Szatmárvármegye, 1910 (6. évfolyam, 1-52. szám)

1910-10-09 / 41. szám

41-ik szám.

Kedvezmény az atlétikai klub tagjainak. Heves Béla színigazgató a helybeli atlétikai klub tagjai részére 20% árkedvezményt engedélyezett. Az erre vonatkozó szelvényeket Wallner Ferencz, a klub titkára adja ki.

A szüret Nagykárolyban. Vasárriap tartotta rendes évi közgyűlését a nagykárolyi hegyközség és a szüret kezdetét f. hó 12-ére, szerdára tűzte ki. A közgyűlés kimondotta, hogy a szőlőhaszonbérlők, továbbá a pinczebérlők a jövő év január elsejétől kezdve rendes hegyközségi járulékot tartoznak fizetni.

Rendelet a korai házasságokról. A

belügyminiszter a korai házasságok ügyében körrendeletét adott ki, amelyben a hatóságokat figyelmezteti arra, hogy szigorúan ügyeljenek a leány fejlettségi korára. Tekintettel a korai házasságokból származó bajokra, a belügyminiszter felhívja a hatóságokat, hogy utasítsák a hatósági orvosokat, hogy a fejlettségi bizonyítványok kiállításakor a legnagyobb szigorúsággal és óvatossággal járjanak el s amennyiben a fejlettséget minden kétséget kizárólag megállapították, az erről szóló bizonyítványban mindenkor külön említsék meg azt is, hogy az illető leány fejlettségi korát meghaladja s egy 15 éves leány átlagos fejlettségének felel meg, továbbá, hogy a házasságkötés ezen szempontból akadályba nem ütközik.

Felhívás. Felhivatnak a nagykárolyi és idegen illetőségi népfelkelő kötelesek, hogy a népfelkelési igazolványi könyveiket s ajánlati lapjaikat kiigazítás végett a főjegyzői hivatalba azonnal adják be. Az idegen helyen tartózkodó nagykárolyi Illetékes népfölkelőnek szülei, rokonai felhivatnak, hogy azoknak lakhelyét a főjegyzői hivatalba azonnal jelentsék be.

Tiszti értekezlet. Vármegyénk alispánja a járási főszolgabirák és városok polgármesterei részvételével tiszti értekezletet tartott, melyben a vármegyei telephon létesítése került tárgyalás alá. Péchy főjegyző ismertette azon módozatokat, melyszerint a vármegye székhelye az egyes járások központjaival telephonnal ösz- szeköthető lenne, majd előterjesztette a felállítás költségtervezetét. A telephon felállításával járó kiadás és összes költség adó arányában, a vármegye összes községeit terhelné. Minthogy a telephon hálózatnak oly módon való felállítása, hogy a vármegye központjával csak a járási székhelyek köttessenek össze, a költségeket viselő községekkel szemben nem csak méltánytalan, de keresztülvitele felette nehéz és hosszabb időt igényel többek felszólalása után elhatározta az értekezlet, hogy a főszolgabirák saját járásaikban indítsák meg a tárgyalásokat az egyes községekkel oly irányban, hogy a költségeknek szintén adó arányában viselése mellett a községek a járás székhelyeivel, s ezek a vármegye központjával legyenek összekötve. Remélhető, hogy ezen tárgyalások mielőbb befejezést nyernek s az annyira czélszerü s nélkülözhetetlen telephon hálózat a jövő év első felében már felállítható lesz.

Országos állatvásárok vármegyénkben. Okt. 10-én Szinérváralján, 17-én Nagypaládon, 18-án Érendréden, 21-én Cserigeren, 24-én Avasujvároson, 28-án Magyarberkeszen ; november 1-én Aranyosmegyesen, 3-án Erdődön, 7-én Nagykárolyban, 8-án Krasznabélte- ken és Szamoskrassón.

Tanítók évkönyve az 1910—11. tanévre. Szerkesztette Wohlmuth Ernő. Kiadja a Szent- István Társulat. Harmadizben jelenik meg a Szent-1 ;tván-Társulat által kiadott Tanítók évkönyve. E harmadik kötetnek is ugyanaz a célja, ugyanaz a szelleme, a mi az első kettőé volt s hogy azoknak célját és szellemét megértette, megszerette és méltányolja a magyar tanítóság, azt azon kötetek gyors szétkapkodása bizonyítja. Ez a harmadik kötet is minden közleményével a keresztény szellemű nevelésügyet szolgálja. Ostorozza |a Jkeresztény pedagógia külső és belső ellenségeit; egyformán óv a vallástalan észjárás túlzásaitól és az elfogult, maradi mozdulatlanság csökönyösségétől. Megszólaltatja a maSZATMÁRVÁRMEGYE.

5-ik oldal.

gyár katholikus nevelésügy vezetőit. Gróf Mai- láth Gusztáv erdélyi püspök, Giesswein Sándor, Komócsy István, Ichlicska Ferencz, Báthory Nándorné s a szakkérdések érdemes taglalóinak egész sora olyan cikkekkel szerepelnek e kis i kötetben, hogy általuk ez a magyar pedagógiai irodalom ez évi termelésének legértékesebb alkotásai közé jut. Igen becses a világhírű Foczster : lugendlehre cimü munkájának Ahrend Endre piarista tanár által készített fordítása — ez a kis fordítás maga megérdemli az évkönyvnek megszerzését. A megszerzés pedig annál köny- nyebben megy, mert a Szent-lstván Társulat páratlan bőkezűségéből minden tanító ingyen kapja s ára csak 1 korona.

Az ököritói tüzkárosultak ügyében alakult segélybizottság Csaba Adorján főispán elnöklete alatt tegnap ülést tartott. Megállapították, hogy az ököritói tüzkárosultak száma 275 egyén, s befolyt összesen 155.354 korona segély. A segélyre szorultakat a károsodás arányában 5 osztályba sorozták. Az 1-ső osztálynak 944 koronát kapnak, melyben 61 károsult van, a 11-ik 781 koronát, melyben 89 károsult, a lll-ik 454 koronát, melyben 63 károsult, a lV-ik 200 koronát, melyben 27 és az V-ik osztálynak 50 koronát kapnak, melyben 35 karosait van. A segély kiosztás alá a belügyminiszter jóváhagyása után kerül.

A székszorulás olyan állapot, mely alatt az egész szervezett megromlik. Szükség esetén igyunk reggelenkint éhgyomorra fél pohár Ferencz József-keserüvizet, mert éz a legmegbízhatóbb és legolcsóbb eljárás a pangás megszüntetésére és igy szervezetünk egészséges fenntartására. Kapható az összes gyógytárakban és ásványvizüzletekben.

Jó tanács kolerás időben. Ügyelj a tisztaságra, élj és egyél mértékletesen és igyál meg reggel, délben és este egy-egy poharka Esterházy-cognacot. Kövesd e tanácsomat és egészséges maradsz.

Borolin. A modern kultúra szédítő előre haladásban mindeu téren a tökély elérésére törekszik. — Csaknem napról-napra érkeznek valamely korszakalkotó találmányról hírek, melyek az emberi elme csodatetteiről számolnak be. Most ismét egy tüneménys-eru vegykészitménynyel állunk szemben, mely a magyar névre hoz dicsőséget. Dr. Borovszky Rezső Borolin nevű sósborszesz háziszeréról van szó, mely hatásában szinte hihetetlen eredményt produKál. E cikk forgalomba került s nehogy utánozókra akadjon, a Boroliní feltalálója hatósági e'ngedelem mellett, védjegygyei és szabadalmi pátenssel ellátva gyártja. Bővebbet lapunk mai hirdetésében.

(x) A magyar újságírás szenzációja!

A NAP a magyar közönség legkedveltebb lapja 1 A 48-as eszmék és a magyar nemzeti törekvések egyetlen hü és kérlelhetetlen szószólója. Főszeikesztő: Braun Sándor. Felelős szerkesztő: Hacsak Géza. Naponkint 155.000 példány ! Egy szám 2 krajezár. A NAP előfizetési ára: Égy évié 16 K., félévre 8 K., n-e gyedévie 4 K., egy hónapra 1 K. 40 fillér.

(x) Diszkötésben kaphatók a FIDIBUSZ eddig mngjelent 1905/6., 1907., 1908. és 1909-es évfolyamai összesen 16 koronáért. Egy-egy évfolyam 5 korona. Megrendelhető a FIDIBUSZ kiadóhivatalában, Budapest, Rökk Szilárd-u. 9.

VIRQ-OI 11-^1 cz'men >mmár ország- * i-'CJ'“I”OI szerte ismert hézagpótló nyelvoktatási folyóirat programmjaba felvette a gyakorlati továbbkéozést is. Míg a kezdők tanfolyama a francia angol és német nyelveket a kezdet elemeitől fogva tanítja körty- nyü és szórakoztató módon ; a most meginduló haladok tanfolyama a már némi ismeretekkel bíróknak a továbbképzésre szolgál gyakorlatul. Közöl levelezési mintákat, műszaki kifejezéseket stb. Nyelvtani magyarázatokkal és a ritkábban előforduló szavak fordításaival, szóval az idegen nyelvekben való mentül helyesebb tökéletesítését tűzte czélul, a mellett érdekes és szórakoztató is. Midőn ezen igazán hasznos uj- ságvállalatot ajánljuk lapuk t. olvasói figyelmébe. megjegyezzük, hogy a YES-QUI-S1 ki- adóhivatala Budapest Nagy János u. 3. s i- vesen küld az érdeklődőknek ingyen és bér- meytve mutatványszámot. (A lap előfizetési ara negyedévenként, minden kiadásra külön 3 K.

(x) Fidibusz ! A legkitűnőbb magyar élc- lap. Páratlan népszerűség. Remek szöveg, pompás képek 1 Mesésen olcsó 1 Egy szám 6 krajezár. A FIDIBUSZ előfizetési ára : Egész évre 6 K., félévre 3 K., negyedévre 1 K. 40 fillér, egy hónapra 50 fillér. Mutatványszámokat küld a kiadóhivatal: Budapest, Rökk Szilárd-utca 9.

CSARNOK. „Budapesti levél“.

Budapest, IX. 30.

Csatangolások a színházak körül.

Hát bizony még erősen megérzik a színházakon a szezon eleje. Az a lázas sürgésforgás, ideges kapkodás, a mi minden kezdetet jellemez, talán Sehol sem nyilvánul meg oly erősen, mint éppen a színháznál. Az igazgatótól kezdve lé egészen az utolsó szolgáig ideges most itt mindenki.

Hogy mennyire nem túlzás az, mikor azt irom, hogy még a színházi szolga is ideges ilyenkor a szezon elején, a premierek előtt, azt, azt hiszem, meg fogja világítani ez a kis eset, 'amely tavaly történt velem.

A szomszédunkban lakott valami Szeles nevezetű ember, a ki a Vígszínháznál volt szolga. A felesége mosni járt hozzánk s innen az ismeretség. Egyszer, mikor délben haza jöttem pirulva szólított meg Szelesné, hogy adjak kölcsön neki másnap reggelig három koronát, mert neki nincs pénze ebédre és vacsorára.

Aznap éppen 29-ike volt s mivel biztosan tudtam, hogy a Vígszínháznál 29-én szokták a szolgaszemélyzetet kifizetni, megkérdeztem az asszonyt, hogy miért nem kér az urától pénzt, hiszen az ma kapja ki a fizetését.

„Hát tetszik tudni, ma a színháznál premier van és az uram már három nap óta olyan izgatott, hogy nem is merek a közelébe menni. Ma reggel is reggeli nélkül szaladt el és biztosan tudom, hogy nem jön haza sem ebédre, sem vacsorára.“

Éhez a kis esethez, úgy hiszem, nem kell bővebb kommentár.

Az idén a jó öreg Nemzeti színház volt a legfrissebb, amennyiben, mindjárt a kapunyitást követő héten premierrel kedveskedett a közönségének. Hiába, öreg ember nem vén ember. Daudet-nak „Az árlesi lány“ cimü darabját mutatta be a színház. Kissé furcsának látszik ugyan, hogy a Nemzeti színház francia népszínműveket mutat be akkor, mikor a magyar népszínművek, az egy „Sári bíró“ kivételével sorra buknak színpadjainkon, de ha meggondoljuk, hogy a Nemzeti Színház „Az árlesi lány“ bemutatásával egy körülbelül három évtizedes kötelességének tett eleget, hát tudjuk érteni a dolgot.

A siker természetesen csak mérsékelt volt.

A Vígszínház mutatta be az idei szezon második premierjét. A „Csitulj szivem“ igazi francia boulevard tákolmány. Igaz ugyan, hogy nem feltétlenül szükséges, hogy fiatal leányokat vigyünk el ehez a darabhoz, de viszont az ellentétek annyiban egyenlődnek ki, hogy bizony az egyik-másik „bájosan naiv“ jelenetnél még meglett emberek is elpirulnak.

Egy közismert lipótvárosi urhölgy pedig egyenesen ott hagyta a második felvonás igazán „hercig“ vetkózési jelenetét. És ez pedig nagy szó a — Lipótvárosban.

De aztán — mintha helyre akarta volna csapni a Vígszínház ezt a kis Ízlés-botlást — Bérezik Árpádnak „A művész felesége“ cimü darabjával akarta kibékíteni azt a szégyenlős lipótvárosi hölgyet. ű: -