a kerületben feltétlenül a Kossuth- párt jelöltje jut győzelemre. A nagybányai kerületben Földes Béla helyzete a Lukács László-féle csúfos próbálkozás után igen megnehezedett, ugyannyira, hogy megválasztásáról többé szó sem lehet. Itt a Kossuth-párt jelöltje fog megküzdeni Khuen-Héderváry jelöltjével. Az aranyosmegyesi kerületben a függetlenségi és 48-as párt ismét Vécsey Sándort fogja támogatni. Szentivanyi Gyula jelöltséget nem vállal, sőt a maga részéről is a Vécsey jelölését támogatja. A tagosításról. Az 1908. évi XXXIX. t.-c. nemkülönben ezen törvénycikk életbeléptetése alkalmával kiadott rendeletek a birtokrendezési munkálatoknak, főleg a tagosításnak uj rendjét állapítják meg és igen sok oly intézkedést léptetnek életbe, amelyek biztosítani fogják, hogy a föld- birtokosok, elsősorban pedig a kiskirtokosok a tagosítás révén ne károsodjanak. Legfontosabb intézkedése a törvénynek az, hogy a tagosítást a bíróság csak akkor rendeli el, ha azt a földmivelésügyi miniszter által kinevezett gazdasági szakbizottság a községre hasznosnak és célszerűen kivihetőnek mondja és a tagosítást kívánó birtoka a község tago- sitandó területének egy negyedét teszi ki. Abban az esetben, ha a gazdasági szakbizottság a tagosítást kedvezőtlenül véleményezi, a bíróság ezt csak úgy rendeli el, ha az eziránt folyamodók birtoka a tagositandó területnek felerészét teszi ki. Az uj tagositási eljárás különös figyelemmel van a mezőgazdasági érdekekre is, főleg az állattenyésztés re. Nevezetesen az uj tagositási eljárás szerint módjukban van a község birtokosainak uj közlegelőket alakítani, viszont a meglévő legelőterületeket a tagositási eljárásból kifolyólag semmi körülmények között nem szabad elvonni rendeltetésétől. A törvény ezen újításai közül különösen jelentős az előbbi, mert hiszen régente a tagosítás elrendelő biróság pusztán csak azt nézte, vajon a tagositandó terület felerészének a birtokosai kérik-e az eljárás megindítását, most azonban előzetes vizsgálat tárgyává teszik, vajon hasznos-e a tagosítás az illető község gazdálkodási viszonyaira is. Ép ily fontos újítása a törvénynek az is, hogy a tagosítást végző mérnökök ténykedését szigorú felügyelet alá helyezi. A mérnököktől külön képesítést kíván és munkájukat az e célra felállított katasza hallgatók lelkét s nem marad más óhajunk, mint az, hogy alkalomadtán újból gyönyörködhessünk zamatos fölolvasásaiban. Kovács Dezső után Darabos Lajos dalénekes következett, akinek a neve nem ismeretlen hazánkban. Mennyi erő, érc és csengés piánóiban! Szépen, tisztán ejti ki a szavakat, úgy, hogy minden szavát könnyen lehet megérteni ; s ha hozzávesszük a helyes lélegzetvételt, a teljes nyugodtságot, elmondhatjuk, hogy régen hallottunk hasonló éneket, pedig városunkban sok kiváló énekes szerepelt, már eddig is. Hosszú programmja volt, de ez is rövidnek bizonyult. Minden egyes szám után fel- zugott a taps és csak akkor szűnt meg, mikor láttuk, hogy újból kezd bele egy másik dalba. Énekelt Makray, Kacsóh, Székács, Tarnay, End- rődy, Dóczy, Lányi stb. dalaiból, tele tűzzel s nem lankadó erővel. Az ünnepélynek még egy jellegzetes száma volt, s ez Andrássy Irénnek bájos mesélése, amikor Mikszáth Kálmánnak „Bede Anna tartozása“ c. novelláját mondta el. A párbeszédek olyan gyönyörűen folytak ajkairól, finom, a részletekig kiterjedő hangsúlyozása olyan természetes, minden affektálás nélkül való volt, hogy szívesen meghallgatjuk máskor is. Andrássy Irén után egy fiatal, kiváló hegedűs, Kalmár László Ch. de Beriot op. 1 : Air Varié cimü darabját játszotta, amelynek előadását nagyon megnehezítik a hármas és négyes fogások, az arpeggiók s más zenei nehézségek, de ő legyőzte az akadályokat. Ezenkívül még két darabot játszott: Wieniawski egyik Mazurkáját és Schuhmann Träumerei c. darabját. Ezen könnyebb daraboknál már több gondot fordíthatott a művészi kivitelre, ami sikerült is és zugó tapsot eredményezett. Nem hagyhatjuk megemlítés nélkül, hogy az ének és zeneszámokat Vitek Károly zenetanár kisérte a nála megszokott készültséggel és a szólistához alkalmazkodó figyelemmel. A Kölcsey-egyesület a közel jövőben egy évkönyvet ad ki, — ha ilyen tartalmas ünnepélyekről fog szólni a számadás, úgy a Kölcsey-egyesület megalapítói, vezetői méltán a legnagyobb elismerésre számíthatnak. Braneczky József. téri felmérési felügyelőséggel ellenőrizteti. Régente a tagosításnál ezen a ponton történt a legtöbb visszaélés. Ami panasz volt a tagosítás ellen, az mind ide vezethető vissza, nevezetesen a mérnök annak kedvezett, akinek akart, akivel a kedvezést külön megfizettette és a mérnök munkája a legtöbbször szentirás volt. A birtoktestek osztályozásánál és becslésénél is uj eljárást honosított meg a törvény. Nevezetesen az osztályozás és becslés a tagosítást vezető biró személyes vezetése mellett, egy bizottság végzi, amelynek elnökét a földmivelésügyi miniszter által kijelölt gazdasági szakértőkből a biró nevezi ki, mig egy rendes és egy póttagot a bizottságba a kölönböző érdekcsoportok választanak. A tagositókra azonban kétségtelenül legfontosabb újítás a tagositási eljárásnál az, hogy az elrendelt tagosításnál a költségeket a kincstár előlegezi és azt a költségek viselésére kötelezettektől 8, illetve 10 éven át közadók módjára hajtja be. Sőt ezentúl is jelentékeny kedvezményeket nyújt még az állam. Annak, aki a költségek kivetése után 3 hónapon belül fizet, elengedi a tartozásának 15°/o-át, 1 éven belül való fizetés esetén pedig a 10%-át. Ha pedig 1 tagosittató a tagositó földmérővel a község belsőségének térképét megcsináltatják, az állam viseli a költségeknek egész 20%-áig terjedő részét. 10%-ot t. i. minden egyes esetben az állam vállal magára. Az elmondottakból világosan kitűnik, hogy a törvényhozás kellőképpen átérezte a tagosítás jelentőségét. Valóban a mezőgazdaság fejlődésének egyik nélkülözhetlen következménye csaknem, hogy a különböző birtoktestek ne feküdjenek szanaszét a község határában oly módon, hogy azok egyrésze valósággal meg- közelithetlen a birtokosra nézve. Belterjes gazdálkodást elképzelnünk is lehetetlen anélkül, ha a föld tulajdonosának nincs módjában ellenőrizni, állandóan szem előtt tartania birtokainak jó nagy részét. Az itt felsorolt intézkedések azonban annak a bizonyságai is, hogy a törvényhozás tudatában volt, mennyire két élű fegyver lehet a tagosítás. A törvény intézkedéseinél a fősulyt tehál arra fektette, hogy a lehetőség határain belül épségben tartsa az egyéni tulajdonjogot, s amennyiben ez lehetetlennek mutatkoznék, a tagositási eljárás technikai keresztülviteléből senkit semmiféle károsodás ne érjen. A jövő mutatja meg, hogy az intézkedések mennyiben válnak be a gyakorlatban, előttünk csak az egy bizonyos, hogy a tagosítás az ország igen sok községében valóságos közszükséget képez, de a legtöbb helyütt útját állta ennek az esetleges visszaélésektől való félelem. Á nagykároly és vidéke ipari és gazdasági Hitelszövetkezet közgyűlése. — Közli: LÉVAY BÉLA. — A nagykároly és vidéke ipari és gazdasági Hitelszövetkezet, mint az Országos Központi Hitelszövetkezet tagja, ez év január 30-án tartotta meg a városháza nagytermében ezidei rendes évi közgyűlését, fennállása óta immár a IV-diket. A közgyűlésen — részben képviseltetve magokat — mintegy 150-en vettek részt ésigy a 315 tag kétötöde képviselve lévén, a közgyűlés az alapszabály módosítás tekintetében is határozatképes volt. A közgyűlés lefolyása tehát — tekintve a nagy érdeklődést — impozánsnak Ígérkezett és a kellő komolysággal vette kezdetét. Sajnos azonban — Nagykárolyban ez már igy szokás! — mindig akadnak egyesek, akik a legszebb eszmét is sárral igyekeznek megdobálni és a legönzetlenebb szolgálatot is igyekeznek meggyanúsítani. Mert hogy Némethy urnák nem
