Szatmárvármegye, 1910 (6. évfolyam, 1-52. szám)

1910-10-09 / 41. szám

Nagykároly, 1910. október 9. Vasárnap. F VI. évfolyam. 41. szám. POLITI KAI ÉS TÁRSADALMI HETI LAP. -4KÍ­Szerkesztőség, hová a lap széllemi részét érintő közlemények küldendők: Deák Ferenc-tér 20. sz. Telefon 84. sz. ■tfgSF Kiadóhivatal: Kaszinó-utcza 2. szám.--------- , Kéziratokat nem adunk vissza.-----------­ME GJELENIK MINDEN VASÁRNAP. Felelős szerkesztő: Dr. Tóth Zoltán. Laptulajdonos: Fráter István. Előfizetési árak: Egész évre..............................................8 korona. Fé lévre................................................... 4 korona. Ne gyedévre..............................................2 korona. Eg yes szám 20 fillér. ||| Nyilttér sora 40 fillér. Hirdetések jutányos áron közöltetnek. Forgácsok. A nagykárolyi államépitészeti hiva­talhoz a kereskedelemügyi miniszter a múlt héten egy expresse parancsot kül­dött. Nem ismerjük szószerinti szövegét, de a tettekből biztos következtetéssel megállapítható. „Beszüntetendő azonnal a nagykároly—érendrédi úthoz való kő- szállitás és a vármegye minden darab köve a kismajtény—domahidai útépítés­hez viendő.“ Ez az ukáz, s az érend­rédi utón minden csendes lett, ellenben a domahidain kő kövön áll. Az intézke­dés indoka nyilvánvaló. Az érendrédi úttal hat község van érdekelve, régebben elhatározott, már felében el is készült, ellenben a domahidai úttal 2 község van érdekelve, uj határozaton alapul s még annyira sincs a munkálat, hogy a kövezést végezhessék rajta. Az érendrédi ut 22 kilométer, a domahidai ut pedig 7. De nem jó! indokoltunk, mert ezek a megfordított intézkedést kívánnák! Ne keressük tehát mindezek okát, egyszerű­en nyugodjunk bele, az urak csinálják, ők pedig tudják, mit, s hogyan kell meg­csinálni. Már minden madár csiripeli, hogy a vármegyében uj függetlenségi párt ala­kulás van szervezkedőben. Nem is lehet titok továbbra az, amit ezreken tudnak és akarnak. Mi — nagykárolyi függet­lenségiek — ennek különösen örvend­hetünk, mert meg fog szűnni az az ano­mália, hogy a vármegye legfüggetlenebb érzelmű városa külön szakadva legyen a vármegyei függetlenségi párttól. Le­gyen is, jöjjön az az újjászervezés. Félre a régi, tehetetlen kétkulacsos politikával és ennek képviselőivel, tiszta, nyílt, ha­tározott és tántoríthatatlan vezéreket kí­vánunk, kik az országos és megyei po­litikában az Irányi Dániel féle demokra­tikus és szabadelvű függetlenségi eszmét képviseljék. Mi látjuk ennek legnagyobb szükségét. — A jelenlegi olyan, mintha nem is volna. Nincs irányítása semmi téren, nincs befolyása sehol, s a feléb­redt szabadelvűek csak mesolyogva tesz­nek rólunk említést. Hová lettek a nem­zeti ellenállás idején olyan fényesen küz­dő függetlenségi férfiak? Megvannak mind, csak vezetőjük nincs ! * * * Az avasi vicinális utakon levő hidakat és a kapniki úttestet a tavaszi árviz tel­jesen megrongálta. A vármegyei közigaz­gatási bizottság az avasi hidakra 11 ezer korona állami és 25 ezer korona Ínséges segélyt kért, — a kapniki árviz károk helyre állítására pedig 34 ezer koronát. A kormány a kérelmeket teljesíthetőnek nem találta, s nem adott semmit. Ez az Isten-verte Avas a legszerencsétlenebb része Magyarországnak. Nem pártolja ezt senki, csak a szatmári törvényszék. Ez szívesen látja őket mindig, ad is bőven szállást a bekopogtatóknak. Lehet, hogy a kormány is erre számit, s azt gondolja elég pénzébe van neki az Avas a bűn­vádi átalány címén, mire nekik még kü­lön feisegités. S ha igaza nincs is, az bizonyos, hogy az Avas ezen segélyek megadása után is csak a régi Ázsia marad. * * * A képviselőház igazságügyi bizott­ságában egy tag vármegyénkben képvi­selő. Mikor a járásbirósági hatáskörnek a jelenlegi 1000 korona helyett 3000 korona értékre való felemeléséről volt szó, a javaslattól eltérően a képviselő ur a 3000 koronát sokalta, s megfelezte. Azt hisszük ekkor a szivére tette a kezét s úgy gondolkodott: az egyik felét — amit megadtam a járásbíróságnak, dik­tálja a jogászi eszem, — a másik felét Egy frakk öltöny lélekvándorlása. Felolvastatott a „Nagykárolyi Zenemükedvelők Egye­sülete“ 1910. október 2-iki matinéján. Mélyen tisztelt hölgyeim és uraim ne méltóztassanak megijedni, mert nem akarok spiritiszta előadást tartani, csupán egy kis tör­ténetkét mesélek el, melyet én a napokban éjféltájt félálmomban hallottam elmondani. Kedves coliega ur — mondá egy suttogó hang — már hónapok óta fekszünk itt e papír­kosárban egymás mellett. Közös nyomorult sorsunk — úgy vettem észre — kölcsönös szimpátiát szült bennünk. Ön, valahányszor egy újabb coliega, az erőszaknak engedve, hozzánk került, mindég megóvta gyönge testemet annak eséséből származható zuzódásoktól. Ez engem hálára kötelez és mivel azt — köszönő szava­imon kívül — egyébként kifejezésre juttatni nem tudom a szégyen, mardos. — Érzem azt is, teljes megsemmisülésem napja már nem messze van, ezért tehát elmondom életem tör­ténetét, mert nem szeretném, ha azt hinné, hogy soha sem voltam más, mint most. Ne mosolyodjon el, ha azt mondom, hogy mint fekete posztó jöttem a világra. Igen, mint fekete posztó, melyből nemsokára frakká alakí­tottak át. Gazdám egy fiatal gavallér egy farsangot áttáncolt velem. Mily szép volt ez az élet, mily gyönyörű. — Hány finom bársony puha női kéz simult vállamhoz. — Hány szépjuő szerelmes szivének dobbanásáthallottam. — Mennyi csók cuppa- násának voltam tanúja. — Szép volt ez az élet, bár az embereket akkor utáltam meg. Mert a csókokat egy halmaz hazugság előzte meg, hűt­lenség, házasságtörés és egyéb alávalóság kö­vette. Az emberek szeszélyesek, szeretik a vál­tozatosságot, ilyen volt az én gazdám is. Meg­unt, uj frakkot csináltatott, engem pedig az inasa eladott egy uraságoktól levetett ruhákat árusító egyénnek. — E helyen hevertem a leg­közelebbi farsangig, honnan ekkor egy fiatal jogász ember vett meg, kire nagyon jól illet­tem. — Báloztam ezzel is de csak kétszer, mert a második bál reggelén az én jogászom afe­letti bujában, hogy ideálja elhagyta, oly sokat ivott, hogy én is eláztam. Másnap, mivel ebédre valója nem volt, becsapott a zálogházba. Három hónapig feküdtem számos frakkal egyetemben egy naftalinos szekrényben. Én, ki ez ideig csak parfümöt szagoltam. Három hó­nap múlva, mivel jogász gazdám nem váltott ki, elárvereztek és megvett egy pinczér. Ez volt életem legdisztelenebb része. — Nők­től becézett karjaimra rakta a rostélyossal, pör­költtel, borjuszelettel megrakott tányérokat, me­lyeket a vendégeknek vitt. Legnagyobb ellen­szenveit azonban akkor éreztem pincér gazdám iránt, amikor láttam, mint töltögeti össze a hanz- likat és mint szolgálja fel azokat friss csapo- lásu sör gyanánt. Végre azonban megszabadul­tam ezen átkos rabszolgaságomból, mert any- nyira lyukas és zsirfoltos lettem, hogy a pincér sem akart tovább viselni. Eladott egy rongy- szedőnek, ki egy papírgyárnak továbbított. Ez volt életem egyik fele. Életem másik felében régi alakom elvál­Minden valódi doboz 25 drbot tartalmaz Minden tablettán rajta van e kétszó visza a hamisítványokkal, mertkárté konyak Szereti egészségét? Ki ne tudná, hogy utólérhetetlenül legjobb hashajtó a világhírű PURGÓ-BAYER Minden valódi doboz 25 drbot tartalmaz Minden tablettán rajt van e két szó Vissza ahamisitvanyokkal.mert kártékonyak

Next

/
Oldalképek
Tartalom