Szatmárvármegye, 1910 (6. évfolyam, 1-52. szám)
1910-12-18 / 51. szám
2 k SZATMÁRVÁRMEGYE. 51-ik szám. Végül még azt kell megemlítenünk, hogy — miután a Hegyvidéki Miniszteri Kirendeltség Munkácsról kellő figyelemmel nem kisérhetné vármegyénk gazdasági életét és mozgalmát — e feladat teljesítésére, valamint a nép és kirendeltség informálása czéljából a földmivelés- ügyi miniszter városunkban „helyi megbizotP-i intézményt létesített s a helyi megbízotti teendők ellátására a központból dr. Sárváry Béla miniszteri segédtitkárt rendelte ki, a ki működését — értesülésünk szerint — már meg is kezdte. A kinek tehát a Hegyvidéki Kirendeltség támogatására volna szüksége forduljon a vármegyei helyi megbízotthoz. A vármegyei függetlenségi párt szervezése. Szatmárvármegye függetlenségi pártját újjá szervező bizottság Szatmáron f. hó 14-éu ülést tartott. Dr. Falussy Árpád az elkészített szervezési szabályzatot ismertette. Tárgyalása folyamán hozzászóllottak Madarássy Dezső, Szalkay Sándor, Luby Béla, Dr. Járrny Béla, Bikfalvy Albert, Dr. Boross Lajos, Tóth Mór, Tury Zsigmond, Gerzon Kázmér és többek. A bizottság az elkészített tervezetet egész terjedelmében elfogadta és határozatilag kimondotta, hogy ennek alapján most már az egyes választókerületek és községek szervezési munkálatait is megindítja, mit a vidéki szervezés jelenlevő vezetői tudomásul vettek. Az O. M. G. E. közgyűlése. Az Országos Magyar Gazgasági Egyesület ma egy hete tartotta meg Budapesten az Omge palotában évi rendes közgyűlését. Károlyi Mihály gróf elnök terjedelmes beszédet mondott ama jogosulatlan támadásról, meiylyel az utóbbi időben a magyar földmives gazdát a merkanti— Valóban! — szólal meg egyik néző elismeréssel — jó kövérek. Mellettük az enyéim krónikus gyomorbajban szenvednek. — Óh, kérem, adjon nekem egy marékkai ! Lóidul egy másik könyörgő pillantással." — Lehetetlen! épp most olvastam össze őket. A fönséges júliusi nap bearanyozza ezt a bohó, falusi jelenetet. H í valami idegennek errefelé dolga akad és meglátja őket itt, a fák lombjai mögé rejtett kis pályaudvaron, bizonyára azt gondolja: „No né, mily boldogan és megelégedetten élnek itt az emberek, mind, mind.“ Mind ?!.. . A harmadik osztályból utolsónak egy férfi szállott ki, épp abban a pillanatban, mikor a vonat ismét tovább indult. Félénken körülnézett és észrevehetően azon iparkodott, hogy az emberek tekintete elöl rejtve tartsa magát. Van-e oka rá a mások szemétől félni? — és miért? Gonosztevő talán? Alig hihető! Kopott barna bársonynadrágja, kék sapkája, lógó bajuszu becsületes arca mind azt sejtetik, hogy derék és szerény épitőmunkással van dolgunk. Szorosan a falhoz lapulva megy ; jobbra kémlel, balra kémlel, hátra-előre néz; minden csendes a kis pályaudvar körül. A távolodó vonat egyhangú zúgást hallatt, a madarak esti dalukat csipogják a lombok között; a Szajna listák illetik. A gyűlés kiemelkedő pontja Tisza István gróf emlékbeszéde volt, melyet Széchenyi István halála $0 éves évfordulója alkalmából mondott. A különben tartalmas és általános tetszésnek örvendő beszéd egy része visszatetszést szült a pártpolitikai színezet nélkül megjelent gazdatársadalomban ott, hol Tisza Széchenyi életét és működését a nemzet függetlenségi törekvésével szembe állította. Másnap a Gazdasági Egyesületek Országos Szövetsége gyiilésezett, melyen Rubinek Gyula, az Omge igazgatója tartalmas értekezletében sorra czáfolta a husdrágaság czime és köntöse alá bujt jogosulatlan merkantil támadásokat. A Szatmárvármegyei Gazdasági Egyesület 10 tagot küldött ki e gyűlésekre. Megjelentek dr. Falussy Árpád és Kovásznay Zsigmond, továbbá Bikfalvy Albert, Jékey László, Szent- iványi Gyula és Szuhányi Ferencz. * 10 Képviselőtestületi közgyűlés. Városunk hépviselőtestülete folyó hó 11-én vasárnap délelőtt rendes hözgyülést tartott. Elnöklő polgármester a gyűlést délelőtt 10 órakor megnyitván jelenti, hogy a városi szabályrendelet szerint a közgyűlést decz. hó első vasárnapján kellett volna megtartani, de mert ekkor a képviselőtestület tagjai közül igen sokan Budapesten időztek a küldöttségekben való részvétel céljából, azért halasztatott el a mai napra a közgyűlés megtartása. Majd jelezte, hogy a legutóbbi közgyűlés megtartása óta,. a képviselőtestület tagjai közül dr. Cservenyák Károly, dr. Jászi Ferencz és Schiff József elhaláloztak s indítványozta, mintha lustán kitéíjésítené karjait egy zöld pázsit-vánkos után, “hogy rajta nyugodtan ésjóle- sően töithesse az éjt. A nyaraló családok és horgászok, a kik élénken beszélgetve és integetve már-már elvonultak, imhol csak mint kicsi és mindig jelentéktelenebb pontok látszanak a láthatáron. A magános férfi hamar a kenyértarisznyája után nyúl. Még egy utolsó pillantást vet a környékre, azután üldözött vad gyanánt rohan végig az utón, mely az erdő szélén húzódik tova. Alig két perce, hogy eltűnt szem elől, s egyszerre három bőrzubbonyos kerékpáros tűnik fel az utón, kik a legnagyobb gyorsasággal vágtatnak odább acélparipáikon. Dühöngeni látszanak és úgyszólván elakadoz a lélekzetük. — Higyjétek meg, neki ki kellett itt szál- lani ! Ez már Ponthierry állomáson szándéka volt, de meglátott téged, te ostoba! — Engem?... Engem meglátott volna? 1 — Igenis téged! Te elég együgyüen egész a sorompóig mentél előre s erre ő azonnal visszahúzódott a kocsi mélyébe. E pillanatban egy kislány ért hozzájuk, nagy kenyérrel a kaiján. — Mond, kicsike — kérdi a harmadik egyike, talán a vezér — nem láttad a pajtásunkat itt az utón valahol ? — Igen! — felelte a gyermek. hogy a képviselőtestület az elhunytak felett érzett fájdalmas részvétét jegyzőkönyvileg örökítse meg. Jelentette továbbá, kogy helyettük a sorrendben következő póttagokat behívta. A bejelentéseknek tudomásul vétele mellett a polgármester indítványát a közgyűlés magáévá tette. Azután a tárgysorozatra került a sor. A kereskedelemügyi miniszter által jóváhagyott módosított bérkocsi szabályrendelet kihirdettetett. A vallás- és közoktatásügyi miniszter megengedte, hogy a tanoncziskola a folyó iskolai évben a főgimnázium épületében helyeztessék el. A jövő évre azonban kötelezte a várost arra, hogy megfelelő helyiségről gondoskodjék. A képviselőtestület megbízta a város polgármesterét, miszerint ismételje a miniszter előtt a város azon kérelmét, hogy az iskolát 1911. év október 1-ig jelenlegi helyiségében hagyja meg. A borital és husfogyasztási adót a város 1911 —1913. évre, évi 47,010 K. összegben megváltotta. Ennek bejelentése jóváhagyólag tudomásul vétetett s a havi esedékes részletek befizetésére a pénztár utasítva lett. Az 1910. évi költségvetés egyes rovatainál elért megtakarítás folytán mutatkozó hiteleket a képviselőtestület a más rovatoknál mutatkozó hiteltullépések fedezésére átutalta. Az 1909. évi városi zárszámadásnak a vármegye törvényhatósága által való jóváhagyásának bejelentését tudomásul vette. Az 1911. évi városi házipénztári és községi közmunka költségvetéseknek törvényható- ságilag történt jóváhagyását tudomásul vette — Gesztenyebarna nadrágja van ... — Igen, Igen !... — Messze jár már ? — Most még nem, de mindjárt messze lesz, mert úgy fut, mint az agár. A férfi vadul fölkiáltott: „Előre.“ Az álmélkodó gyereknek elált a szava, mikor látta, hogy a három férfi villámgyorsan a kerékpárra pattant és őrületes sebességgel elvágtatott. Az építőmunkás még nem érhetett et mesz- szire. Ott lohol sápadtan, félelemtől reszketve. Bátorságot iparkodik magára erőltetni és egyszerre üldözői felé fordul. — No mi lesz?! Magukat alkalmasint a bizottság küldte utánam! — Még kérdi ? ! Az üldözők az árokba lökik kerékpárjukat. — Nyomorult! gazember! áruló! Tudhatja, hogy a rókavadászatra nincs tilalom az esztendő egy napján sem ! — Mit akarnak tőlem ? Nincs-e jogom ahhoz, hogy akkor dolgozzam és ott, a hol én akarok ? Van-e az embernek szabad akarata, vagy nincs ? — Ezt a szabadságot az arcára bélyegezzük, gaz áruló ! A munkás háttal egy fa törzsének támaszkodik és fenyegetőleg emeli fel ivó palackját: „A ki léket akar a fején, lépjen közelébb!“ és tisztit HAUFEL S. Nagykároly, Kölcsey-utca 1. sz. 7 Á rom. kath. templom mellett. 7 Alapittatott 1902. 5 ■a
