Szatmárvármegye, 1910 (6. évfolyam, 1-52. szám)
1910-10-23 / 43. szám
4-ik odal. szatmArvármegye. 43-ik szám. a keskenyvágányu vicinálisoknál is lassúbb járatú. Lássuk, hogy Károlyi István gróf utóda, ki mindenben mintaképül tűzte ki nagy elődjét, — mit tud tenni most, mikor tennie kell! Színház. Elmúlt egy hét, melyről ha a színészek játékát tekintjük, ismét csak megelégedéssel szólhatunk. A társulat minden tagján meglátszik az igyekezet, a tanulási kedv és igy ez kárpótol minket, ha egyszer egyszer kevésbbé sikerült előadást is látunk. * Az egyes darabok gyakori ismétlését azonban kifogásolnunk kell. Ez a négy hét amúgy sem nagy idő és ha oly sok ismétlésben lesz részünk, még kisebbé zsugorodik össze. De meg a mi városunk színházba járó közönsége sem olyan számú, hogy egy-egy da’ab megtekintésénél két, sőt három estére megoszólhatnék. * A színház fütő szerkezete kezdettől fogva rósz. A kályhák teljesen füthetetlenek. Kinek a hibája ez, azt kutatni nem akarjuk, de hogy az intéző körök eziránt miért viseltetnek ily példátlan közönnyel, azt megérteni nem tudjuk. Amikor a város a kőszinház építését elhatározta, bizonnyal nem egy nyári színház létesítését célozta. A mi színházunk ilyen állapotban nyáron a nagy meleg, télen a nagy hideg miatt használhatatlan. Van tehát egy épületünk, melynek létezésével a város hivalkodni akart, de hogy az rendeltetésének megfelelni képes legyen, arról nem gondoskodik. Pedig ha a fűtő készülék még továbbra is ily elhanyagolt állapotban marad, elérjük azt az időt, hogy lesz színházunk, de színészeket nem kapunk. Mert bármily bohémek is legyenek a színészek, az egészségükkel ők sem játszanak. * A közönség, ha fázik bundába ül a színházban, de hogy segítsenek magukon a színészek a még hidegebb színpadon ? * A színházi szolgaszemélyzet úgy látszik a leghamarabb törődik bele abba, hogy a szin ■ ház fütetlen. Kevesebb a dolguk. Nem kell az ajtókat a járó-kelők után becsukniok. így gondolkoznak ők. És ha valaki — félve a meghűléstől — az ajtó betevésére szólítja fel őket, nem a legudvariasabban mondanak ellent, a anyát s aztán erős elhatározással egyetlen rántásra szétnyitotta a papírhengert odatekintett. Sikoly szakadt föl a kebléből s a karjai erőtlenül lehanyatlottak. Még egyszer ránézett a papirosra: megint csak azok a hosszú keskeny vonalak. A leány arca most igen szomorúra vált s a szemei szögletében két picinyke köny- csepp jelent meg. Úgy nézett a papirosra, hogy annyi gyűlöletet az anyagyilkos is megsokalt volna s azután rántott egyet gömbölyű vál- lain. Csak ennyit mondott: Hülyeség az egész. Megmarkolta a piszkálóvasat; kétszer rácsapott a kályhára azután fölállott. Közben az ujjával megfricskázta a szűz Máriás érmet. A zsebéből gyufát, cigarettát vett elő és rágyújtott. Három hoszsu szippantással, három felhőt lökött ki a száján s azután a még égő gyufaszállal odalépett a fölfelé keskenyedő, fe- nyőszagu valamihez. A lángot odatartotta az egyik, magasba nyúló keskeny fehér csikhoz; miután egy-két pillanatig mozdulatlan maradt a keze, egyszerre világosabb lett. Tovább és tovább haladt és a kezei nyomán mindenütt uj lángok gyultak ki. E munkája közben halkan énekelni kezdett, de a hangja nagyon szomorúan csengett. Bán Ferencz. talán nem egészen jogtalan kívánságnak. De ezen az igazgató, remélhetőleg, segíteni fog. * Vasárnap délután az „Iglói diákok“ ment ez idényben harmadszor, este a „Tavasz“ operette, mindkettő elég jó előadásban. Hétfőn „A muzsikus leány“ operette került színre, szintén harmadszor ez idényben. Bállá Mariska kedves tehenes leány volt, Dénes Ella temperamentumos táncosnő. Az éneküket felesleges dicsérni. Mátray Kálmán mulattató alakítást mutatott be Péter szerepében úgyszintén ifj. Baghy Gyula mint házaló zsidó. A többi szereplő játéka is jó volt. Kedden a „Kis czukros“ vígjátékot hallgattuk megfelelő előadásban. Szerdán a „Csákó és kalap“ vígjátékot adták. Az előadás jó volt. A szereplők általában jól játszottak, de Vidor nem találta el Báró Ken- deressy szerepét. Magát a darabot megcsonkították. Kihagytak belőle. Csütörtökön a „Tavasz“ operette ismétlődött. Pénteken a „Sasfiókot“ adták teljesen telt ház előtt. Zöldy Vilma adta a czimszerepet, művészi játékkal. Méltó riválisa Sipos Zoltán közismert Sasfiók-nak. Alkotása kifogástalan, alakja azonban több egészséget mutatott, mint a mennyi a szegény reichstadti hercegnek volt. Dicséret illeti a darab többi szereplőit is, különösen Vidort, Herceget és Vajnát. Műsor: Vasárnap délután „A betyár kendője“ népszínmű, este másodszor uj betanulással „A bolond“ Rákosi Jenő és Szabados Béla regényes operettéje. Hétfőn Zónaelőadás „Szulamith“ opera. Kedden ez idényben először „Az elvált asszony“ operette. Szerdán újdonság először ,,A kard becsülete“ Kazaliczky Antal szenzációs színmüve. Csütörtökön másodszor „A kard becsülete“. Pénteken Zónaelőadás ,,A doktur ur“ Molnár Ferencz bohózata. Szombaton újdonság itt először „A balkáni herczegnő“ a budapesti Király színház óriási sikert aratott operette újdonsága. Vasárnap d. u. „A kedélyes paraszt“ operette, este „A balkáni herczegnő operette. HÍREK. Hátralékos előfizetőinket tisztelettel felkérjük hátralékuk beküldésére, nehogy a lap küldését he kelljen szüntetnünk. Személyi hírek. Nagy Gábor csendőrezredes kerületi parancsnok Debreczenből a helybeli szárny megvizsgálására f. hó 21-én városunkba érkezett, mely alkalommal vármegyénk fő- és alispánjánál is tisztelgett. A vármegyei függetlenségi párt újjászervezésére kiküldött bizottság f. hó 19-én d. e. 9 órakor Szatmáron a „Pannónia“ szálló kistermében értekezletet tartott, melyen a bizottság tagjai megbeszélték a szükséges teendőket s foglalkoztak az e tekintetben teendő javaslatokkal. Emlékünnep. Háromszáznegyedik évfordulója van az idén, hogy a reformáczió megkezdte hóditó útját Európában. Ezt az évfordulót a ref. és evang. vallás követői emlékünneppel szokták megülni. Ilyen ünnepet rendez e hó 30-án d. u. 6 rakor a helybeli Protestáns Társaskör saját helyiségeiben, amelynek műsorát itt adjuk: 1. A közönség egyházi éneke. 2. Keszi E. szavalata. 3. Felolvasás, tartja Lukács Mihály igazgató-tanitó. 4. Szavalat, előadja Kürthy Károly ref. s. lelkész. 5. A közönség éneke. Az emlépíinnepélyre vendégek is szívesen láttatnak. Az „Ecsedi láp lecsapoló és Szamos- balparti ármentesitő belvizszabályozó társulat“ évi rendes közgyűlése f. hó 18-án d. e. tartatott meg a vármegyeháza nagytermében gr. Károlyi Gyula elnöklete alatt. A közgyűlésen 1666 szavazat volt képviselve és igy az elnök határozat képességét kimondotta. Az igazgató-főmérnöki jelentés elfogadtatott. Rapaics Radó volt államtitkár emlékének megörökítésére a társulat 25,000 K-s alapítványt létesít, melynek kamatait özvegye fogja élvezni. A pénzügy- I miniszternek a „Tiszavölgyi társulat“ központi bizottságához a társulatok belvizszabályozási költségeinek kataszteri üquidácziója ügyében intézet felterjesztésre adott leirata tudomásul szolgált. Élénk vitára adott alkalmat a p. ü. miniszter leirata a társulatnak az ártéri területekre nézve az adóváltozhatatlanságának érvényesítése és a földadó kataszter kiigazításának mellőzése ügyében intézet felterjesztése. Do- mahidy István hosszabb beszédben foglalkozott ez ügygyei, kimutatva azt az óriási károsodást, mely a társulatot érné, ha az uj Wekerle-féle adórendszer szerint vettetnék ki az adó. Indítványozta végül, hogy intézzenek kérvényt a pénzügyi és földmivelésügyi kormányhoz a földadókataszter kiigazításának mellőzése végett, illetve a társulatnak anyagi támogatásáért és a kérvény átadására kérjék fel Tisza István gróf vezetésével az elnököket és a választmány tagjait. Dr. Schönpflug Richard t. főügyész, Péchy László, Csaba Adorján, gróf Károlyi Gyula, Do- mahidy Elemér és Farkas Antal hozzászólásai után Domahidy István indítványát visszavonta, illetve abban történt megállapodás, hogy a küldöttség csak akkor megy a miniszterek elé, ha ezek a liquidáczió terén kedvezőtlenül döntenének. Az 1910. évi pótköltségvetést földm. miniszter jóváhagyta. A Szatmáron építeni szándékolt gátbiztosi lakás ügyét szintén, ellenben elutasította a gróf Károlyi Lajos erdődi uradalma képviselőjének a Homoród-patak alsó szakaszának belvízcsatornává leendő kiépítése iránti kérelmét. A társulat végleges gátvédelmi és zsilipkezelési szabályzatát jóváhagyás végett felterjesztik. A szamosdobi kisbirtokosok ártéradó hátralékai törültettek. A nagymajtényi volt úrbéres és zsellér közbirtokosság kérelme a Kraszna medréből szabad homoktermelése iránt csak közczélra engedtetik meg, általánosságban nem. A társulati tisztviselők fizetésrendezése ügyében kiküldött bizottság javaslata és a nyugdijsza- bályzat némi módosításának ügye a bizottságnak visszaadatott. Az 1908. évi 33. számú közgyűlési határozattal az úti és tnpidij átalánynak a társulatnál leendő behozatala ügyében kiküldött bizottságnak a múlt évi XII—2-iki választmányi ülés határozata alapján hozott javaslata elfogadtatott. A tisztviselők 1911.-tol kezdve 20% drágasági pótlékban részesülnek. A társulat képviseletében a megejtendő alap- befektetesi liquidáczió tagjaiul megválasztattak : gróf Károlyi Gyula, Domahidy Elemér, Péchy László és Szálkái Sándor. Megállapittatott az 1911. évi költségvetés, mely végeredményben a következő számadatokat tünteti fel: Fedezet ösz- szesen 1.258,000 K, szükséglet 1.228,000 K. Rendelkezésre marad 30,000 K. A „Tiszavölgyi társulat“ közgyűlésein leendő képviseletre megválasztattak: elnök, alelnök és Domahidy István. A számvizsgáló bizottság jelentése tudomásul szolgait s számvizsgálók újból Dr. Schönpflug Richárd biz. elnök, Jurcsek Béla és Komorócy Jenő lettek. Ezek után egyéb tárgy hiányában a közgyűlés véget ért. Halálozás. Balog Kálmán ügyvéd, nyugalmazott 1848/49-iki honvédhadnagy és a Nagykárolyi Takarékpénztár-egyesület igazgatósági titkárának neje Balogh Kálmánné szül. Takács Berta, folyó hó 16-án, reggel 6 órakor, életének 71-ik, házasságának 53-ik évében elhunyt. Temetése folyó hó 17-én délután 4 órakor ment végbe nagy részvét mellett. Köszönet Placliy Gyula pénzügyigazgatónak. Szatmár-Németi törvényhatósági bizottsága a legutóbb megtartott közgyűlésén,
