Szatmárvármegye, 1910 (6. évfolyam, 1-52. szám)
1910-10-02 / 40. szám
Nagykároly, 1910. október 2. POLITIKAI ÉS TÁRSADALMI HETI LAP.' Szerkesztőség, hová a lap szellemi részét érintő közlemények küldendők: Deák Ferenc-tér 20. sz. Telefon 84. sz. Kiadóhivatal : Kaszinó-utcza 2. szám. === Kéziratokat nem adunk vissza. Jogos-e a vámvédelem? Irta: Mezőssy Béla orsz. képv., nyug. földmiv. államtitkár. Ha a szántóvető ember munkálja a fekete rögöt és elveti az acélos búzát és az Úristennek mindenható kegyei me egy áldásos esztendőt ad, vagy ha egy tanya csendjében annak apraja nagyja féltő gondosságai felnevel egy-egy jószágot, egy tinót, vagy egy szépen sikerült csikót, hát minden fáradozás, minden szorgalom és az Úristen kegyelme sem elég még ahhoz, hogy a gazda anyagilag fejlődhessék és boldoguljon. Mert a boldogulás alapföitétele az, hogy annak a mezőgazdasági terménynek ára legyen. Az árát a kereskedők sem szabják- meg korlátlanul, ők is alá vannak - vetve bizonyos tényezők befolyásának az árak megállapításánál. A leghatalmasabb tényező, amely a búzának és a gazda állatjának árat megszabja, a vám. A vám tulajdonképpen adó, amit az ország határánál idegen országból bejövő minden métermázsa búzára vagy minden darab állatra kivetnek. Ha Ausztriái és Magyar- országot együttvéve egy nagy városnak tekintjük, önként értetődik, hogy a vásárnak az alakulatát szabályozni kell és kelleténél több idegen jószágot beengedni nem lehet, mert a kelleténél több idegen áru lenyomja annak az árát, amit maVasárnap. VI. évfolyam. 40. szám. MEGJELENIK MINDEN VASÁRNAP. Felelős szerkesztő: Dr. Tóth Zoltán. Laptulajdonos Fráter István. Előfizetési árak: Egész évre ........................• 8 korona. Fé lévre....................... V 4 korona. Negye dévre ............................................2 korona. Eg yes szám 20 fillér. ||| Nyilttér sora 40 fillér. Hirdetések jutányos áron közöltéinek. gunk termelünk. A vámvédelem tehát az árak szabályozására szolgál. Hogy ez a vám mennyire jogosult, arra nézve két érvet hozok fel. Az egyik az, hogy a magyar gazda az állami, községi és egyéb pótadók olyan tömegével van megterhelve, hogy. ha külföldi árukat egyszerűen a nyakunkra szabadítanánk, ez kétségtelenül a magyar mezőgazdaság tönkretételét jelentené. A másik érvet a legutóbbi évek nagy parcellázásaiból vonom le. A legtöbb helyütt a kisgazdák igen drágán jutottak a földekhez. Addig, amig a búzának, marhának, sertésnek nagy ára van, a százezrekre menő kisgazdákat néni féltem. De abban a pillanatban, amint a vám hatásának elmúltával a régi idők térnének vissza, az ennek az uj gazdatársadalomnak teljes anyagi pusztulását jelentené. Azt mondják, hogy a vám tisztán és kizárólag a nagy urak érdeke. Hát ez egyszerűen nem igaz. A kisgazdáknak nem-e végpusztulását jelentené, hogy ha a tiz év előtti időre térnénk vissza, amikor 8 korona volt a rozsnak, 10 korona a búzának az ára? Darányi Ignácot illeti a főérdem, aki nehéz küzdelemmel kivívta Ausztriával szemben, hogy az osztrák ipari védelemmel együtt a magyar mezőgazdaság is megkapta a maga jogos védelmét. Ezt a jogos vámvédelmet jövőre nézve is követeljük magunknak, mert addig, amig a dúsgazdag, vagyonilag hatalmas és erős osztrák ipar önmaga számára követeli, addig az anyagilag gyenge, tőkeszegény és vagyoni megerősödésre szoruló magyar mezőgazdasága végpusztulás veszélye nélkül ezt a védelmet el nem engedheti. De jogos álláspontunk dacára, mit láthatunk? Ausztria, valahányszor rossz termés- \an, telekiabáíja a világot, hogy meg kell nyi.ni a román-, a szerb határt, sőt újabban már amerikai piacról' is be akar hozni vám nélkül idegen árut. Az argentínai husbehozatalt is csupán egy hajózási vállalat kedvéért sürgeti. Ily körülmények között meg kell őriznünk a hidegvérünket és. Össze kell fognunk az osztrák mezőgazdákkal, mert a föntebb érintett törekvések az: ő érdekeiket is egyformán sértik. A magyar kormánytól is joggal reméljük, hogy ilyen fontos időkben, ilyen nehéz viszonyok között, bármily nagy nyomással szemben is, jöjjön az a nyomás kívülről, vagy felülről, a magyar mezőgazdaság érdekeit elejteni nem fogják, és különösén a mezőgazdasági vámvédelmet senki kedvéért fel nem függesztjük. Ha ebben a feltevésemben nem csalódom, akkor azt hiszem, hogy az 1917-ig még hátralévő időszakban a magyar mezőgazdára szebb napok fognak virradni, és a magyar mezőgazdaság élni és erősödni fog. VixetiHEmlékeztek-e a vén Hemzsegi-Nyüzsögire, a kopottruhás varázslóra, aki Andersen fantáziájából született? Ez a Hemzsegi-Nyüzsögő volt az, aki az egyik barátját, egy szintén érdemekben megőszült agg varázslót, alaposan becsapta egy csepp vízzel meg egy nagyító- üveggel, amit akkor talált ki ő maga. Azt mondta neki: — Nézz ide; mi ez? És megmutatott neki egy csepp vizet a nagyitón keresztül. A vén kolléga befogta az egyik szemét a másikkal belenézett az üvegbe és mivel azon keresztül millió meg millió apró ázalékot látott a vizcseppben, amelyikek tépték, marták lök- dösték egymást, azt hitte, hogy valami nagy város utcáit látja, amikben hemzseg a nép és ki is bökte: — Hát ez bizony valami nagy város ! Amire Hemzsegi-Nyüzsögi elnevette magát és gúnyosan mondta: — Szamár vagy! Ez bizony csak egy csepp viz, semmi más! A vén varázsló nagyon elrestelte magát és bosszún törte a fejét. A bosszú sikerült is neki. Ezt Andersen már nem mondja el; ezt én magam tudtam meg egy esős őszi éjszakán, amelyiken erős lázam volt. A dolog úgy történt. Hemzsegi-Nyüzsögi az eset után nehány nappal kiment a folyó partjára úgy alkonyat felé sétálni. Mivel nem járt arra senki, szépen lefeküdt a folyó partjára a füzények közzé és a nagyitó-üvegen keresztül, figyelmesen nézegette a parti kövek közzé szorult poshadt, ápo- rodott vizet, illetve az abban hemzsegő ázalé- kokat. Most már őt magát is végtelenül érdekelték ezek a kis bestiák, amelyikek az egymás húsával táplálkoztak, egymást tépték, marták, marcangolták. Hemzsegi-Nyüzsögi a látottak hatása alatt tűnődni kezdett. — Úgy veszem észre, hogy ezek a kis vadállatok veszedelmesen hasonlítanak az emberekhez. Azok is úgy tépik-marják egymást. Engemet is hány ember megmart! Az én életemet is hány ember megmérgezte! Különösen az a feketeszemü, haloványarcu leány akinek bizony már a nevét is elfelejtettem. Akkor lett belőlem varázsló. Az a leány mindenfelé a csodaszép világba röpítette a lelkemet, de őt csak varázstudománynyal lehetett megcsalni. Attól- fogva beleszoktam ebbe a mesterségbe. Hemzsegi-Nyüzsögi nagyon elszomorodott ott a folyó partján. Utóbb már nem is a poshadt vizet nézte, hanem a csillagokat. És kicsit sóhajtozott és csak úgy véletlenül vette észre, hogy már egészen beesteledett, sőt hogy már Minden valódi doboz 25 árbot tartalmaz Minden tablettán rajta van e kétszó visza a hamisítványokkal, mert kártékonyak Szereti egészségét? Minden valódi doboz 25 drbot tartalmaz Miaden tablettán rajt van e két szó Vissza ahamisitványokkal.mert kártékonyak
